A magvető

Nagy tömeg gyűlt Jézus köré. Többségében egyszerű, iskolázatlan emberek. Szerette volna érthetővé tenni számukra tanítását. Ezért olyan példát akart használni lelki dolgok megvilágítására, amit mindenki megérthet.

            A példázat így szólt: Egy ember elment vetni. Ahogy vetette a magot, a gabonaszemek különböző helyre estek. Volt olyan mag, amely az útra esett, jöttek a madarak és felkapkodták. Azok a magocskák, amelyek a sziklás talajra hullottak, hamar kikeltek, de amikor kisütött a nap, elszáradt a növény. Némely gabonaszem a tövisek közé került, nem tudott kifejlődni, mert a tövisek elnyomták. Végül olyan magok is voltak, amelyek jó földbe kerültek, és szép termést hoztak.

            A tanítványok csodálkozva néztek Jézusra. Mit jelent ez a példázat? Vajon mit akar ezzel mondani? Hamarosan érthetővé tette ezt számukra. A mag az Isten beszéde. Amit Isten mond nekünk, arra különbözőképpen válaszolhatunk..

            A kemény út, az útfél, azokat a személyeket jelképezi, akik nem szívesen fogadták Isten szavát, s az ördög kikapkodta szívükből a hallottakat. A sziklás talaj azokat mutatja be, akik örömmel hallgatják Isten tanítását, de felszínesek. Amikor próbák, nehézségek jönnek, elfeledkeznek arról, amit tanultak. Így gyengéknek bizonyulnak. Olyan emberek is vannak, akiket annyira igénybe vesznek az élet gondjai, vagy éppen a gazdagság, hogy nem valósul meg életükben az, amit tanultak. Jézus azt is elmondta, hogy vannak, akik nem csupán hallgatják, hanem meg is teszik azt, amit Isten tanított nekik. Így a Biblia tanítása megvalósul, láthatóvá válik. A jó példa hatással van másokra. Így történik meg az, hogy Isten szava gyümölcsöt terem.

• Senki pedig, ha gyertyát gyújt, be nem fedi azt valami edénnyel, sem az ágy alá nem rejti; hanem a gyertyatartóba teszi, hogy a kik bemennek, lássák a világot. Lk.8,16.

(Lk.8,4-18.)