2014.03.16 15:44

 

I.Bibliai tanácsok

1.A gyermekkori sérülések gyógyítása

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

Nagyon sok embernek nagy nehézséget okoz feldolgozni a gyermekkorában elszenvedett sérülések fájdalmait. Keserű érzéseik vannak azokkal szemben, akik ezeket a sérüléseket előidézték. Talán mérgesek szüleikre, mert elváltak, keserű a látott vagy átélt erőszakoskodás emléke, vagy a sértő emlék a semmibe-vevő bánásmód. A Biblia elénk tárja a gyógyulás útját. Meggyógyulhatnak azok is, akik a keserűség csapdájába estek.

Ígéretek a gyermekkori sérülések gyógyítására

• Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. Zsolt.55,23

• Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva! Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen. Zsolt.71,5-6

• Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt. Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek. Ef.4,31-32

2.A helyes önértékelés

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

A darabokra tört önbecsülés mindennapos világunkban. Isten mindannyiunk önértékelését erősíti. Minden ember értékes a szemében. Az önbecsülés hiánya eredhet gyermekkori lelki sérülésekből, be nem tartott ígéretekből, kudarcokból, vagy alapvető belső bizonytalanságból. Isten szeretete felemel bennünket, hogy lássuk Isten hogyan értékel minket. Kivezet bennünket életünk sötét barlangjából szeretetének dicsőséges napfényére. Isten szeretetének látószögén át megismerjük, hogyan lát Ő bennünket.

Ha úgy nézünk magunkra, ahogy Isten tekint ránk, felemel bennünket az új lehetőségeket tár elénk. Egy teljesen új identitást (személyiséget) ad nekünk.

A Biblia ígéretei, melyek egy pozitív önértékelést építenek bennünk

• Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van. Jn.I.3,21

• Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek És.43,1,4

• Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus Ef.2,19-20

3.Amikor mély fájdalommal gyászolsz

"A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

A bánat Mindannyiunk életét érinti. Szeretteink meghalnak. Otthonok összeomlanak. Tragikus balesetek, kivédhetetlen természeti katasztrófák, gyógyíthatatlan betegségek, háborúk hoznak kimondhatatlan bánatot. Hogyan tudjuk túlélni életünk legnehezebb napjait - napokat, amikor Istentől elhagyatottnak érezzük magunkat? Milyen bibliai ígéretek segítik mennyei tanácsokkal azokat, akik gyászolnak. Néhány bátorító válasz:

Ígéretek Isten vezetésére

• Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet; Zsolt.31,8

• Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejükön; vígasságot és örömöt találnak, eltűnik a fájdalom és sóhaj! És.51,11

• Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. Pt.I.5,7

4.A válás küzdelmei

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

A válás része lett szétesett társadalmunknak. A széttört otthonok sajnos mindennaposak lettek. A válások mindennapisága nem csökkenti azok fájdalmasságát. Családok hullnak szét, feldúlva a válás következményeinek fájdalmaitól. Ezek az emberek sérültek. A férj, a feleség, nem is beszélve a gyerekekről gyakran szenvednek tartós szomorúságtól. Habár nincs "egy mondatos" válasz, a Biblia ellát néhány hasznos tanáccsal. A gyógyulás lehetséges.

Ígéretek a válás idejére

• Ne félj, nem fogsz megszégyenülni, ne pirulj, nem ér gyalázat! Mert maga Teremtőd lesz a hitvesed, a Seregek Ura a neve. És.54,4-5

• Megjelent neki a távolból az Úr: örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat. Jer.31,3

• Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. Ef.4,32

5.Hogyan állhatsz ellent a test kísértéseinek

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

A kísértés néha erőnkön felülinek tűnik Ez különösen igaz, amikor a kísértés hajt, űz, unszol.

Az éveken keresztül követett káros szenvedélyeket úgy tűnik lehetetlen megtörni.

Jellemünkbe mélyen beleívódott szokásokat úgy tűnik lehetetlen megváltoztatni.

De van segítség! Van szabadulás! Van kiút!

Erőt adó bibliai ígéretekből nyerhetünk biztos segítséget.

Ígéretek a kísértésből való megszabadításra

• Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Ef.6,10-11

• Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek. Kor.I.10,13

• Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt. Rm.6,14

6.Hogyan kezeljük a kudarcokat bukásokat

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

Az életben egyszer fent vagy, egyszer lent. A siker az élet része, de a kudarc is. Mindenki átélt már az életében kudarcokat. Ha visszatekintünk okulhatunk arra nézve, hogy a jövőben hogyan tegyük jobban dolgainkat. Néha rossz döntéseket hozunk, végzetes eredményekkel. Hogyan kell a kudarcot kezelni? Hogyan tudunk felkelni, ha elbukunk?

Ígéretek a kudarcok és bukások idejére

• Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével. Zsolt.37,23-24

• Az Úr megtámogat minden elesendőt, és felegyenesít minden meggörnyedtet. Zsolt.145,14

• Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom! Mik.7,8

7.Káros szenvedélyek, melyek fogva tartanak

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

A káros szenvedélyek kegyetlen fogságukban tartanak embereket. Kontrollálják őket. Ezek dominálnak bennük. Szokások, mint dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kábítószerek, könnyen gyilkosainkká válhatnak. A káros szenvedélyek sora testi, érzelmi, vagy pszichológiai okból ered. Íme a Biblia örökérvényű tanácsai, amelyek segítséget ajánlanak azoknak, akik fennakadtak az ártalmas szokások hálójában.

Ígéretek, tanácsok: hogyan győzzük le káros szokásainkat

• Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségük a háborúság idején. Zsolt.37,39

• Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját. Sám.II.22,33

• Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít. Fil.4,13

8.Keresd Isten vezetését

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

Istené vagy. Ő vágyik arra, hogy érezd szándékait. Szíve csordultig van vággyal, hogy vezethessen téged azon az úton ami az öröm, boldogság és belső békesség felé vezet.

Ígéretek Isten vezetésére

• Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged. Zsolt.32,8

• És vezérel téged az Úr szüntelen És.58,11

• Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig! Zsolt.48,15

9.Mit tegyünk, ha elcsüggedünk?

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

Az elcsüggedés egy olyan baj, amely mindnyájunkat elér életünk valamely szakaszában, ahogy a megfázást is "elkapjuk" alkalmanként. A Biblia hősei is harcoltak az elcsüggedés ellen. A hitük többször is ki lett próbálva. Nekik is megvoltak a sötét napjaik. Jákob egyedül vándorolt, távol az atyai háztól. Mózes hosszú éjszakákat töltött a pusztában. Illés egyedül, elcsüggedve rejtőzött el a barlangban. A tanítványokban egy világ omlott össze a keresztre-feszítés után. De Isten minden esetben ott volt. És Ő velünk van akkor is, amikor mi vagyunk mélyponton. Néhány ígéret a Bibliából, amely átsegít ezeken az időszakokon.

Ígéretek az elcsüggedés idejére

• Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat! Zsolt.31,25

• Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz. Józs.1,9

• És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam. Móz.I.28,15

10.Vigasztalás azok számára, akik ágyhoz kötött, súlyos betegek

• "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad" Zsolt.119,130

Nehéz tanácsolni azokat, akik tudják, hogy hamarosan meg fognak halni, még ha van is reményük a Krisztusban elnyerhető örök életben. A halál nagyon véglegesnek, nagyon teljesnek tűnik. A feltámadás reménysége a sötétségbe fényt visz. Az érzéssel, kedvesen nyújtott reményadás a fő feladata a Bibliai tanácsadónak a halálos beteg emberek ágyánál. Engedd, hogy a betegek elmondják neked nyíltan érzéseiket ha ezt szeretnék megtenni. Hallgasd őket együttérzően, és utána oszd meg velük azokat az ígéreteket, melyeket itt találsz. Isten arra fog használni téged, hogy felemeld lelküket.

Ígéretek azoknak, akik súlyos, tartós betegek

• De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett Rm.8,37

• Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai Móz.V.33,27

• Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled Zsid.13,5

• Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz. Zsolt.112,4

II.Elmélkedések

1.A bizonyíték

Dr. Ruben A. Torrey (1856-1928) egy húsvétvasárnapon Londonban az utcán prédikált és bizonyságot tett Jézus Krisztus feltámadásáról. Ekkor a hallgatóságból egy férfi hangos kiáltással félbeszakította:

• Mister Torrey, honnan tudja ön, hogy Krisztus feltámadt a halálból?

Torrey egy pillanatra elcsendesedett, hogy helyes választ adhasson. Ekkor egy másik férfi lépett elő így válaszolt:

• Nézze, én mozdonyvezető vagyok s a gépnél állandóan a gőznyomást kell figyeljem. Honnan tudom, hogy mekkora a gőz nyomása? Nem látom a gőzt, az erejét azonban le tudom olvasni egy feszmérőn. Nos, nézzetek rám! Reménytelenül iszákos voltam, az alkohol rabszolgája. Egyszer azonban a feltámadott Jézus Krisztus megragadott. Az Ő ereje megmutatkozott rajtam, és megváltoztatta életemet, megmentett engem. Ezért tapasztalatból tudom, hogy Jézus Krisztus valóban feltámadt a halálból!

Ez az egyszerű bizonyságtétel többet ért mint a híres prédikátor bármilyen értelmes magyarázata.

2.A falióra üzenete

A falióra Dánielnek, az öreg cipésznek a műhelyében állt. Ez az óra volt talán a legértékesebb bútordarabja. A régimódi, nagy fadobozos óra ünnepélyes méltóságteljes hangon tiktakolt. Minden teljes óra előtt öt perccel rákezdte, amit hangosan és meggondoltan követtek a harangütések, ahogyan mérte az órákat. Egyszer Dániel késő éjszakáig ott ült a munkája mellett. Miközben lyukasztgatott, varrt és kopácsolt, apja halála jutott eszébe. Sok gondolat motoszkált benne a halálról és a halhatatlanságról. Sok emlék támadt fel hosszú szunnyadásuk után, és velük saját halálának gondolata is. Hová is fog majd kerülni, mi lesz vele? Az ódon falióra lassú, ünnepélyes tiktakolásával hirtelen átvette a kérdéseket, és megfontolt egyhangúsággal ismételte a rövid mondatot: - Örökre, de hová? - Örökre, de hová? Szünet nélkül, megszakítás nélkül, ütötte a súlyos kérdést. Minden más zaj elnémult. A tiktakkolás az éjszaka csendjében elviselhetetlenül felhangosodott. Már zavarta, ezért aztán hangosabban kezdett kopácsolni, de az óraütések még hangosabbak lettek, és a kérdés még sürgetőbben hangzott: - Örökre, de hová? - Örökre, de hová?  Hirtelen meghatódott, mert apja utolsó szava jutott eszébe: Búcsúzom, Dániel, de nem „örökre” - Az ódon óra pedig lassan és ünnepélyesen újra folytatta ütéseit: - Örökre, de hová?” - Örökre, de hová?”

Dániel végül felállt, letette munkáját és megfogta az inga nyelvét. Végre csend lett. Dániel visszatért munkájához. A csend azonban még sürgetőbben beszélt hozzá, mint az óra lassú ütései:

„Dániel, bolond vagy, ráadásul gyáva is” - „Igen, az vagyok” - kiáltott hangosan és eldobta munkáját, mert szeme megtelt könnyel. - Azzal nem tartom fel az időt, ha megállítom az órát. Újra megindítom, hiszen úgysem használ semmit! Most ott ült ölbetett kézzel és Istenre gondolt, arra, hogy mit kíván tőle, jósága és igazságosságára. Eszébe jutott, hogy életének milyen sok évet hagyta elfolyni anélkül, hogy bocsánatot keresett volna Jézus sebeibe, anélkül, hogy bizonyosságot szerzett volna, hová vezet az útja. Közben megöregedett és megőszült, és most ott áll Isten előtt, de nem mint szeretett, megbékélt gyermeke, hanem mint bűnös ember. Lelki szeme előtt elvonult minden bűne, különösen az a nagy bűn, hogy megfeledkezett Istenről. Mialatt így gondolkozott, újra és újra a lassú, ünnepélyes óraütéseket hallotta:

• „Örökre, de hová”? - letérdelt és felkiáltott:
•  „Uram, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz!”

Sokáig küszködött ott imádságban, látszólag hiába. Kétségbeesetten hagyta abba az imádkozást és arcát tenyerébe temette. - „Örökre, de hová?” - hangzott újra és újra az órából a nagy csendben. Hová meneküljön, hogy ne üldözzék ezek a rettenetes szavak? Újra letérdelt és újra könyörögni kezdett:

• „Uram, te nem veted meg az alázatos és összetört szívet. Nézz le rám, itt vagyok, félek és összetörtem. Könyörülj rajtam és ments meg!”

Ekkor világosság gyúlt szívében, Krisztusban, a megfeszített és feltámadott Megváltóban békességet talált. Tehetetlenül, megsemmisülten, de belekapaszkodott Krisztusba, aki a bűnösökért halt meg. Nála megtalálta azt, amit sok ezer megváltott keresztyén talált meg már előtte: bűnbocsánatot és békességet. A Szent Lélek megmutatta neki, mi történt érte a kereszten, és megajándékozta őt Isten kegyelmével. Dániel hálatelten térdelt le, s ekkor a sarokból megütötte fülét az óra üzenete: „Örökre, de hova”? - Most azonban szívéből örömmel tört fel a válasz:

• „Hála neked, Uram! Örökre Hozzád! Mert aki benned hisz, annak örök élete van!”

v. Viebahn

3.A farkas és a bárány

Egy képben szemléltetem, hogy az embert a természete mily képtelenné teszi arra, hogy Krisztushoz jusson.

Egy bárányt látsz. Hogy örül, ha káposztához jut. Bizonyára még sohasem láttatok juhot, amelyik dögre kívánkozott volna: képtelen hogy azon éljen, amin az oroszlán. S most képzeljünk el egy farkast.

• Vajon - kérdeztek engem - nem tudna-e füvön élni, nem tudna-e ez éppoly jámbor háziállattá lenni, mint egy bárány?

 Én azt mondom: nem, mivel teljesen ellenkezik a természetével. - Ti azt jegyzitek meg erre: - hiszen neki is van füle és vannak tagjai, nem tudna-e ez is épp úgy hallgatni a pásztor szavára, s nem követné-e, ahova vezeti?

 Én erre azt felelem: - természetes, hogy semmi fizikai ok nincs, amelynél fogva arra nem volna képes. - De vajon nem lehetne-e megszelídíteni, nem lehetne-e belőle kiirtani a vadságot? Talán lehetne kényszeríteni arra, hogy látszólag jámborrá legyen, de mindig világos különbség marad közötte és a bárány között mivel kettőjük természete elüt egymástól. - Látjátok, ez az az ok, amelynél fogva valamely ember nem futhat Krisztushoz, nem abban rejlik, mintha testénél vagy puszta erejénél fogva nem volna képes arra, hanem abban, hogy a természete annyira romlott, hogy semmi hajlama sincs Krisztushoz menni, valameddig nem vonja őt a Szent Lélek.

H. Spurgeon.

4.A galamb a béke szimbóluma

Én nagyon szeretem a galambokat, néhány éve van is pár az udvarunkban. Mindig hallottam: a galamb a béke, szabadság szimbóluma.

            Egyszer azonban édesapám egy furcsa dolgot mesélt nekem ezekről az állatokról, amivel később magam is szemtanúja lehettem. Gyerekek, biztos ti is szívesen hallgatjátok és nézitek a galambokat, amikor búgnak, és színesebbé teszik a nyarat a hangjukkal és mozgalmasabbá az eget, amikor átsuhannak rajta. Ezek az állatok viszont nem mindig ilyen békések! Sokszor bántják egymás fiókáit, veszekednek, sőt néha el is pusztítják a másikat. De hát hogy tehet ilyet!         Olyan jó lehetett az édenkertben, mert ott nem bántották egymást az állatok.

            A Biblia azt írja “Ne ölj”? Máté evangéliumában (Mt.5,21-22) pedig elmondja Jézus, hogyha megbántom a másikat, akkor is vétek a szeretet parancsa ellen. De ugye a türelmetlenség, veszekedés, sértődöttség nem olyan látványos? Amikor szófogadatlan vagy édesanyádnak, akkor Jézus mindig szomorú, de akkor is az, ha a testvéreddel, barátoddal türelmetlen vagy.   Van egy sokkal jobb példánk a béketűrésre, mint a galamb, Őt ti is ismeritek. Ő Jézus Krisztus. Ugye milyen sokszor bántották meg, és Ő egy szót sem szólt. Soha nem veszekedett a tanítványokkal, amikor elaludtak mellette, ahelyett, hogy imádkoztak volna. Akkor is csöndben maradt, amikor bántották és csúfolták. Amikor Péter megtagadta Őt, akkor nem bűntette meg ezért, hanem továbbra is szerette. Jézus veletek is nagyon türelmes! Ő mindig megbocsát nektek és segít abban, hogy meg tudjatok változni. Kövessétek Jézus példáját a béketűrésben, a szeretetben és mindenben. Ha tőle kértek segítséget és ha kitartóak lesztek, akkor biztos sikerülni fog! Ezt az ígéretet pedig mindig tartsátok szem előtt:

• “Mert a jövendő béke emberéé:” (Zsolt.37,37.)

5.A gazdagságról

November 24, 2002 - 18,28

Meg vagyok arról győződve, hogy a világnak semmiféle gazdagsága sem képes az emberiséget előremozdítani: még akkor sem, ha egy a célnak magát teljesen odaadó ember kezében egyesülne is. Csakis nagy és tiszta személyiségek példája képes nemes felfogást és tetteket előidézni. A pénz csak a haszonlesőt vonzza, és megmásíthatatlanul visszaéléshez vezet. El tudja valaki képzelni Mózest, Jézust vagy Gandhit - Carnegie pénzeszsákjával felfegyverkezve?

Albert Einstein

Filáretosz, a nagyon fösvény alexandriai nemes egy alkalommal Szilvánusz atya cellája előtt haladt el. Az atya, kihajolt az ablakon, és így szólt hozzá:

• Filáretosz, miért nem akarsz szegényen élni, hogy gazdagon halhass meg?

 

6. A gonosz nyelv

Csendes nyelv: Néma - nem szól sem istenhez, sem Istenről, sem a mennyről. Némán hallgat az üdvösségről.

Földi nyelv: Vannak emberek, akik csak a világról beszélnek, mintha minden reményük ebben a földi életben lenne, és földi örökkévalóságot keresnének.

Gyors, vagy haragos nyelv: Nem tud parancsolni a szenvedélynek, elragadják, mint a kosit a megvadult lovak.

Fecsegő nyelv: Fecsegéssel könnyít magán „nyelve alatt álnokság lakozik”. A fecsegő nyelv felszínes szívet takar. „Színezüst az igaz ember nyelve” de, „az ostobák szája balgaságot áraszt.”

Kritizáló nyelv: „Ki vagy te, hogy mást ítélsz meg?” Ha az emberek szíve alázatosabb lenne, nyelvük is irgalmasabb lenne. 

Rágalmazó nyelv: A rágalmazó másokat sebez meg, és ezeket a sebeket egyetlen orvos sem tudja begyógyítani. A kard sem ejt olyan mély sebet, mint a nyelv.

Tisztátlan nyelv: Amely piszkos, durva, közönséges, erkölcstelen és másokat támadó beszéddel könnyít magán: „Egyetlen rossz szó ki ne jöjjön a szátokon!”

Hazug nyelv: „Ne hazudjatok egymásnak!” Isten legnagyobb ellensége a hazugság, amely istentelen szívet takar. A hazugság olyan bűn, amely nem jár egyedül, más bűnöket von maga után. Absolon azt hazudta apjának, hogy fogadalmat tesz Hebronban, s ez a hazugság árulásának csak előjátéka volt.

Hízelgő nyelv: Amely szemtől szembe szépeket mond, de a hátad mögött „gyűlöl, színlel az ő szájával -... amikor szépen szól, ne higgy neki”. A színlelet szeretet rosszabb mint a gyűlölet. Hamis, álcázza magát, álarc mögé bújik, más színben tünteti fel magát.

Dicsekedő nyelv: „A nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik.”

Káromló nyelv

Gúnyolódó nyelv: Olyan fekély amely a nyelvnél fakad fel.

Csábító nyelv: Az a nyelv, amely „szép szóval ékesszólással megcsalja a jóindulatúak szívét.”

Kegyetlen nyelv: amely kegyetlen beszédével megsebesíti a másik szívét.

Zúgolódó nyelv: A zúgolódás olyan elégedetlenség, amely az ajkakon át jut kifejezésre.

Csúfolódó nyelv:

• A nyelv milyen kicsiny testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa ... egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket..., a nyelvet az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezetlenül gonosz az ..., ugyanabból a szájból jön ki az áldás és átok! Testvéreim, nem kellene ennek így lenni! Jakab: 3,5-10

7.A halott asszony

Egy lelkész, aki az Északi-tenger vidékén szolgált, a következő párbeszédet jegyezte fel.

- Mondd csak, Jeromos, hogyan történt tulajdonképpen a te megtérésed?

Az öreg halász ragyogó szemét a kérdezőre emelte. Úgy látszott, hogy nem is akar feleletet adni. A durva, barázdás arcon ünnepélyes ragyogás ült. Lelke nyilvánvalóan boldog, felejthetetlen emlékekkel foglalkozott.

• Ugye, már régen történt?
• Igen, nagyon, nagyon régen -- szólalt meg végre az öreg -, körülbelül harminc éve lehet.
• Hogyan történt?
• Hogyan? Csodálatosan. Egy prédikáció által.
• Egy prédikáció állal? Hiszen akkor az egészen természetes dolog volt!
• Nem, tiszteletes úr, az éppen egészen természetellenes dolog volt.
• Miért, hol hallottad ezt a prédikációt? - Nem hallottam, hanem láttam.
• Láttad?
• Igen, mindennap láttam, együtt éltem vele. "Rendes" prédikációt sokat hallottam, de nemigen törődtem velük. Gyakran nincs élet mögöttük. De azok a prédikációk, amelyekkel az ember naponta együtt él, azok igen, azok igazink.
• Miféle prédikációval éltél te együtt?
• Az én halott feleségemmel.
• Rejtélyekben beszélsz, János, hiszen az ember nem tud együtt élni egy halottal.
• Dehogynem, tiszteletes úr - bizony lehet. Istennél minden lehetséges.
• Beszéld el érthetőbben!
• Igen, röviden elmondom:

A feleségem és én bizonyos tekintetben egyformák voltunk, mind a ketten méregzsákok, ezért gyakran szembekerülünk egymással. Azután ö megtért. Legalábbis ezt állította. Én azonban nem sokat vettem észre ebből, mert nemsokára minden a régi mederbe tért vissza. Feleségem eljárt az összejövetelekre, otthon Bibliát olvasott és imádkozott. Ezen kívül prédikált nekem az istentelenségemről, és azt mondta, hogy térjek meg. Néha még sírt is, hogy megtérésre bírjon, de gondolkodásmódja és indulatai nem változtak meg. Sokszor teljes erőmből ingereltem őt, mert álszent élete nem volt ínyemre. Csak pár szó kellett, és a háborúság máris megkezdődött közöttünk. Utána sírhatott akármennyit, ezek a könnyek semmiféle benyomást nem tettek rám.

• János, hát nem akarsz megtérni? - mondta egy napon újra, amikor az összejövetelről hazajött.
• Mire térjek meg? - kérdeztem felháborodva.
• Új életre.
• Talán teneked van új életed? - kérdeztem.
• Igen, azt hiszem. Ne ránk nézz, János, mi gyenge emberek vagyunk, és nem változunk meg. Istent nézd!
• Istent nem láthatom - feleltem -, téged pedig láthatlak. És a te keresztyénséged nekem nem kell!

Egyszer aztán karácsony körül megint összejövetelről jött haza. De ezen az estén majdnem megijedtem tőle. Az arca fehér volt, mint a fal. Egy szót sem szólt. Így telt el csendben néhány nap. Attól féltem, hogy elveszti az eszét. Amikor egy nap bent ültem, hogy kijavítsam a hálóimat, bejött és leült mellém. Szeme csodálatos fényben ragyogott, alig bírtam ránézni. Megfogta a kezemet, és így szólt:

• János, én Istentől bocsánatot kértem, mert az Ő nevére szégyent hoztam. Szentnek neveztem magamat, miközben olyan kevés szentség volt bennem.

Nagyon kellemetlenül kezdtem magamat érezni.

• Tőled is bocsánatot akarok kérni.

Soha nem voltam még nagyobb kínban. Sokkal könnyebb lett volna, ha jól összeszid és veszekszik. Ettől a naptól kezdve a feleségem meghalt -, meghalt a bűnnek.

• Ugye, megért, tiszteletes úr?
• Persze, de mondd csak, János, sohasem lett már többé mérges?
• Hogy nem lett-e újra mérges? Mindent elkövettem, hagy felingereljem. Az elején észrevettem, hogy benne van a felindultság, de olyan erőt kapott, a Szent Szellem úgy megerősítette, amilyent sohasem tapasztaltam azelőtt nála. Olyan volt, mintha el volna rejtve egy mennyei hatalom által, mintha páncél vette volna körül, amin az én gonoszságom nem tudott áthatolni. Nagyon nehéz volt az én szentségtelen természetemnek, hogy naponta olyan arcot kellett látnom, amit - mint egy szent fátyol - isteni békesség és isteni öröm vett körül. Mindig rosszabb lettem, de ez egyáltalán nem ingatta meg a feleségemet. A végén odáig ment a dolog, hogy szinte már gyűlöltem öt. Gyűlöltem Istent is, aki benne lakott, mert megítélt engem! Ez keresztyénség volt, ezt már megértettem. Nem kellett már többé prédikálnia, mert ő maga volt a prédikáció. Több évig éltem együtt ezzel a prédikációval, és az egyre szebb lett. A végén olyan erősen hatott rám, hogy meg kellett térnem. Így történt.

X. Y

Vetés és aratás 41/3. szám. 5. old.

8.Háború a műhelyben

Avagy vajon lelki ajándékaink szerint szolgálunk-e?

Az ács műhelyében háború tört ki. A szerszámok, amelyek arra voltak hivatva, hogy egyetértésben és egységben együtt munkálkodjanak, elkezdtek morogni és egymást lenézni, önmagukat dicsérni. "

• Én azt állítom, hogy a gyalu általában felületes munkát végez - mondta dr. Fúró. - Igaz, hogy nagy zajt üt, és ha csak a forgácsot nézi az ember, azt hinné, hogy igen sokat tett, de mégiscsak a felületen marad. Nem, és nem tűrhetem tovább! Az én alapelvem az, mélyen a dolgokba hatolni, csak így lesz eredmény!
• - Én elismerem a Fúró bölcsességének mélységét, de mégis el kell ismernie, hogy befolyása csak igen kicsi területe korlátozódik - vélte a Kalapács.
• - Hallgasson csak a Kalapács! - vélte a szeg. - Ön csakugyan elég nagy lármát csap, de tapasztalatból mondhatom, hogy csak a fejet érinti.

Két öreg Fűrész összedugta a fejét és az egyik azt sugdosta a másiknak kitört fogai között, hogy:

• Nekem már régóta nem tetszik a dolgok állapota a műhelyben. Régen az volt a jelszó: lassan, de biztosan. Én igazán sohasem hittem, hogy a deszkát néhány pillanat alatt egy halom kis darabba átváltoztatva lássam.
• Nana, kedves Fűrészem - mondta Véső - régóta ismerjük az ön nézetét. De én azt hiszem, a fő dolog, hogy világosan lássuk, mi módon lehet a legjobb eredményeket elérni.

Egy Patkó is beleszólt a beszélgetésbe:

• Melegség, melegség - ez szükséges nekünk. Ez olvasztja fel azokat a szíveket, amelyek az erőnek ellenállnak.

Köszörűkő, aki éppen néhány fiatal Balta értelmét élesítette, megfordult és így nyilatkozott:

• - A melegség nekünk nem elég. Hogy igazán derék munkát végezzünk, ahhoz pontosság, élesség a legfontosabb.

Szög és Mérőpálca is felemelték szavukat a pontos, kiszabott határvonalakon belül maradást hangsúlyozva.

Így folyt a vita, egymás munkájának bírálása, saját munkájuk fontosságának kiemelése, amikor kinyílt az ajtó. Az ács lépett a műhelybe. Azonnal elnémult a szerszámok hangos vitája, mert távollétében semmit sem csináltak. A mester éppen egy templomminta elkészítésével foglalkozott.

Ügyes keze alatt a munka láthatóan a befejezése felé haladt és minden szerszám ellentmondás nélkül megtette azt a munkát, amire használta. Fűrész és kalapács, gyalu és fúró, csavarhúzó és a szög mind találtak munkát. Elnéztek minden különbségtől, egyik a másiknak szívesen csinált helyet, amint a munka haladása kívánta. Így a Mester bölcs, teremtő keze alatt a mű gyönyörű, tökéletes templommá lett.

 

Úgy gondolom, nem kell magyarázat ehhez a kis példázathoz, hiszen hétről hétre átéljük ezeket a vitákat a gyülekezeteinkben, amikor a diakónus-vezető az ifjúsági vezető szolgálatát szeretné, vagy fordítva és nagyon sok szolgálati lehetőség, missziós munka marad el a műhelybeli viták miatt.

Valóban sokszor úgy gondoljuk egy gyülekezeti választás után, hogy nem a megfelelő személyeket sikerült a megfelelő szolgálatra választani, vagy éppen mi magunk nem azt kaptuk, amit csinálni szeretnénk. Lehet, hogy diakónusvezető lett az, aki nem szereti a szegénységet még emlegetni sem, ezért nem szívesen foglalkozik a segítségnyújtással, nem érez rá a szükségletekre. Vagy ifjúsági vezető lett, akinek különben is gondot okoz az ifjúság.

Számtalan hiányosság van életünkben. Isten azonban formálni, alakítani, fejleszteni akarja a szolgálatok által is életünket, jellemünket, hiszen a szeretettel végzett szolgálat átformál, átalakít és készségessé tesz olyan dolgokra is, amelyekre önmagunktól nem lennénk képesek. :

Karancsi Ilona

ADVENTHÍRNÖK · 2003. DECEMBER 9. old.

9.Ajándékok, amelyek nem kerülnek pénzbe

Egy jó szót szólni

Egy beteget felvidítani

Valakinek kezet nyújtani

Megdicsérni az ételt

Nem feledkezni meg egy közelgő születésnapról

Óvatosan csukni be egy ajtót

Apróságoknak örülni

Mindenért hálásnak lenni

Egy levél megírásával örömöt szerezni

Apró tűszúrásokon nem évődni

Jogos panaszt nem melegíteni fel újra

Nem tenni szóvá, ha a másik hibázott

Nem fogni fel elutasításként, ha háttérbe szorultunk

Levert hangulatot nem venni ko9molyan

Nem sértődni meg egy félresikerült szó nmiatt Megttalűálni az elismerő szót a jóra

Egy tréfás mondatot mondani

Meleg kézsziorítással vigasztalni a szomorút

Becsületesen beismerni az elkövetett helytelenségeket

Örülni a mának

Bizonyos dolgokra aludni egyet

Minden körülmények között szeretetteljesnek lenni!

10.A jóság tízparancsolata

Inkább segíts száz méltatlanon, minthogy egy igazán rászorulót segítség nélkül hagyj!

A szívből jövő vigasztalás többet ér a koldusnak, mint a szív nélküli alamizsna.

Ha jót tettél, felejtsd el. Ha hibáztál, mindaddig gondolj rá, amíg jóvá nem tetted.

A jót azért tedd, mert jót akarsz tenni, nem pedig azért, hogy megdicsérjenek.

Mindig csak más jótetteiről beszélj, soha a magadéról!

Saját hibáidért csak akkor számíthatsz elnézésre, ha te is megbocsátó vagy!

Ki téged szeret, szeresd!       
Ki téged gyűlöl, jobban szeresd.      
Akit sajnálnod kellene, legjobban szeresd.

Embertársaidtól akkor érdemelsz szeretetet, ha magad is szereted őket.

A legnagyobb öröm az, ha másnak örömöt szerezhetünk.

Lefekvéskor vess számot magaddal: Nem éltem-e ma hiába?

11.A király gyermeke

Szép nyári nap volt. A cipész műhelye előtt ült és szorgalmasan dolgozott egy pár agyonhasznált papucson. Feje fölött kalitka lógott, benne vidáman ugrált egy szarka. Mintha éppen a gazdájával beszélgetett volna.

• Jancsikám - magyarázta Wulle, a cipész, miközben felpillantott -, szerencsés vagyok, hiszen Isten olyan sok jóval ajándékozott meg.

Ezzel kedvenc énekeit kezdte énekelni. Olyan szorgalmasan dolgozott, hogy észre sem vette, amikor egy fiú állt meg előtte.

• Milyen boldog embernek látszik - szólalt meg hirtelen egy hang.

A fiú diák volt és zsidó. Wulle mester csodálkozva nézett fel, majd így válaszolt:

• Boldog? Természetesen, de hát miért ne lennék boldog?

A diák felsóhajtott:

• Sok olyan embert ismerek, aki nem boldog. Azt hiszem, a szegénysége éppen elég ok lenne a szomorúságra. Önnek biztosan senkiről sem kell gondoskodnia, csak erről a madárról.
• Téved, uram, mert rajta kívül feleségem meg hét gyermekem van, akiket el kell tartanom. Mégis minden okom megvan rá, hogy vidáman énekeljek.

A fiú nem válaszolt. Gondolatban összehasonlította saját magát a boldog cipésszel. Fényes jövő áll előtte, mégis gyakran fogta el a szomorúság. Nyugtalanság töltötte el, amikor a halálra vagy az örökkévalóságra gondolt. Nem tudta, mit várhat a halál után. Időnként eszébe jutott Isten, de ettől még nem lett békessége.

• Mégsem értem - szólalt meg egy idő múlva - hogy lehet ilyen boldog egy olyan szegény cipész, mint ön?

A mester elnevette magát.

• Én szegény? - kiáltotta. - Honnan tudja, hogy mennyi pénzem van a bankban? Gazdagabb vagyok, mint hinné.
• Nem is úgy néz ki - viccel vele a diák.
• Fiam - felelte komolyan Wulle mester-, biztosíthatom, hogy nem vagyok szegény, igazán nem kell sajnálnia engem. Tudja, én egy király gyermeke vagyok.

A fiú e szavak hallatra megijedt. Gyorsan elbúcsúzott, megfordult és sietve elment. - szegény ember - mormogta magában - csak azért olyan boldog, mert hiányzik egy kereke. Egy hét múlva a cipész háza előtt ment el. A mester most is műhelye előtt ült és vidáman kopácsolt.

• Jó estét királyi fenség - üdvözölte a diák, és mély meghajtással köszöntötte.
• Várjon csak, barátom - kiáltotta utána Wulle mester -, szeretnék önnek valamit mondani. Legutóbb talán azt hitte, hogy nem vagyok normális, de szerencsére tévedett. Hála Istennek, egyáltalán nem vagyok őrült. Én valóban egy király gyermeke vagyok. Amikor legutóbb itt járt, éppen az ő országáról énekeltem. Nem akarja még egyszer hallani?
• Szívesen, ha királyi őfelsége azt kívánja - válaszolta nevetve a diák.

Wulle mester elénekelte azt az éneket, amely Krisztus eljövendő országáról szól. A fiú figyelmesen hallgatta. A cipész megkérdezte, hogy érti-e az éneket, de ő csak a fejét rázta. Wulle elkezdett neki az Úr Jézusról beszélni, születésétől egészen a haláláig és feltámadásáig.

• Isten gyermeke és örököse lettem, mert hiszek Krisztus nevében - fejezte be magyarázatát. - és mert Krisztus örököstársa vagyok, vele együtt fogok uralkodni. Nincs jogom azt mondani, hogy a Király gyermeke vagyok?

A fiatal izraelita gondolataiba merült. Ilyesmit még sohasem hallott. Nem, ez az ember nem elmebeteg, mint hitte, hanem  meggyőződésből beszélt. Wulle mester részvéttel nézett a fiúra. Amikor az egy szót sem szólt, megkérdezte:

• Fiam, hisz a prófétának? Úgy látom, igen. De hisz-e abban is, akiről jövendöltek? Mert csak így lehet olyan boldog, mint én.
• Hol hallhatok még arról, ami önt olyan boldoggá teszi? - kérdezte a diák.
• Itt - felelte Wulle és egy Újszövetséget adott neki. - olvassa ezt a könyvet. Megtalál benne mindent, ami örökre boldoggá teszi.

A fiú megszorította a cipész kezét és továbbment. Otthon rögtön leült olvasni. Megtudta, hogy az Úr Jézus azért jött a Földre, hogy a bűnösöket megbékítse Istennel. Megértette, hogy az ő bűnei büntetését is viselte a kereszten, amelynek most tudatára ébredt és megvallotta. Szívét csodálatos békesség töltötte be. Megértette, hogy joggal mondhatta a cipész: „Király gyermeke vagyok ...”

Isten minden elveszettet keres, hogy örökre örömet adjon nekik. A tékozló fiú történetében így szól az apa a bűnét beismerő, hazatérő fiához:

• „Együnk és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek” (Lk.15,24.)

12.A kalitka

George Thomas plébános volt New England-nak egy kis városkájában.

 

Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni. A plébános elkezdte a prédikációt:

 

"Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől. Megállítottam a fiút és megkérdeztem:

- Na, mit viszel magaddal?

- Csak ezt a három vacak madarat - felelte.

- Aztán mit akarsz csinálni velük? - kérdezősködtem.

- Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte.

- Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom.

- De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?

- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a madárhúst. Megetetem őket velük.

Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:

- Fiam, mennyit kérsz a madarakért?

- Nem kellenek magának azok a madarak, Atya. Hiszen azok csak vacak szürke mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is szépek.

- Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét.

A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt, odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre és egy pillanat alatt eltűnt.

Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat."

 

Miután Thomas plébános elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy másik történetbe kezdett:

"Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. Sátán épp az Édenkertből jött és büszkén dicsekedett:

- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek!

- Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.

- Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék. és kínozzák egymást; hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni - mondta a Sátán.

- Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból!

- Megölöm őket! - felelte a Sátán.

- Mennyit kérsz értük? - érdeklődött tovább Jézus.

- Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. Nem kellenek ők neked!

- Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus.

A Sátán végignézett Jézuson és megvető gúnnyal mondta:

- A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet!

Jézus így szólt:

- Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat... "

Ezzel George Thomas fogta a madárkalitkát és lement a szószékről.

13.A közösség és az egyén

November 09, 2002 - 23,09

Hogy az egyes ember mit ér a társadalomnak az elsősorban attól függ, hogy érzései, gondolatai és tettei mennyire irányulnak a többi ember létének előmozdítására. Az embereknek ilyen irányú beállítottsága szerint szoktuk őket jóknak vagy rosszaknak nevezni. Első pillantásra úgy tűnik, mintha egy ember megítélésében elsősorban szociális tulajdonságai volnának mérvadók.

Az ilyen felfogás mégis helytelen volna. Könnyen felismerhető, hogy mindazok az anyagi, szellemi és erkölcsi javak, amelyeket a társadalomtól kapunk, alkotó individuumok megszámlálhatatlan generációjától származnak. Hiszen az egyén találta fel egykor a tűz használatát, az egyén ismerte fel a növénytermelés módszereit, és az egyén alkotta meg a gőzgépet is. Csakis az individuum képes gondolkozni, és a társadalom részére új értékeket létrehozni, sőt azokat az új erkölcsi szabályokat is ő állapítja meg, amelyek szerint a közösség élete folyik. Alkotó, önállóan gondolkodó és ítélő egyéniségek nélkül a társadalom fejlődése éppen úgy elképzelhetetlen, mint az egyéniség fejlődése a közösség tápláló talaja nélkül.

Az egészséges társadalom tehát éppen úgy összefügg az egyén önállóságával, mint azoknak benső szociális kapcsolatával. Joggal mondják tehát azt, hogy a görög-európai-amerikai kultúra általában, de különösen az európai középkor tespedtségét felváltó olasz reneszánsz kultúra remekei az egyén felszabadításának és relatív izolálásának következményei.

Most tekintsünk arra a korra, amelyben élünk. Hogyan áll ma a dolog a közösséggel és az egyéniséggel? A kulturált országok lakossága a régi időkhöz hasonlítva hallatlanul sűrű: Európának ma körülbelül háromszor annyi a lakosa, mint száz évvel ezelőtt volt. De a vezető egyéniségek száma aránytalanul csökkent. A tömeg csak igen kevés embert ismer, mint nagy alkotóegyéniségeket ezt bizonyos mértékben a szervezés helyettesíti; különösen áll ez a technika terén, de nagymértékben vonatkozik a tudományokra is.

Nagyon érzékelhető az egyéniségek hiánya a művészetben. A festészet és a zene jelentősen elsorvadt; visszhangjukat a népben elvesztették. A politikában nemcsak a vezető egyéniségek hiányoznak, hanem a polgár önállósága és jogérzéke is erősen hanyatlott. A demokratikus, parlamentáris szervezet, amelynek előfeltétele az önállóság, sok helyen megingott: diktatúrák keletkeztek és megtűrik ezeket, mert az egyéni méltóság és jog már nem elég életrevaló. Egy országban - újságok segítségével - két hét alatt a düh és felháborodás olyan állapotába lehet hozni az ítélőképtelen tömegeket, hogy az emberek hajlandókká válnak arra, hogy bizonyos érdekeltek érdemtelen céljaiért katonáknak öltözve öljenek, és magukat megölessék. Ennek megfelelően nem hiányoznak a próféták, akik kultúránk közeli pusztulását jósolják. Én nem tartozom ezekhez a pesszimistákhoz; hiszek egy jobb jövőben. Ezt a bizalmat szeretném még röviden megindokolni.

Véleményem szerint a jelenlegi hanyatlás jelensége az, hogy a gazdálkodás és a technika fejlettsége az ember létküzdelmét nagyon kiélezte, úgy hogy az egyéniség szabad fejlődése nagy károkat szenvedett.

A technika fejlődése az egyéntől mind kevesebb és kevesebb munkát követel a közösség szükségleteinek kielégítésére. A munka tervszerű elosztása mind követelőbb szükségességgé válik, és ez az elosztás az egyén anyagi biztonságához fog vezetni. Ez a biztonság azonban, valamint a szabadidő és az egyénben felszabaduló erő jótékonyan hat majd az egyéniség fejlődésére. Így válhat egészségesebbé a társadalom, és mi hisszük, hogy az utókor történészei korunk szociális betegségi tüneteit, mint egy olyan magasabbra törő emberiség gyermekbetegségét fogják feltüntetni, amelyet a kulturális folyamat túlságosan gyors tempója kényszerített rá.

Albert Einstein

14. A mester kezének érintése

A legszebb történet, amit ott hallottam, ez volt. Az árverésen egy ócska hegedű került kalapács alá. Kikiáltási ára (átszámítva ) 300 Ft volt. Nagy vontatottan ment fel az ára 1000 Ft-ra. Akkor előlépett egy idős férfi és engedelmet kért, hogy játszhasson rajt. Keze érintésére csodálatos dallamok törtek fel az ócska hegedűből. Mindenki elbűvölten hallgatta. Valaki azonnal tízezret kínált a régi hangszerért. Végül is százezerért kelt el.

            Így van ez velünk is. Hogyha életünket egészen átadjuk Krisztusnak, a Mesternek, a keze érintheti azt, végtelenül értékessé lesz az. Egész életünk értéke azon múlik, hogy azt magunknak tartjuk meg, vagy pedig átadjuk Istennek, mások szolgálatára.

Csak ez a különbség,

De milyen nagy különbség!

Feljegyezte Ungár Aladár, egy rádiós konferencián elhangzott bizonyságtételből. Monte Carló 1962.

15.A nyelv börtöne

A nyelv kicsiny tag ugyan, de mérhetetlen nagy bajokat idézhet elő.

Ezért már a természet is biztos őrizetbe vette:

A szájüreg börtönében él,

a fogak védőrácsa állja útját,

az ajkak zárják el a külvilágtól

Plutarchos nyomán

16.A nyugalom ajándéka

• Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Mt.11,28.

Jézus Krisztus nyugalmat ad. Azért hordozta el bűneink nyomasztó terhét, hogy nekünk ne kelljen többé hordozni azt. Ő saját maga lett a nagy teherhordozó, hogy mindazoknak, akik súlyos terheket hordoznak, ne kelljen tovább görnyedezni a hatalmas súly alatt.

            Ez valóság! Hiszed ezt? Kipróbálod? Most azonnal? Jöjj az Úr Jézushoz úgy, hogy adj fel minden más reménységet, csak rá gondolj, higgyél annak, amit Isten róla mond, és bízd rá magad mindenben! Ha így jössz hozzá, mélységes lesz az a nyugalom, amit Őtőle kapsz, biztos, szent és örökké tartó. Olyan nyugalom, amely elér a mennyekig, és ezt Ő már ma megadja mindazoknak, akik hozzá jönnek.

            A megváltottak nyugalmat találnak Krisztusban. Nem kell megvásárolnunk, sem kölcsönbe vennünk: ajándék, fogadjuk el!”

C. H. Spurgeon   
(Vetés és Aratás 2003/1 41. évf. 1. száma 21. old.)

17.A rossz példák követése

• „Én nem tettem így, mert Istenfélő vagyok” Neh.5,15.
• Hiszen mindenki így csinálja! - kiálltja a sportosan vezető férfi a volán mögött, és száguldó kocsijával lelkiismeretlenül leszorítja az útról a másik autót.
• Hiszen mindenki így csinálja! - legyint a szerelmes fiú, és barátnőjével ágyba bújik.
• De hiszen mások is így csinálják! - morogja hívő testvérünk munka után és kényelmesen leül a TV elé, ahelyett hogy Bibliaórára menne.
• Hiszen a többiek sem vállalnak szolgálatot. - gondolják magukban a testvérek a Bibliaóra végén, és intenzíven becsukják a fülüket, amikor a gyülekezetben kétségbeesetten keresnek munkatársakat különböző szolgálatokra.
•  Így szokás! - gondolja magában szombaton a prédikátor, és megpróbál minden felkészülés nélkül kirázni a kisujjából egy igehirdetést.

Pedig nem mindenki tesz úgy, mint a többiek.

• Én azonban nem azt tettem - írja Nehémiás, aki megkímélte a népet az igazságtalan adóterhektől.
• Én azonban hűségesen követtem Istenemet, az Urat - mondta Káleb, amikor majdnem mindenki elhagyta Izrael Istenét.
• Én azonban nem akartam kezemet az Úr felkentjére emelni - mondta Dávid és nem támadt Sulra egész kísérete sürgetése ellenére sem.
• Én nem azonban nem ráztam le magamról a pásztori szolgálatot, mondta Jeremiás bár szinte mindenki kigúnyolta.
• Én azonban azt mondom nektek ... tanított az Úr Jézus megalkuvás nélkül és egészen másképpen, mint az írástudók.
• Én azonban nem a saját dicsőségemet keresem, mondta Isten Fia öntömjénező embertársai között.
• Én azonban ezek közül semmit sem vettem igénybe - írta Pál és sok mindenről lemondott, ami a többi apostolnál elfogadott dolog volt.
• Még ha mindenki úgy is él, én nem megyek a többiekkel - határozták el néhányan közöttünk, és megromlott és elfajult nemzettségben a menny világosságát szeretnék továbbadni, ahogyan Nehémiás tette Istenfélelemből és Urunk iránti szeretetből.

S. L.

18.A Szentlélek olyan mint ...

egy fényszóró, amely megvilágítja az utat. - Új, Isteni világosságban mutatja meg az életünket.

az üzemanyag a gépkocsi tankjában, amely mozgásba hozza a kocsit. - Segít nekünk, hogy ne vesztegeljünk egyhelyben , amikor megnehezedik az életünk.

a kötél, melyben megkapaszkodhatunk. - Megtart, amikor a lezuhanás veszélye fenyeget.

egy mágnes, amely magához vonzza  a vasreszeléket. - Embereket von hatása alá, s azok Istent kezdik keresni.

egy közlekedési lámpa amely várakozásra vagy indulásra szólít fel. - Jelzi, mikor kell cselekednünk vagy türelmesen várakoznunk.

Az óra ingája, amely mozgásban tartja a szerkezetet. - Ő viszi véghez, hogy ne tegyük ölbe a kezünket.

 egy jó barát, aki a szükségben segítséget nyújt. - Ő biztat vígasztal és új reménységet teremt bennünk.

az útjelző, amely megadja az irányt. - Arra az útra irányit, amelyen járnunk kell.

a habarcs amely összetartja az egyes köveket. - Gyülekezetet formál az egyes emberekből.

egy nem várt ajándék, mely örömet szerez nekünk. - Elveszi gondjainkat és új örömmel ajándékoz meg.

Dehmel.

19.A szeretet hiánya

Ez okozza a gyermekbetegségek 60 %-át - állítják a gyermekpszichológusok. Ez a hiány mindféle testi és lelki zavarhoz vezethet. A fiatalkorúak kihágásai, iszákosság és a kábítószerek élvezete állandóan növekszik és ez mind az anyai szeretet hiányának következménye. A szülők súlyos, helyrehozhatatlan bűnt követnek el, ha csak a maguk gyönyörűségére élnek és gyermekeiket elhanyagolják.

20.A szeretet példája

Dirk Williemset a spanyol katolikusok kemény diktatúrája idején Hollandiában elítélték és börtönbe zárták. De ő megszökött úgy, hogy az ablakon át rongyokból összecsomózott kötélen leereszkedett. Átszaladt egy tó jegén, amely a börtön mögött volt. Az egyik börtönőr észrevette és utánaeredt. Dirk biztonsággal szaladt át a tavon, mivel a sovány börtönkoszton igencsak lefogyott. Üldözője alatt azonban - akinek bőségesen volt enni-innivalója - beszakadt a jég. Amikor a fegyőr segítségért kiáltott, Dirk megfordult és megmentette. De a hálátlan fegyőr megragadta Dirk-et és visszavitte a börtönbe. A foglyot, áldozatos tette ellenére hitéért elégették.

            A halálos ellenséggel szembeni rendkívüli szeretet ily példái is megtanítanak bennünket arra, hogy a helyes utat válasszuk.

A „Mártírok tükré”-ből

21.A sziget

Volt egyszer nagyon régen, egy sziget, ahol emberi érzések éltek:

a Vidámság, a Bánat, a Tudás, és még sok más, így a Szeretet is.

            Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat, és elhagyták a szigetet.

            Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.

Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.

            A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. A Szeretet megkérdezte:

• Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
• Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!

Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:

• Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
• Nem, Szeretet, nem tudlak elvinni – válaszolt a Büszkeség. Itt minden tökéletes, és te esetleg árthatnál a hajómnak!

Hát, ezek után a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:

• Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
• Óh, Szeretet! – mondta a Bánat. Én olyan szomorú vagyok, hogy egyedül kell maradnom a hajómon.

A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg sem hallotta a Szeretet kérését.

Hirtelen megszólalt egy hang:

• Gyere Szeretet, én elviszlek téged!

Aki megszólalt, egy öreg ember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:

• Tudás, meg tudod mondani nekem, ki segített nekem?
• Az IDŐ volt – mondta a Tudás.
• Az IDŐ? – kérdezte csodálkozva a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?

A Tudás válaszolt:

• Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!

22.A vén Simon

Egy angliai lelkész aggódva fordult egy este az egyházfihoz:

• Látta már azt a szegényesen öltözött öregembert, aki minden délben bejön a templomba és utána azonnal kimegy? A lakásom ablakából szoktam figyelni, és meg kell mondanom, a dolog nyugtalanít. Végül is komoly értéktárgyak vannak a templomban. Próbálja meg egyszer kikérdezni!

Az egyházfi már másnap megszólította az öreget:

• Mondja csak, mi indítja magát tulajdonképpen arra, hogy a templomba jöjjön?
• Imádkozni szoktam - felelt az ember nyugodtan.
• Nana, talán mégsem egészen úgy van! Ahhoz túl rövid ideig marad. Egyszerűen odamegy az oltárhoz s azonnal vissza is fordul. Mit jelentsen ez?
• Így van hagyta helyben a szegény öreg -, csakhogy én nem tudok hosszú imákat mondani. Ezért minden délben eljövök, és egyszerűen így szólok: „Úr Jézus itt van Simon!” Kicsi ima ez, de úgy érzem, az Úr meghallgatja.

Nem sokkal ezután a vén Simont elütötte egy teherautó, és kórházba került. Olyan vidám benyomást kelt mindig, pedig tudom, hogy fájdalmai vannak - mondta neki egyszer az ápolónővér.

• Hogy is lehetne másképp, hiszen mindennap látogatóm van! - válaszolt Simon.
• Látogatója? - ámult el a nővér. - Soha nem látok magánál senkit. Mikor jön ide az illető?
• Minden délben ott áll az ágyam lábánál, és szívemmel hallom, amit mondja: „Simon, itt van Jézus!” 

Élet és Világosság 1994/10

23.Add nekem a szívedet, fiam!

Megváltónk az egész szívünket kéri tőlünk. Nincs is szánalmasabb, nyomorúságosabb, sajnálatra méltóbb, annál, mint amilyen a megosztott szív, a félkeresztyén. Saját tapasztalatomról beszélek. Ha nemet akarsz mondani a bűnnek, de azért nem egészen Ha szeretnél hívő életet élni, de mégsem egészen, nos akkor az életed áldatlan lesz, és siralmas önámítással lesz tele. Ezért van az, hogy gyakran nincs a szívedben békesség, vigasztalás, felüdülés. Ma a mennyben vagy, holnap a pokolban, ma vidám vagy, holnap szomorú. Mindez annak a következménye, hogy az Úr Jézus szeretete még nem költözött be maradék nélkül a szívedbe, mert még nem adtad át magadat teljesen neki, aki érted szenvedett.

Id. Sréter Ferenc nyomán

24.Adventra készülve

• „Mindaddig ... aki az Úr nevében jön!” Mt.23,39

Egy turista Olaszországban egy szépen gondozott kertet nézegetett. A kertésszel való beszélgetéséből a következőket mondta el:

• Mióta gondozza ezt a kertet?
• Huszonöt éve!
• A tulajdonos milyen gyakran tekintette meg?
• Négyszer.
• Mikor volt itt utoljára?
• Tizenkét évvel ezelőtt.
• Gondolom gyakran írogat.
• Nem! Soha!
• Kitől kapja akkor az eligazításokat?
• A milánói intézőtől.
• Ő gyakran jár ide?
• Még nem volt itt.
• Ki jön akkor ellenőrzés céljából?
• Meglehetősen magamra vagyok hagyva, idegen alig jön felém!
• Az ön kertje ennek ellenére olyannyira rendben van, hogy úgy tűnik, mintha a tulajdonos érkezését holnapra várná.
• Mára uram! A mai napra!

Az Isten Igéjét komolyan vevő keresztyének minden évszázadban várták Krisztus visszajövetelélt. A történelem egyik legnagyobb eseménye volt az Ő első Földre érkezése. A második eljövetele még jelentősebb lesz!

• „Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!” - mondta az Úr Jézus. Mt.25,13.

25.Adventvárás

"Amennyire igaz, hogy a keresztények már sokszor várták Krisztust anélkül, hogy eljött volna, éppannyira igaz, hogy amikor valóban eljön, a világ nem várja Őt. Igaz, hogy a keresztények a történelem nem egy korszakában csalódtak Krisztus eljövetelére vonatkozó hitükben. De jobb ezerszer azt hinni, hogy Krisztus jön, amikor nem jön, mint egyszer azt hinni, hogy nem jön, amikor jön. Inkább szeretnék az az ember lenni, aki Krisztus iránti szeretettel telve, de ismeret hiányában eljövetele jelének vesz valamilyen szokatlan égi jelenséget, egy üstököst vagy egy meteort, mint az az ember, aki az ismeret gazdagságában, de a szeretet hiányában mindig csak nevet az ilyen tévedéseken!"

Newmann kardinális: Keresztény élet c. könyvéből

26.Ajándékok (ingyen!)

Egy jó szót szólni

Egy beteget felvidítani

Valakinek kezet nyújtani

Megdicsérni az ételt

Nem feledkezni meg egy közelgő születésnapról

Óvatosan csukni be egy ajtót

Apróságoknak örülni

Mindenért hálásnak lenni

Egy levél megírásával örömöt szerezni

Apró tűszúrásokon nem évődni

Jogos panaszt nem melegíteni fel újra

Nem tenni szóvá, ha a másik hibázott

Nem fogni fel elutasításként, ha háttérbe szorultunk

Levert hangulatot nem venni komolyan

Nem sértődni meg egy félresikerült szó miatt

Megtalálni az elismerő szót a jóra

Egy tréfás mondatot mondani

Meleg kézszorítással vigasztalni a szomorút

Becsületesen beismerni az elkövetett helytelenséget

Örülni a mának

Bizonyos dolgokra aludni egyet

Minden körülmények között szeretetteljesnek lenni!

27.Aki Istenben bízik....

félelem nélkül élhet:

annak nincs szüksége babonára vagy más tévhitre:

tud imádkozni:

erőt és bátorságot kap:

hálás:

felelősséget vállal embertársaiért:

a közösség javát keresi, azt szolgálja:

szerény és megelégedett:

megmarad az igazság mellett:

legyőzi az irigységet és nagyravágyást.

Jézus parancsolatai sohasem az életet akadályozzák, hanem azt megtartják, erősítik és segítik.

Bonhoeffer

28.Amit vet az ember - azt fogja aratni is” (Gal.6,7.)

Nem kerülheted ki Jézust - előbb vagy utóbb, bármikor is legyen az -, vagy boldog egyesülésben, vagy az elragadtatáskor, vagy majd ítéletben, - de találkoznod kell vele.

Nem kerülheted ki Jézust, ha meghaltál, akkor sem, hiszen feltámadsz majd, - mert így van megírva - és találkoznod kell vele!

Nem kerülheted el Jézust, ezért jött hozzá még ma, így leszel szabad. Most még vár rád, Jöjj, ne késlekedj! Később nem ismer meg, ezért jöjj még ma, Őt el nem kerülheted. Csaknem mindnyájan földművesek vagytok és megszoktátok, hogy vetéstek aratással fizessen. Ezért megérthetitek, hogy én is így cselekszem a jó magot a szívetekbe. És most azzal a gyümölccsel fizetek, amit a magvetésemért arattam! Ebben a két zsákban (amelyeket a jegyző közben kiemelt a kazettából) van mindaz a sok ócska gomb és érvénytelen pénzdarab, amelyet 40 éven át az egyházi perselybe dobtatok - mint „áldozatot”. Most köszönettel visszaadom nektek az egészet! Amilyen a vetés - olyan az aratás!

A ti lelkigondozótok:

Hermann Wendtland”

29.Az imádkozásban állhatatosak legyetek!

Az állhatatosság fontos tulajdonság Istennél, embernél egyaránt.

Ha Illés mindjárt az első könyörgése után abbahagyta volna az imádkozást, aligha esett volna eső. (Kir.I.18,24-36.

 Ha Jákób csak az esti imádkozás idején könyörgött volna, úgy másnap aligha élte volna túl az Ézsauval való találkozást. (Móz.I.32,)

Ha a kánaáni asszony azonnal beletörődött volna abba, hogy hitét a hallgatás, a megaláztatás, a visszautasítás - még ha félúton is - megrendítse, akkor nyomorúsága nem szűnt volna meg lányának meggyógyulása által (Mt.15,21-28.) Bounds

Nagy az ereje a megigazult ember buzgó könyörgésének Jak.5,16.

30.Az imádság jelentőségéről

„... Sokkal fontosabb Istennel beszélni az emberekről, mint embereknek beszélni Istenről. Sátánt mindaddig nem zavarja, ha a Szentírással foglalkozunk, amíg nem imádkozunk, mert akkor az Ige sohasem hat az életünkre. Így csak a hívő büszkeség fejlődik súlyos esetté, ami gyönyörűségére szolgál. Sátán nem bánja, ha aktívan segítünk a helyi gyülekezetben vagy más keresztény szolgálatban, csak ne imádkozzunk. Mert ha nem imádkozunk, akkor aktívan szolgálunk ugyan, de nem érünk el semmit. ...

            Isten ügye manapság sok területen egy helyben topog, de nem Isten erejének hiánya, hanem az imádság hiánya miatt.”

Howard G. Hendricks: Illés 63.64. oldal Jó Hír 1996.

31.Áldozatvállalás

Isten világrendjében más helyet foglalnak el a betegségek, mint a természetes ember gondolatvilágában. Mert a világon minden nagy dolog áldozat útján jön létre, a szülők gyermekeikért, némely főnök az alárendeltjeiért, a katonák hazájukért, a tudós nagy felfedezéseiért hoz áldozatot. A beteg arra mutat rá a környezetében, hogy az egészség és az erő a munkához, nem természetesek, hanem a Teremtő rendkívüli értékes ajándékai, akinek ezért megfelelőképpen hálát kell adnunk. Eva von Tiele- Winckler azt mondta, “Nem az a fontos, hogy elkerüljük a szenvedést, hanem, hogy a szenvedés elérje bennünk a célját.”.

(Dr Paul Müller)

32.Barátságos arc

Hutton matematikus úgy élt falusi környezetében, mint egy pátriárka a gyermekei között. Minden lehető kérdésben tőle kértek tanácsot, és a falubeliek mind bizalommal fordultak a tudós és nyíltszívű emberhez.

Egy napon egy parasztasszony jött Huttonhoz és elpanaszolt, hogy a férje nem bánik jól vele és mindig több ideig marad távol otthonától. Tudna-e valami módot arra, hogyan lehetne ezen segíteni? A tudós mosolygott. Jól ismerte az embereit.

• Valóban van rá egy mód - válaszolta - és ez nagyon egyszerű, s tudtommal még sohasem maradt eredmény nélkül”

És amikor az asszony feszült várakozással kérdezte, hogy mi az, ezt válaszolta Hutton:

• Legyen mindig barátságos a férjéhez!

Néhány hónap telt el. Egy napon ismét jött az asszony, és ragyogott az arca az örömtől: egy pár kövér tyúkot hozott ajándékba.

A tanács segített.

H. N.

33.Bűnhöz való viszonyulás

Minden ember bűnös. Minden ember szenved a többiek bűnei miatt.

Aki tovább hárítja a feszültségeit másokra, az Pilátus.

Aki bosszút áll értük, az Barabbás.

Aki azonban elszenvedi, az Krisztus.

 

Aki számítóan épít a többiek gyarlóságára, az farizeus.

Aki a gazembereket érdekből védelmébe veszi, az írástudó.

Aki a vétlen áldozatokat bűnbakká teszi, az főpap.

Aki még kérkedik is saját hitványságával, mert megteheti, az Heródes Antipás.

Aki pedig mindezt hallgatásával, vagy ordítozásával törvényesíti, az a csőcselék.

Aki azonban akkor szól, amikor mindenki lapul, és akkor marad néma, amikor mindenki üvöltözik, aki tehát a képmutatást leleplezi, és az igazi bűnt néven nevezi, az Krisztus.

 

Minden ember maga is bántja bűneivel a többieket.

Aki fel sem fogja, mennyi szenvedést okoz másoknak, az Nagy Heródes.

Aki könnyen veszi, hogy bűneivel a Szent közelébe kerülhetett, az a bal lator.

Aki szenved bűneitől, és szeretne szabadulni, az vámszedő, parázna nő és bűnös.

Aki megbánja bűnét és újat kezd, az Zákeus.

Aki nem tud mit kezdeni a bocsánattal, az Júdás.

Aki azonban a feltétel nélküli bocsánatot adja, az Krisztus.

 

Kota Ilditől kaptuk emailon

34.Bibliáról

a.Biblia és a tudósok

A Biblia fontos adatokat szolgáltat az archeológusoknak és történészeknek, és hogy a felfedezések százai bizonyítják a Biblia történeti megbízhatóságát?

            Egyre több tudós ismeri el a Biblia abszolút megbízhatóságát és használja fel a Bibliát mint elsőrendű forrásmunkát?

Mindezek ellenére a sok istenbizonyíték mégsem visz előbbre minket a hit útján?

A hit döntő lépését nekünk magunknak kell megtennünk. És akkor megtapasztalhatjuk az evangélium erejét és igazságát.

„Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy Ő van, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik” (Zsid.11,6.)

Az ember a Biblia olvasása által megszabadul élete értelmetlenségétől, céltalanságától és reménytelenségétől?

b.Bibliaterjesztés

A Bibliát, vagy annak egyes részeit eddig 2.167 nyelvre fordították le?

A Biblia kazettán, mikrofilmen, CD-lemezen és modern fordításban is kapható?

35.Bizonyságtételek

Éveken át mindig újra megpróbáltam, akár csak egy mondattal, vagy egy rövid utalással az Úrra, bizonyságot tenni. Amikor a benzinkutas az autóm ablakát mosta, gyakran mondtam:

• Jó a tiszta szélvédő, de sokkal jobb, ha az ember szíve tiszta. A szívet csak az Úr Jézus tudja tisztára mosni.

Azután egy traktátust adtam neki és továbbmentem. Láttam hogy a férfi utánam néz, és úgy tűnt, mintha mélyen elgondolkodna.

Egy másik benzinkútnál, ahol megmérték az olajszintet, megvizsgálták a nyomást a kerékben, megmosták a szélvédőt, a benzinkutas megkérdezte:

• Van még valami kívánsága?
• Igen még egy kívánságom lenne - feleltem -, azt kívánom, hogy Ön is szeresse az Úr Jézust, hogy egyszer találkozzunk a mennyben.

Nagyon gyakran kívánnak szép napot. Egyszer így válaszoltam rá:

• Köszönöm a jó kívánságot. Én pedig szép örökkévalóságot kívánok Önöknek, amit csak Jézus Krisztustól kaphatnak.

Egyik reggel a faluban egy ismeretlen férfival találkoztam.

• Jó reggelt! - üdvözöltem.
• Jó reggelt! - felelte.
• De még jobb a reggel, ha az embernek békessége van Istennel! - tettem hozzá.

Megint az volta benyomásom, hogy jól kizökkentettem a gondolatmenetéből, mert valószínűleg még soha senki nem mondott neki effélét.

Egyszer egy másik faluban egy ház előtt mentem el, ahol a háziasszony söpört az ajtaja előtt.

• Jó, ha az ajtó előtt minden tiszta - dicsértem . - De még fontosabb, hogy az embernek tiszta legyen a szíve. Ezt nem szabad elhanyagolni. Ha már kívül tisztogatunk, a szívünkről sem feledkezzünk meg.

Amikor bibliaiskolánk mosodájában a nagy gép elromlott, a szennyes nagy részét a városi mosodába vittem.

• Csodálatos egy ilyen hely - fordultam a kiszolgálónőhöz. - Az ember idehozza piszkos ruhát és tisztán kapja vissza. De ismerek egy olyan helyet is, ahová az ember a piszkos szívét viheti el és megtisztul az Úr Jézus vérében.
• Németországban régebben engedélyre volt szükség, ha az ember fűtőolajat akart vásárolni. Erre az engedélyre meghatározott mennyiségű olajat kaptunk. Egyszer én mentem a bibliaiskola engedélyéért.
• Ez az aláírás nagyon fontos - fordultam az aláíróhoz. - Enélkül nem kapnék olajat. De van a valaki, akinek az aláírása annyira fontos, hogy nélküle nem mehet senki a mennybe. Ez a személy pedig Jézus Krisztus.

36.Boldogmondások margójára

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is tudják majd, hogyan éljenek.

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelenül azt tenniük, amit mindenki tesz.

Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömteli lesz az életük.

Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.

Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.

Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.

Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csendjük, és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.

Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosok.

Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.

Boldogok, akik örömmel tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.

Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak is, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.

Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.

Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életteltebb lesz életük.

Gyökössy Endre

37.Búskomorság

Egy tanács azoknak, akik öröklött búskomorságban szenvednek, Vedd ezt az adottságot is Isten kezébe Johann Kasper Lavater énekének szellemében, Atyám, bizalommal és köszönettel a szívem Tőled fogadja el az örömet, szenvedést, szerencsét, vagy szerencsétlenséget, mert Te szeretetből adod mindezeket.    

            Minden öröklött hajlamunk felett Isten bölcsessége őrködik. Egyedül Ő képes arra, hogy a rosszból, jót hozzon ki. Az Ő nevelése sok búskomor embert elvezetett a türelemre, és végül arra is, hogy leküzdje ezt a kedélyállapotát. Végül is éppúgy köszönetet mondhatott Istenünknek, mint sok testileg beteg a fogyatékosságért. Ne fokozd tovább a csüggedésedet, ne adj helyet a búskomorságnak, ne adj helyet a búskomorságnak, ne lázadj emberek és körülmények ellen, ne ápold sértett énedet! Kezdd el még ma ezt. Nem biztos, hogy holnap is sikerülhet. Merészeld megtenni bátran, hogy átugrasz a szomorúságból az Úrban való örömbe, a levertségből Isten bölcsességének imádatába.

38.Célok

Határozott cél legyen a szemed előtt, aminek örülsz. Legyenek közeli, könnyen elérhető céljaid, elvégezhető értelmes feladatok, kívülről megtanult bibliai részek és hívő énekek. Fontosabb távoli cél legyen, felkészülés az Isten örök világában végzendő nagy feladatokra, az átalakulás Krisztus képére.

39.Címzett nem fogadta el

Sok évvel ezelőtt a sajtó beszámolt egy fiatalemberről, aki tudatlanul elutasított egy milliós örökséget. Hogy történhetett ilyesmi?

 

Két fiútestvér kivándorol Amerikába. Mivel ügyesen és szorgalmasan dolgoztak, hamarosan meggazdagodtak. Amikor egyikőjük meghalt, vagyona a másikra szállt. Azonban ő sem élt sokáig. Mielőtt elhunyt, teljes gazdagságát egyetlen európai unokaöccsére hagyta. Az illető meg is kapta az ajánlott levelet, de megtagadta az átvételét, mivel az nem volt kellőképpen felbélyegezve. Amiatti bosszúságában, hogy valami jelentéktelen portót kellett volna fizetnie, visszaküldte a levelet ezzel a megjegyzéssel: „Címzett nem fogadta el!”

            Miután az egyetlen örökös nem tartott igényt az örökségre, a vagyon átszármazott az amerikai államra. Csak három évtized múlva tudta meg az unokaöcs, mi volt a tartalma annak a levélnek, amit mérgében dacosan elutasított. A vagyon megszerzése iránti összes fáradozása eredménytelen maradt, mivel az ügy réges-rég elévült. Sem panasz, sem kérés nem tudott ezen a tényen változtatni.

Az örökkévalóságban sokan fognak keseregni, mivel elutasították a legnagyobb örökséget, az örök élet megnyerését. Isten csupán annyit várt tőlünk, hogy ismerjék el bűnös voltukat, kérjék a bocsánatot és köszönjék meg az örök élet ajándékát. A mögöttük levő esztendőben is hányszor nyújtotta Isten a kezét, hogy részt adjon ebből az örökségből!

A Biblia felteszi a kérdést:

• „Hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ily nagy üdvösséggel ...? (Zsid.2,3.)

Milyen csodálatos esztendő lehetne számodra 2000, ha minden időnek ezt a legnagyobb kínálatát, Jézus Krisztusnak golgotán szerzett üdvösségét elfogadnád, és nem utasítanád el magadtól.

Élet és világosság 95/1

40.Colgate - ismeretlen ismerős

Tizenhat éves amerikai fiú indult félreeső szülőhelyéről a többet ígérő nagyvilágba. Egy szatyorba belefért, amit otthon a magáénak tudhatott. Szakmai útravalója is csak a szappanfőzés volt, amit addigra elsajátított. Útjában New York felé megismerkedett egy folyami hajóskapitánnyal, aki hívő keresztyén volt és aki iránt bizalma támadt. Elmondta neki történetét, és tanácsot kért tőle jövőjére vonatkozólag. A kapitány úgy vélte, hogy New Yorkban valaki vezető szappangyáros lehet.

• Lehet, hogy te, vagy másvalaki. Én nagyon kívánom - mondta a kapitány -, hogy te légy az! Add a szívedet Jézusnak, helyezkedj el a szakmában, végezz becsületes munkát, s minden megkeresett dollárról add meg Istennek, ami Őt illeti.

Letérdeltek a hajón, a kapitány imádkozott, és Isten áldását kérte utasára.

William Colgate - ő volt a pályakezdő szappanfőző - megfogadta a tanácsot. Szívét Jézusnak adta, s a fővárosba érve, munkát vállalt az első szappangyárban, amelyet talált. Becsületesen dolgozott. Jó szappant készített, és keresetéből minden tizedik dollárt isten ügyére adta.

Munkahelyi megbecsülése és előrehaladása viszonylag gyorsan növekedett. A kezdő munkásból később részvényes, végül New York legnagyobb szappangyárának tulajdonosa lett.

 

A Colgate-Palmolive nálunk is ismert nagy vállalkozás. Naponként láthatjuk a tévében a Colgate reklámjait, és vásárolhatjuk boltjainkban termékeit. Ezért mondhattam ismerősnek. Viszont azt sem akartam, hogy bizonyos vonatkozásban - számunkra különösen is nem mellékes vonatkozásban - ismeretlen maradjon. Colgate eleinte keresetének tizedét, majd húsz, harminc, sőt ötven százalékát áldozta az Úr munkájára. Középkoráig eljutva, a nagy vállalat egész nyereségét Istennek áldozta, csak annyit használt fel belőle magának, amennyi életszükséglete biztosításához kellett.

Nem árt, ha erről is tudunk, amikor gyártmányát vásároljuk és használjuk.

(Uuras Saarnivaara nyomán Csepregi Béla /Vetés és aratás/)

41.Csak a fontosra legyen időnk

Egy teológiai hallgatónak a következő témáról kellett vizsgadolgozatot írnia: “Isten mindenhatóságának az eszméje és az ördög valósága”.

Négy óra állt rendelkezésére. Ez a fiatalember hívő keresztyén volt és írás közben a szíve átforrósodott. Írt Isten mindenhatóságáról, szeretetéről, irgalmáról, és nem tudott időben a végér jutni. A kiszabott idő letelt és még egy szót sem írt az ördögről. Így ezekkel a szavakkal fejezete be dolgozatát: “Az ördög számára nem jutott idő”

Nem tudjuk, mit szóltak hozzá a professzorok, de nekünk sokat mond ez a befejezés. Akinek a szívét teljesen Isten tölti be, aki minden fenntartás nélkül követi és szolgálja Őt, annak nem marad ideje a Gonosz számára. Mindig csökken a befolyása, végül pedig elmarad.

42.Csend

Légy csendességben, Isten hogyha hív.

Halkan szólít, mint pásztorhangú síp.

Kelj fel és indulj engedelmesen:

Kutyuska-vígan, bárány-csendesen.

Ha éjbe vész is előtted az út,

Megsimogasd a síró kisfiút.

Ha sívó örvény örvény örvénynek kiált,

Te kikerüld a szepegő csigát.

A hangos ember erőt nem teremt:

Az erőszaknál erősebb a csend.

Sik Sándor: Légy csendességben

43.Dialektika

“Valamelyik szocialista ország egyik termelőszövetkezetében egy paraszt odamegy az elnökhöz és ezt kérdezi:

• Elnök elvtárs, mondja meg nekünk: mit ért az ember dialektika alatt?

Az elnök így válaszol:

• Kedves elvtársak, ez nem tudom maguknak így egyszerűen elmagyarázni. De hadd mondjak rá példát. Tehát, képzeljék el, hogy odajön hozzám két elvtárs. Az egyik tisztán, a másik piszkosan. Felajánlom nekik, hogy fürödjenek meg. Kettőjük közül melyik fogja elfogadni a fürdőt?
• A piszkos – mondják a parasztok.
• Nem. A tiszta – válaszolja az elnök – hiszen a tiszta megszokta a tisztaságot, a piszkost meg nem érdekli a fürdés. Melyik fogadja el hát a fürdést?
• A tiszta – válaszolják a parasztok.
• Nem. A piszkos, mivel szüksége van a fürdésre – mondja az elnök. - Tehát ki fogadja el a kettő közül?
• A piszkos – mondják a parasztok.
• Nem. Mindkettő – mondja az elnök – mivel a tiszta megszokta, hogy fürdik és a piszkosnak meg szüksége van rá. Tehát melyik fogadja el?
• Mind a kettő – válaszolják azok.
• Nem. Egyikük sem – ad meglepő választ az elnök -, a piszkos nem szokta meg, hogy fürdik, a tisztának meg nincs rá szüksége.
• Igen, elnök elvtárs – akadékoskodnak a parasztok – de hogyan kell ezt értenünk? Mindig valami mást mond, éppen úgy, amint az éppen ahhoz illik.
• Na látják. Ez a dialektika – mondja mosolyogva az elnök.”

(Éjféli Kiáltás 2001. január 6. old.)

44.Egy Biblia naplója

Január: Most nagyon el vagyok foglalva. A család legtöbb tagja elhatározta, hogy ebben az évben végigolvas. Az első két hétben valóban gyakran használatban voltam, de azóta ismét elfeledkeztek rólam.

Február: Nagytakarítás. Tegnap leporoltak és visszatettek a helyemre. Tulajdonosom a múlt héten néhány percre elővett. Vitába keveredett valakivel, és keresett néhány bibliai textust, hogy igazát bizonyítsa.

Március: A hó elején alaposan lapozgattak bennem. A tulajdonosomat megválasztották a szülők-tanárok egyesületének elnökévé, és székfoglaló beszédének elkészítéséhez engem használt fel.

Április: Ebben a hónapban látogatóba jött a nagypapa. Egy óra hosszat az ölében tartott, és elolvasta az Kor.I.13,-at. Mintha többet tartana rólam, mint a család némely tagja.

Május: Néhány zöld folt volt az oldalaimon. Ez attól van, hogy a szedett tavaszi virágokat a lapjaim közé teszik száradni.

Június: Úgy festek, mint valami gyűjtőalbum. Megtömtek újságkivágásokkal - férjhez ment az egyik lány a családból.

Július: Ma betettek a kofferbe. Azt hiszem nyaraláshoz visznek magukkal. Pedig milyen szívesen maradnék otthon. Biztos vagyok benne, hogy legalább két hétig bezárva maradok ebben a bőröndben.

Augusztus: Még mindig a kofferben vagyok.

Szeptember: Végre megint otthon vagyok, régi helyemen. Számos társam is van. Két női magazin és négy vicclap közé vagyok beszúrva. Bárcsak engem is olyan gyakran olvasnának, mint azokat.

Október: Ma olvastak belőlem egy keveset. A család egyik tagja súlyosan megbetegedett. Most az ebédlőasztal közepére tettek. Valószínű, hogy eljön a lelkész látogatóba.

November: Ismét visszatettek régi helyemre. Valaki megkérdezte a napokban, hogy emlékalbum vagyok-e?

December: A család lázasan készülődik karácsonyra. Azt hiszem, az idén is, mint sok éve már, elborítanak majd az ajándékok és a csomagolópapírok.

ÚGY OLVASD A BIBLIÁT, MINTHA ELŐSZÖR ÉS UTOLJÁRA OLVASNÁD!

45.Egy kisgyermek panasza:

Anyai ölelésre vágytam -       és cuclisüveget kaptam

szülőkre vágytam -                                    játékszert kaptam

beszélgetni akartam - és egy könyvet kaptam

tanulni akartam -                                       és bizonyítványt kaptam

szeretetre vágytam -   és erkölcsi intéseket kaptam

hivatást akartam -       és munkahelyet kaptam

boldogságra vágytam -           és egy autót kaptam

értelmes életre vágytam -                          és karrier lett belőle

reménység helyett -    szorongás lett úrrá rajtam

meg akartam változni -           de csak kritikát kaptam

egyszerűen élni akartam ...

46.Egy magzat naplójából

Május 1. Ma szüleim szerelmükkel életre hívtak.

Május 15. Erecskéim már látszanak és testem is gyorsan formálódik.

Május 19. Már májam is van.

Május 21. Dobog a szívem, ki vonhatja kétségbe, hogy élek?

Május 22. Nem értem, miért csinál édesanyám ennyi gondot magának énmiattam.

Május 28. Lábacskáim, kezecskéim milyen vidáman növekednek. Már mozogni tudok.

Június 8. Kezemen nőnek az újjak. Hát nem szépek? Nemsokára fogni is tudok majd velük.

Június 15. Ma tudta meg az édesanyám, hogy én vagyok. És én csudára örültem ennek.

Június 20. Most már biztos, hogy kislány vagyok.

Június 24. Minden szervem készülőben, és fájdalmat is tudok érezni már.   

Július 6. Hajacskám is van és szemöldököm. Ezek díszítenek majd engem.

Július 9. Szemem is van már, bár még csukva tartom. De nemsoká látni fogok, úgy ám! Meglátom a ragyogó világot, legfőképpen édesanyámat, aki szíve alatt hord. De jó lesz!

Július 19. Milyen szépen, ritmikusan ver a szívem.... Milyen jó, biztos helyen vagyok, és boldog.

Július 20. Ma megölt az édesanyám......... !

47.Egyesség a halállal

• Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok... Préd.12,1.

Egy régi mese szerint egy férfi szokatlan megegyezést kötött a Halállal. Azt mondta a Vén Kaszásnak, hogy önként követi majd őt, ha eljön elhunytának ideje. De csak egy feltétellel: ha a Halál előre követet küld majd hozzá, hogy figyelmeztesse őt. Szálltak a hónapok, majd évek. Egy zord téli estén ott ült a mi emberünk, számolgatva magában földi javait. A Halál hirtelen betoppant a szobájába és megérintette a vállát. Az ember felriadt és azt kiáltotta: „Túl hamar jöttél és figyelmeztetés nélkül. Pedig volt nekünk erre egyezségünk!”

Mire a Halál így válaszolt. „Én azt nagyon is betartottam. Számtalan követet küldtem hozzád. Nézd csak a tükörbe, s felismered majd néhányukat.” Az ember engedelmeskedett. A Halál ezt suttogta a fülébe: „Nézd csak a hajadat! Egykor sűrű volt és fekete. Most pedig gyér és fehér. Figyeld csak, ahogy a fejedet tartod, nagyon figyelve rám, mert már alig hallasz. Nézd csak, milyen közel kell állnod a tükörhöz, hogy tisztán lásd magadat. Bizony, igen sok követet küldtem hozzád éveken át. Sajnálom, hogy nem vagy készen az útra: de itt az ideje, hogy induljunk.”

Kedves olvasó, lehet hogy már neked is volt részed hasonló figyelmeztetésben. Amíg időd tart, higgy az Úr Jézus Krisztusban., és üdvösséged lesz. Keresd Őt teljes szívből, mielőtt sor kerül a halállal való kikerülhetetlen találkozóra. Éppen ezért sohasem találkozhatsz túl korán Jézus Krisztussal. De bármelyik pillanatban már túl késő lehet!

Our Daily Bread

48.Egyszer

vétkeztek a paradicsomban!

Egyszer adatott a tíz parancsolat:

egyszer élt a Földön az Isten Fia, az Úr:

egyszer halt meg Jézus Krisztus, hogy üdvözülhessünk:

egyszer döntened kell: Jézus vagy a bűn!

Egyszer meghalsz, megszűnik szíved dobogni,

egyszer Isten ítéletet mond feletted.

Aki ismeri, aki tisztában van e szó „Egyszer” súlyával, az többé nem mondhatja:

egyszer- annyi mint semmi!

49.Elégedetlenség

„Aki el van keseredve a maga kicsinysége, csúfsága, tehetetlensége és szerencsétlen természete miatt, az ugyanúgy önmaga körül forog, mint az, aki el van telve saját nagyságától, szépségétől, tehetségétől és sikereitől. Mindkettőre jellemző az is, hogy magára marad, mert a többi ember nem hajlandó igazán észrevenni, megérteni és problémáival foglalkozni.”

(Idők Jelei 2002. ápr. 15. old.)

50.Életet hangosan és érthetően prédikál!

Szombaton nem a szószékről hangzik el az első igehirdetés, hanem előbb már te hirdeteted:

a mosoly üzenetét, amikor üdvözlöd azokat, akikkel a parkolóhelyen vagy az előtérben találkozol.

A szeretete üzenetét, ha az idegeneknek barátságosan bemutatkozol.

A szíves fogadtatás üzenetét, ha nem ülsz le a sor szélére, hanem beljebb, így másokat nem kényszerítesz arra, hogy előtted préseljék át magukat.

Az örömüzenetét, ha minden éneket lelkesen együtt énekelsz a többiekkel - énekes könyvedet szükség esetén a szomszédod elé tartva.

Az imádság erejének üzenetét ha az Istentisztelet előtt csendben Istennel beszélsz.

A tiszteletadás üzenetét hirdeted, ha már az orgona előjátékánál még a kezdés előtt abbahagyod a beszélgetést.

A hit üzenetét hirdeted, ha bőkezűen adakozol.

A Szentírás fontosságának üzenetét hirdeted, ha saját Bibliádban követed az ige felolvasását.

Sok üzenetet adunk át, még mielőtt az igehirdető felmegy a szószékre. Ha a te üzeneted pozitív és meggyőző, akkor az ige üzenete előtt is megnyílnak majd a szívek. Készülj fel, hogy a legközelebbi szombaton a legjobb igehirdetésedet tarthasd!

Herold

51.Elválaszthatatlan igazság párok

Krisztus nélkül nincs keresztyénség                          Csel.4,10-12.

Bűnért való áldozat nélkül nincs megbékélés                       Jn.I.4,10.

Vérontás nélkül nincs bűnbocsánat                           Zsid.9,22.

Isten Szent Lelke nélkül nincs lelki- szellemi élet     Gal.5,25.

 Hit nélkül nem lehet Istennek tetszeni                                 Zsid.11,6.

Áldozat nélkül nincs szolgálat                                              Csel.20,4.

Közösség nélkül nincs bizonyságtétel.                      Kor.I.1,4-9.

Világosság nélkül nincs szeretet                                Pt.I.1,22.

Igazság nélkül nincs kegyelem                                              Jn.1,14.18.

 Ismeret nélkül nincs növekedés                               Kol.1,9-10

Őszinteség nélkül nincs öröm                                               Zsolt.97,11-12.

Táplálék nélkül nincs erő                                           Jer.15,16.

Imádság nélkül nincs gyümölcs                                            Kol.4,12.

Istenfélelem nélkül nincs bölcsesség                         Péld.9,10.

Csend nélkül nincs hallás                                          Sám.I.3,9.

Szenvedés nélkül nincs dicsőség                               Rm.8,17.

Ha nem nézünk az Úrra - nem változunk meg                      Kor.II.3,18.

Felkelhet, aki elesett!

Egy fiatal lelkipásztornak, akivel jó barátságban vagyok, az egyik börtönben kellett prédikálni a fegyencek között. Mikor a terembe lépett, és a foglyok elutasító pillantásaitól kísérve a középfolyosón előre ment, tudtára ébredt, hogy kenetteljes beszéd vagy bármiféle kegyes beszédstílus itt nem helyénvaló. Dobogó szívvel mérlegelte, mit is mondhatna ezeknek az embereknek. Amint éppen a szónoki emelvény lépcsőjén ment fölfelé, és közben fohászt küldött isteni vezetésért a menny felé, megbotlott és elesett. Nevetés töltötte be a börtöntermet. Barátom azonban ragyogó arccal fölállt, az emelvényre lépett, s így kiáltott:

• Férfiak! Éppen ez az, amiért én idejöttem! Hogy megmondjam nektek, hogy az ember ha elesik, mégis újra fölkelhet!

52.Elvtelenség

"A Vörös-tenger partján az egyik közösségben így szólt a közösségvezető:

• Itt túl sok a papagáj.

A testvérek igen meghökkentek. Hogy náluk ilyen madarak élnek? Magyarázatot kértek a vezetőtől:

• Túl sokan vannak - magyarázta az elöljáró -, akik megmondják saját véleményüket, mihelyt hallották, hogyan vélekednek mások."

53.Filozófia

• Mihez hasonlítható a filozófia?
• Ha valaki egy, kerek, sötét szobában, egy nem létező fekete macskát kerget.
• És a marxista filozófia?
• Ugyanez, csak közben azt kiabálja, hogy „Megvan!”

54.Fohász

„Uram Jézus! Taníts meg arra,

hogy nagylelkű legyek,

hogy Hozzád méltóan szolgáljalak:

hogy adjak számolgatás nélkül,

hogy teljesen odaadjam magam a Te szolgálatodra,

nem várva más jutalmat, mint azt, hogy tudom: a Te szent akaratodat teljesítem!

Ámen”

Xavéri Szt. Ferenc.

55.Fontold meg: egy szót se szólj!

Soha se panaszkodj - egy zokszó se hagyja el ajkadat. Egy szó sem! Mily sokat nyersz, ha az Ige szól hozzád! Mily nagy veszteség ér, mihelyt megszólalsz. Légy csendes! Tanulj meg hallgatni!

Ha arcul ütnek egyik oldalon, tartsd oda a másik felét. Ne üss vissza! Szeresd a csendet!

Ne törődj azzal, hogy mit mondanak az emberek. Maradj Isten kezében. Ne véd magad. Ne nyisd  ki a szádat. Légy minta a halott - néma. Egy szó sok bajt csinálhat, elriasztja békességed szelíd galambját. Pszt! Egy szót se szólj!

Talán félreértenek? Ne törődj vele. Ártani akarnak? Elkedvetlenítenek? Bízd az Úrra a dolgaidat!

Azt mondják: nincs igazad - rontják jó híredet... Sebaj! Légy kedves és szelíd, maradj egyszerű és nyájas - ne szólj egy szót se! Maradj nyugodtan, ne vitatkozz, ne ellenkezz! Tégy úgy, mint Mestered, a néma bárány!

Ne bírálgass, ne ítélkezz, ne vádolj senkit! Egy szót se szólj! Ne tégy lekicsinylő megjegyzést senkire. Újra és újra azt mondom: egy szót se szólj, de még egy pillantást se tégy, ami megzavarhatná lelked nyugalmát. Bízzál Istenben, légy csendben előtte!

Legyen másoké az utolsó szó - úgyis Istené a végső szó. Mennyi bajt csinálnak a szavak. Semmi felől ne aggodalmaskodj! Hagyd az Úrra dolgaidat! 

Hányszor nehéz a gondolkozás, nehéz az imádkozás, nehéz bízni - oly nyugtalan, lármás a szívünk. Csendesedj el az Úr jelenlétének templomában.

Nyomaszó gond, nehéz próba nehezedett rám. Egy testvérhez mentem vele. Kitártam előtte a szívemet, meghallgattam komoly szavait, de hazafelé menet az Úr csendes hangja megfeddett: 

Miért nem hozzám jöttél? Nem bízol bennem? Sohase vedd ki ügyedet az ő kezéből - add át magadat neki! Hadd járja át bensődet az ő békessége.

Csak Hozzá szólj, csak Róla beszélj!

• Az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját. (Mik.7,5)

Ne szólj egy szót sem!

Vida Sándor

56.Fontos dolgok

Az élet dolgainak fontossága!

Egy filozófiaprofesszor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy –üveget, és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy

• Ugye tele van az üveg?
• Igen - volt a válasz.

Ezután elővett egy dobozt, amely tele volt apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.

A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött.

• És most - mondta a prof, vegyék észre, hogy ez az önök élete.

A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid - ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna.

A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód.

A homok, az összes többi.

Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel, ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra.

Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod érdekében!

Játssz a gyerekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni.

Először a kövekre figyelj - azokra, amik igazán számítanak.

Állítsd be a prioritásokat.

A többi csak homok.

57.Fülkarikák

Kérdés: Az utóbbi években egyre gyakrabban figyelhetjük meg, hogy férfiak karikát hordanak a fülükben. Még keresztyének között is egyre többen hódolnak ennek a divatnak. Izráel népe között a Móz.II.21,6. és Móz.V.15,17. szerint ez a rabszolgák kötelező viselete volt.

Van-e fülbevaló karikáknak okkult jellege? Hogyan viselkedjék a hívő ember az ilyen divattal szemben  M. S.-

 

Felelet: a fülbevaló karikát először az Móz.I.35, fejezete említi. Mivel valamely dolognak az első említése gyakran megvilágítja annak tulajdonképpeni jellegét, kénytelenek vagyunk a fülbevaló karika viselését negatívan értelmezni és megítélni.

 

A 2. Versben Jákób felszólítja családjának tagjait, hogy vessék el maguktól az idegen isteneket. Miután engedtek a felhívásnak, a 4. Versben ezt olvassuk: erről: amelyeket amulettként hordtak. Az amulett jelentéséről ezt írja a Brockhaus-Lexikon: „kicsiny, gyakran titkos számokkal és felírásokkal ellátott függők, amelyek feladata, hogy viselőjüket védjék és erősítsék. Az amulettekben való hit mágikus gondolkodásból ered.” Egyébként Ráhelről azt olvassuk, hogy apja házából ellopta a teráfot.

A Móz.II.35,22. és a Móz.IV.31,50. egyszerűen csak megjegyzi, hogy Isten népe között szokás volt többek közt fülbevalókat is hordani. Az És.3,16-23. -ból azonban világosan kitűnik, hogyan gondolkodik ezzel kapcsolatban Isten. Így azután gyaníthatjuk, hogy a fülben és orrban hordott karikák pogány bálványimádásra utalnak. Ugyancsak erre utal a Bírák 8,24, „Azok ugyanis aranyfüggőket viseltek, mivel izmáeliek voltak. .”

Más népekről is ismeretes, hogy - akár nagy fájdalmak árán is - gyűrűket és rudakat szurkáltak át a testükön. Mivel ezt azért teszik, hogy a pogány istenek kegyeit, jótetszését elnyerjék, természetesen az egésznek okkult háttere van. A Baál - papokról tudjuk, hogy önmagukat kínozták, hogy az isteneket maguk iránt jóakaratúvá tegyék. (Kir.I.18,). Ennek a gyakorlatnak borzalmas tetőpontja az volt, hogy tulajdon gyermekeiket átvitték a tűzön vagy elégették, így áldoztak Moloch istenüknek.

A 2. Mózes 21-ből és az 5 Mózes 15-ből tudjuk, hogy a rabszolgát nem kényszerítették arra, hogy fülében karikát hordjon, hanem legfeljebb lyukat fúrtak a fülébe. Aki ily módon megjelölt emberrel találkozott, az tudta, hogy az illető örök rabszolgaságra kötelezett, a kürtzengés éve után is.

Hogyan követhet a hívő ember ilyen divatot? Tudatában kell lennie, kinek a szolgája. Istené vagy pedig - talán öntudatlanul - foglya egy olyan rendszernek, amely pórázait végső soron e világ fejedelme, a Sátán tartja a kezében.

Többek között a divat is egy ilyen rendszer produktuma, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Kinek szolgálunk? Testünkkel kapcsolatos feladatunkat Pál apostol a Rm.12,1-ben világosan leírja: „az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteltként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek.”

Végül még egy alapvető gondolat a fülről. A Zsolt.40,7-ben azt olvassuk, hogy Isten adta a fülünket. És.50,5-ben azt mondja a próféta magáról, hogy Isten megnyitotta a fülét. A Móz.II.21-et is beleértve mindezek az idézetek világosan az Úr Jézusra utalnak. Ő valóságos igaz ember lett, minden napját teljes engedelmességben töltötte „mert mindig azt teszem, ami kedves neki” Jn.8,29. Végül a keresztre feszítésekor a töviskorona átfúrta a fülét, mintegy jelképül annak, hogy ő mindörökre szolga. Az Úr Jézus valóban mindörökre szolga marad. Amikor majd meglátjuk Őt a dicsőségben, akkor is – Lk.12,37 szerint - „felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy és felszolgál nekik.” Hát nem része ez is erkölcsi nagyságának?

Hát nem abszurd dolog mindezek után pogány szokás szerint karikát viselni a fülben? Nem kellene inkább - szintén az Ószövetség képletes nyelvén szólva - fülcimpánkat vérrel megkenni? Móz.II.29.20. Ez a szertartás a tisztulást jelképezte, amikor a papot Istennek szentelték. A pap számára lényeges követelmény volt, hogy Isten szavára figyeljen és Igéjét meghallja.

Klaus Güntzshel

58.Hála

A hálával együtt jár az öröm a hálátlansággal pedig a rosszkedv. Ne felejtsd el megköszönni mindazt a jót, amit Isten ajándékozott és fenntartott neked. Reinhard Zeller, a Beuggen am Rhein-i nevelőintézet vezetője súlyos köszvényben szenvedett. Betegségének 25-ik évfordulóján azt írta: „Azért ünnepelek, mivel semmiféle teremtményt és semmiféle betegség sem választ el engem Istennek Jézus Krisztusban lévő szeretetétől”.

59.Hálás vagyok ...

A feleségért, aki azt mondja, csak szendvics lesz ma vacsorára,

mert az estét velem tölti itthon, és nem valaki mással.

A fiatal lányért, ki azért panaszkodik, hogy mosogatnia kell,

            mert ez azt jelenti, hogy itthon van és nem az utcán kóborol.

Az adókért, amelyeket ki kell fizetnem,

            mert azt jelenti, hogy alkalmazott vagyok, van munkahelyem.

A takarításért egy összejövetel után,

            mert azt jelenti, hogy barátaimmal tölthettem egy estét.

A ruhákért amelyek egy kicsit szűkek,

            mert van elég ennivalóm.

Az árnyékomért,

            mert kint lehetek a napfényben.

Hogy nyírhatom a füvet, pucolhatom az ablakot, javíthatom a csatornát,

            mert azt jelenti, hogy van házam.

A parkoló helyet a parkoló legmesszibb pontján,

            mert ez azt jelenti, hogy tudok járni, és még autóm is van.

A nagy fűtésszámláért,

            mert azt jelenti, hogy melegben voltam.

Hogy a templomban mögöttem ülő hölgy falsul énekel,

            mert azt jelenti, hogy hallok.

A mosni- meg vasalnivalóért,

            mert azt jelenti, hogy van ruhám.

Az esti fáradtságért és izomlázért,

            mert azt jelenti, hogy tudtam keményen dolgozni.

Hogy. meghallom hajnalban az óra csengetését,

            mert azt jelenti, hogy élek.

És végül a túl sok e-mailért amit kapok,

mert azt jelenti, van családom, és sok barátom, akik szeretnek engem és rám gondolnak.

 

E-mail-levél formában terjedt el az interneten a fenti írás

60.Házasság

Tanácsok:

Bízzatok Istenben, mert a házasságnak még mindig Ő az Ura.

Bízzatok egymásban is, mert a házasság oxigénje a bizalom.

Legyetek egymás számára Isten kegyelmének eszközei.

Tartsátok szem előtt, hogy a szerelmi háromszög ellen a kegyelmi háromszög nyújthat menedéket.

Ne fáradjatok el az egymásért való áldozathozatalban, mert a gazdag együttélés alapja az áldozat.

Ne teregessétek ki mások előtt egymás életét, mert ha ti nem értitek meg egymást, akkor ki fog megérteni benneteket?

Szeressétek a hétköznapokat, mert a hétköznapoknak is vannak dalaik.

Gondoljátok meg, hogy rajtatok kívül mások is élnek a földön.

Tartsátok nyitva szíveteket és ajtótokat mások előtt, adjatok a didergőnek is az otthon melegéből.

Egyszerre ketten soha ne legyetek mérgesek!

61.Helyes lelkület

“Amikor a munkások szívében Krisztus lakozik, amikor minden önzés kihalt, amikor a versengés, az elsőbbségre való törekvés megszűnik, amikor egység és megszentelődés utáni vágy uralkodik, amikor egymás iránti szeretetük meglátszik és érződik, akkor a Szentlélek kegyelmi zápora olyan bizonyossággal fog rájuk áradni, mint ahogy Isten ígéreteiből egy jóta vagy pontocska sem veszhet el. De amikor mások munkáját elmarasztalják, hogy így saját fensőbbségüket bizonygassák, akkor csak azt igazolják, hogy saját munkájuk nem hordozza azt a jelleget, amit kellene, s így áldása nem nyugodhat meg rajtuk.”

Szemelvények 167.

62.Hópelyhek

Halkan hull egész éjjel a lágy és finom hópehely a földre. Reggel hó fedi a fákat és az ablakpárkányokat. Mintha a fenyőfa hatalmas fehér sálba burkolódzott volna, a fatönkök és kerítésoszlopok pedig mintha kucsmákat csaptak volna a fejükre.

Egyetlen hópehely ezernyi parányi jégkristályból áll. A hó tulajdonképpen nem is fehér, hanem színtelen, mint az üveg vagy a jég. Mivel azonban a rengeteg kristály ide-oda tükrözi a fényt, fehérnek látjuk.

A legszebb hópelyhek mínusz négy Celsius-foknál keletkeznek. Piciny, csillag alakú képződmények ezek, finom elágazásokkal. A hópehelynek hat főága van, s ezek mindegyike sokszorosan elágazik. Ennek ellenére, minden egyes hópehelynek megvan a maga jellegzetessége, és mintázata különbözik minden más hópehelyéttől. Ha a levegő tovább hűl, a hópehely alakja is megváltozik. Az egyik pici, belül üres testecskékhez hasonlít. Van olyan csodálatosan szép hópehely is, amely hatszögletű lapocskát alkot, finom mintával. Minden hópehely egyetlenszerű. Olyanokat is megfigyeltek már, amelyek két lapos kristályból álltak, amelyeket egy hasáb kötött össze. De akármennyire is különböznek egymástól a hópelyhek, mindig hatszögletesek.

Négy feltétel szükséges ahhoz, hogy hópehely keletkezhessen.

• vízgőznek kell jelen lennie:

a levegő hőmérsékletének 0 fok alá kell süllyednie:

piciny porszemecskéknek kell a levegőben lebegniük:

szélnek kell fújnia.

A vízgőz mindenütt jelenlevő gáz, amelyet mindennap belélegzünk, és amely nélkül nem élhetnénk. Ez az életfontosságú gáz hol több, hol kevesebb nedvességet tartalmaz.

A vízgőz úgy keletkezik, hogy a nap süti a trópusi tengereket, és fölmelegíti azok víztömegét. Ezt a folyamatot otthon is utánozhatod, ha vizet forralsz egy fazékban. A felszálló gőz: vízgőz. A Nap felmelegíti a tengereket és óceánokat, és a meleg gőz egyre magasabb légrétegekbe száll, mert könnyebb, mint a hűvös levegő. A szél azután valamilyen irányba elsodorja a gőzt. Valahol, egy másik vidéken, több ezer kilométer távolságban, magasan a felhők fölött a levegő igen hideg. Ott tél van. Emberek és állatok fáznak, mert a hőmérő mínusz négy fok alá süllyedt. Millió és millió parányi porszem lebeg a levegőben. Ezek az elenyészően piciny porszemecskék fontosak a hókristályok keletkezéséhez. Az ilyen porszem képezi ugyanis a hókristály magvát. A porszemecskék hidegebbek, mint a levegő, amelyben lebegnek, mert gyorsabban lehűlnek nála, mivel rendkívül aprók és vékonyak, úgy van az velük, mint a vékony dróttal. A hajszálvékony drótot egy szál gyufa lángja hamar átizzítja. Mennyivel több időre lenne szükség egy ceruzavastagságú drót gyufaszállal való átizzításához! Nagyon fontos, hogy a porszemek hidegebbek legyenek, mint a környező levegő. A szél odafúj egy vastag felhőt, telve hideg vízgőzzel. Ha a vízgőz érintkezik a jéghideg porrészecskékkel, kondenzálódik. Ez azt jelenti, hogy nedvességtartalma piciny cseppekben rárakódik a porszemekre. Ha a vízgőz lehűl, cseppfolyós lesz. A folyadék egy pillanat alatt megfagy a porszemen, és megszületik a hópehelycsecsemő.

De még nem hullhat le a földre, ahhoz túlságosan könnyű. Nőnie kell, súlyosabbá kell válnia. Mielőtt a hópehely lelebegne a földre, közel egy trillió (ez az egyes, utána 18 nulla) vízmolekulát gyűjt össze! Jól meg kell híznia egy hópehelynek, ugye?

            Azt már hallottunk, hogy minden hópehely hatszögletű. Egy egyszerű kísérlet megmutatja, miért veszi fel a hópelyhek mindig ezt az alakzatot. Eressz be lassan hat egyforma golyót egy domborúfenekű desszertes tálkába. A golyók hatszögű alakot vesznek fel. Ez történik minden gömbölyű tárggyal. A természet törvénye - amelyet isten alkotott - úgy hat, hogy a kerek vízcseppecskék hatoldalú alakot képeznek a porszemecskén, úgy fagynak meg. Ez magyarázza azt, hogy minden hókristály hatszögletű.

            A levegő legkisebb mozgása elegendő ahhoz, hogy a hópehely növekedjék. A szél egyre följebb és följebb viszi őt, és közben mindig új meg új vízgőzből álló felhőn hatol át. A piciny, jéghideg hópehely hatására vízzé válik a gőz, és azonnal ráfagy mind a hat oldalára. Ily módon a hatszögletű hókristály minden oldalán kicsiny ágak nőnek. Valahányszor a szél a kristályt friss vízgőzön fújja keresztül, újabb millió és millió vízmolekula rakódik rá. És most a mi kicsiny hópelyhünkkel csodálatos dolog történik: egyre jobban hasonlít egy apró csillaghoz. Mindegyik sugarának ugyanaz a mintája. Ennek az a magyarázata, hogy ugyanakkor nem lebeg más hópehely is azon a hideg vízgőzön keresztül. Így mindegyikük egy kicsiny egyenletszerűség. Egyesek hidegebb gőzön haladnak át, s ennek eredménye, hogy sugaraikon új, leheletfinom elágazások képződnek. Mások viszont melegebb vízgőzön lebegnek át, ezek nagyobbak lesznek, és sugaraik hosszabbak.

Bob Devine: Isten csodálatos világa            
Evangéliumi Kiadó

63.Idő

Van időnk enni és inni, van időn a szórakozásra, van időnk, hogy barátainkat és rokonainkat meglátogassuk és beszélgessünk velük. Időt szakítunk mindarra, amit szívesen teszünk, és mindarra, amit megbízásból kell végeznünk.

            De szakítunk-e időt magunknak az imádságra, az Isten Igéje fölött való elgondolkodásra? Szakítunk-e időt hívő keresztyén testvéreinkkel való közösségre? Elvégezzük-e mindazt, amit az Úr Jézus szeretne, hogy megtegyük?

            Csak egyszer élünk itt a Földön, és ez az élet sok tennivalót tartogat számunkra. Imádkozva gondoljuk végig újra, hogy mire fordítjuk az időt, ezt a drága kincset, ami ha elmúlt, nem tér vissza soha.

64.Idősek reggeli imája

Felébredtem, Uram, de ne haragudj, ha azzal kezdem, talán jobb lett volna, ha már Tenálad ébredek fel.

            Öt-hat évtizeddel ezelőtt nem gondoltam, hogy ilyen hosszú ideig fogok élni. Te tudod, Uram, hogy mi jár az öregséggel. Ha lehet, add meg nekem, amit kérek:

 

Add, hogy amikor gyötörni kezd a fájdalom, vagy nem kapok elég levegőt, vagy zúg a fülem, akkor jusson eszembe, hogy sokáig voltam egészséges. Most ezt az időt akarom megköszönni, mert akkor nem jutott eszembe, hogy naponta hálát adjak érte.

            Látod, Istenem, mennyi mindent szeretnék még tenni. De napról napra jobban fáj a tehetetlenségem. Kérlek, segíts, hogy ne csüggedjek el, legyen erőm újra kezdeni!

            Bárcsak tudnék másokon segíteni! De egyre inkább tapasztalom, hogy semmi hasznomat nem veszik. Segíts elviselni a kiszolgáltatottságomat!

            Taníts arra Uram, hogy tapintatos legyek, hogy elviseljem magányomat, hogy jól érezzem magam veled kettesben, csendben.

            Segíts, hogy ne legyek irigy öreg a fiatalokkal szemben. Azt is tudod, mennyire fáj, amikor a fiatalok nem érdeklődnek irántam, nincs idejük meghallgatni a problémáimat, és belém fojtják a szót. Add, hogy ne fájjon ez! Hadd tudjam szeretettel elviselni a környezetemet, hiszen engem is nehéz elviselni.

            Istenem, mindent elfelejtek, de kérlek, ne okozzak feledékenységemmel senkinek kellemetlenséget. De főleg ne feledkezzem meg Terólad és a Te irgalmadról!

            Add, hogy ma is tehessek valami jót, legalább egy kedves szót, egy mosolyt mások felé, hiszen vannak még nálam is gyöngébbek. Segíts, hogy ne zúgolódjam, lázadozzam, inkább hálával teljék meg a szívem irántad és mindazok iránt, akikkel kapcsolatban vagyok.

            Ha pedig ez lenne életem utolsó napja, akkor alázatos szívvel a Te kezedbe ajánlom lelkemet mennyei Atyám!

Vetés és aratás (2004/4) 42. évf. 4. szám 25. oldal

65.Így szeresd a gyermekedet!

Tedd a Bibliára ezt a levelet, Szülőtestvérem, s ha gyermekedért imádkozol, ne felejtkezz el azért könyörögni, hogy:

Hited soha meg ne rendüljön a gyermek Atyjában, akié gyermeked, a teremtés és a megváltás jogán. Akinek célja van vele - veled. S hogy megértsd ezt a célt, amit Ő tűz ki gyermeked elé - és nem te.

Hogy hosszútűrő türelmed soha el ne fogyjon gyermekeddel szemben. Hiszen ő is eltűr téged. Hogy tudj újrakezdeni, el nem fogyó szeretettel szeretve!

Tudj - várni! Várni és újra várni: a megfelelő pillanatra a nevelésben olyan türelemmel, ahogyan az Atya várakozott a tékozló fiúra.

Hogy mindig megtaláld az ő segítségével a megfelelő szót és cselekvést minden alkalommal, s éppen akkor, amikor kell! Hogy ne mondj, cselekedj se többet se kevesebbet, mint kell. Nem később és nem előbb, mint amikor kell.

Hogy soha ne ingadozz az Igében, ha szól gyermeked felől!

Megtaláld mindig a megfelelő büntetést s elkerülhessed azt, ami nemcsak többet árt, mint használ, de amit Ő sem cselekednék!

Tudj megbocsátani kevés szóval, vagy szó nélkül - bocsánatért esdve és bocsánatot nyerve.

Adjon elég időt gyermekedhez, s te ezt az időt ne használd másra. Hogy megismered őt “legalább” úgy, mint földedet, állataidat, szerszámod.

A gyermek hibáit elsősorban magadban keresd, mert majd mindig bűntársak vagyunk, hiszen tőlünk “Örököl” lát, hall, és les el mindent.

Nevelés közben - te is nevelődjél. Ha kell - gyermeked által. Mert mindig az a nevelő gyermek és szülő közül, aki közelebb van Krisztushoz. S nem egyszer a gyermek áll, ér közelebb Őhozzá.

Megismervén a gyermeket - örömmondó, evangéliumhirdető szülője legyél. Mert az evangélium - örömhír! Csak így emelheted át testi, lelki nehézségein. Csak így gondol majd rád szeretettel, akkor is, ha már nem leszel e testben.

Hogy a hosszútűrő türelem és szeretet mellé adjon megértő tapintatot, hogy megérezzed: fájdalomszerzésre nem szabad fájdalomszerzéssel, dacra dühvel, neveletlenségre gorombasággal, szívtelenségre hidegséggel válaszolnod. Mert a hasonló csak fokozza a hasonlót, míg a szeretet felold. Az öröm: gyógyít. A jóság: fölemel. Mert Jézus is így cselekednék!

Hogy mindig le tudd győzni magad, amikor úr akarsz lenni. Az Úr helyett. Hogy bálvány ne légy otthonodban. Hogy soha el ne felejtkezzél: Néki növekednie kell, neked pedig alábbszállanod.

Vegye el a kaszárnyahangot és beszédet, hogy megtanulhass Jézusról röviden, világosan, melegen, szívvel beszélni - gyermekeiddel.

Hogy gyakran legyen erőd az I. Korinthusi levél 13. Részében leírt szeretet himnuszának mérlegére tenni szülői szeretetedet, mert ez az Ige. Jézus azonnal elmondja az így kérdezőnek: hol a baj. De azt is - újra és újra -, hogy a mi nevelésünk elsősorban: szolgálat. Mégpedig mentő - szolgálat. Odamentés az Orvoshoz, Jézushoz, aki meg is tudja menteni gyermekünket. Az örökéletre, velünk együtt.

 Dr . Gyökössy Endre

66.Ima az élet alkonyán

Az alkonyathoz érkeztem, Istenem. Életemnek fáradt óramutatói- mint az öreg ingaóráé itt mögöttem a falon- körbejárták, ezerszer már, az ismerős utat.

 Köszönöm mindazt, ami lassan már mind a hátam mögé kerül. Életemet, ez a csodálatos nagy ajándékot. Köszönöm az örömet és a szomorúságot. A társakat és a magányt. A munkát és a pihenést. Az erőt és az egészséget.

 Köszönöm a sok boldog élet-titokra nyíló ajtót. És most már azt is köszönöm, hogy a sok ajtó kitartó kopogtatásom ellenére is mindig zárva maradt előttem.

 Igen , Uram. Most már, az út végén, meg tudom köszönni a füstbe ment terveket, a meghiúsult reményeket, a valóra vált álmokat és ábrándokat is.

 Köszönöm mindazt, amit adtál, és most már mindazt is, amit megtagadtál. Neked volt igazad, Uram. Nem vagy adósom semmivel. Könyörgöm légy velem mindabban, ami még előttem van. Légy velem, ha szenvedés, ha hosszú betegség, ha vigasztalan magányosság kíséri is majd az utolsó lépéseket. Ne emlékezzél meg hibáimról és bűneimről. Azokról sem, amelyeket már rég elfejtettem, de azokról sem, amelyeket soha nem tudok elfelejteni már.

 Maradj velem, amikor az erő, az egészség és életkedv ajtói egyre nehezebben nyílnak elnehezülő kezem nyomán. Köszönöm, hogy kegyelmed ajtaját így tártad szélesre előttem, hogy soha senki be nem zárhatja már.

 Könyörgöm mindazokért, akik fiatalos és türelmetlen kíváncsisággal topognak az előttük még lezárt élet-ajtók előtt. Segítsed őket, nehogy idő előtt akarják kifeszíteni a jövendő zárait. Segítsed őket, hogy mindig a jó ajtókon kopogtassanak és zárd be előttük a veszedelemre nyílókat.

 Segíts együtt örülni azokkal, akik előtt ott áll még az élet minden gazdag szépsége. Mindaz, ami lassan már mögém kerül.

 Légy mindazokkal, akik félnek átlépni a holnapok küszöbét. Tudod, hogy sokunkat, fiatalokat is, meg-megszorongat a jövőtől való félelem, okát se tudjuk néha, miért. És vannak, de hányan, akik előtt mások gonosz önzése zárja be az emberhez méltó, szép és nyugodt élet ajtaját.

 Segíts, hogy szereteted erejével tudjak szólni és cselekedni azok között, akiket rám bíztál. Hadd örüljek úgy az életnek, ahogyan én örülhettem annyiszor.

 Kegyelmed ajtaját szélesre tárad, Uram. Nem félek átlépni már a legutolsó küszöbön sem. De addig hadd tárjam ki, csendes derűvel, mások előtt, szereteted- boldogság- ajtaját. Ámen.

Simo Talvitie: Arkisia rukouksia /Hétköznapi imádságok / c. könyve nyomán ford. Schreiner Vilmos

 

67.Ima: A Szent Gellért Kiadó és nyomda munkatársainak napi imája.

Hisszük, hogy Isten él.

Egész életünkkel

és minden munkánkkal

Őt akarjuk szolgálni.

 

Komolyan vesszük,

hogy az Ő akarata szerint munkálkodjunk

és ne a sajátunk szerint.

 

Nyitott szívvel figyelünk sugallataira,

hogy minden kiadványunk

igazán Isten népét szolgálja.

 

Munkánkban minden nap

ki akarjuk próbálni,

hogy mi történik,

ha az Ő Lelke szerint

és nem a sajátunk szerint döntünk.

 

Nem akarunk

mindig mindent jobban tudni,

hanem inkább először Öt,

Isten Lelkét kérdezzük meg.

 

Csak azt akarjuk kívánni és tenni,

ami megfelel a Te akaratodnak,

Istenünk.

 

Jöjjön el a Te országod.

 

Engedd, hogy

hitet, reményt és szeretetet

terjesszünk könyveinkkel

testvéreink között.

 

Küldd el nekünk Lelkedet,

hogy felismerjük akaratodat.

Hogy a Te Lelked vezessen

és szilárdítson meg mindannyiunkat.

Felajánljuk és átadjuk Neked

Kiadónkat .

 

Ámen

68.Imádjuk Istenünket,

mert:

Övé minden hatalom                                     (Mt.28,19. Pt.I.3,22.)

Ő mindenütt jelenvaló                                  (Zsolt.139,7-12.)

Ő mindentudó                                                           (Zsolt.147,4-5. Zsid.4,13.)

Ő végtelen bölcs                                            (És.40,28. Rm.11,33.)

Ő örökkön örökké van                                   (Zsolt.90,2.)

Ő változatlan                                                 (Jak.1,17.)

Ő szent és bűn nélküli                                   (Móz.III.11,44. Jn.3,5.)

Ő igazságos                                                   (Móz.V.32,4.)

Ő hű                                                               (Móz.V.32,4. Pt.I.4,19.)

Ő jóságos                                                       (Zsolt.145,9. Rm.2,4.)

Ő hosszútűrő                                                 (Zsolt.103,8. Pt.II.3,9.)

Ő a harag Istene is                                         (Rm.1,18. Kol.3,6.)

Ő igazságos Isten                                          (Móz.IV.23,19. Jn.14,6.)

Ő a szeretet Istene                                         (Jn.3,16. Jn.I.4,8.)

Ő irgalmas és kegyelmes                               (Zsolt.103,8)

Ő az öröm Istene                                           (Jer.32,41. Jn.15,11.)

Ő a békesség Istene                                       (Rm.15,33.)

Ő számunkra kikutathatatlan                         (Rm.11,33.)

Ő bővölködik a megbocsátásban                   (És.55,7.)

Ő mennyei Atyánk Jézus Krisztus által         (Gal.4,6-7.)

69.Imádkozás

Megkértem az Urat, áldjon meg téged.

Vezessen és védjen meg

Amint járod az utad…

Szeretete kísérjen mindig

És az Ő ígéretei.

Amikor figyelmed rá összpontosul

Ne feledd, hogy átlát rajtad,

Hogy ismer téged.

Ha az út, amelyen haladsz

Igen nehéznek tűnik,

Jusson eszedbe, hogy én itt imádkozom…

És Isten megteszi a többit!

70.Interjú tíz bélpoklossal

Lk.17,11-19

Vajon mit válaszoltak volna...?

Ugyanazt a kérdést tettem volna fel kilenc embernek. Nemrég még mind leprások voltak:

• Miért nem ment vissza Jézushoz, hogy köszönetet mondjon gyógyulásáért?

Íme a vélt válaszok:

 

• Tulajdonképpen nem vagyok én hálátlan természetű, csak először meg akartam mutatni a családomnak és ismerőseimnek, hogy egészséges vagyok. Utána megköszöntem volna, de Jézus már továbbment...
• Természetesen köszönetet akartam mondani Jézusnak, de csak nem megyek oda hozzá azzal a samaritánussal együtt, hiszen én hívő izraelita vagyok. És mielőtt sikerült valakit találnom, akit odaküldtek hozzá, Jézus már továbbment .....
• Nem akartam pusztán szavakkal köszönetet mondani, hanem egy szép ajándékkal. De én szegény ember vagyok, és semmit sem találtam, ami megfelelt volna...
• Tulajdonképpen én meg akartam köszönni Jézusnak. Mielőtt megmutattam magam a papiknak, meggyógyultam, de nem tudtam, hogy mindig így lesz-e. Most már tudom, Jézus nincs többé....
• Majdnem visszamentem én is a samaritánussal, hogy Jézusnak megköszönjem a gyógyulásomat. De akkor sok ember előtt kellett volna kimondanom, akik körülvették, hogy „leprás voltam és te meggyógyítottál.” Szégyelltem magam és nem mentem vissza.....
• Tulajdonképpen köszönetet akartam mondani Jézusnak - de aztán eszembe jutott, hogy azért a sok jóért sem vár köszönet, amit nagyon sok emberrel tesz, így én sem ragaszkodtam hozzá....
• Máskor nem vagyok én hálátlan - de a viszontlátás örömében egyszerűen megfeledkeztem róla, és amikor újra eszembe jutott, Jézus már továbbment.
• A sok leprás közül Jézus biztosan azért gyógyított meg éppen engem is, mert nagyon rendes ember vagyok.....
• Én igazán meg akartam neki köszönni. De a legtöbben nem mentek vissza hozzá és én mindig azt teszem, amit a többiek.....
• A samaritánustól is megkérdeztem:
• Miért köszönte meg?

Így válaszolt:

• Ha nem vennék levegőt, nem élnék. Nem tudtam volna anélkül hazamenni, hogy ne mondjak köszönetet Jézusnak.

(Indiából)

71.Isten törődik velünk!

• „Mielőtt kiáltanának, én már válaszolok.” (Ézsaiás 65,24)

Amikor Hudson Taylor misszionárius első ízben utazott Kínába, a vitorlás hajó útját sokszor akadályozta a szélcsend és az ellenszél. Egy alkalommal egy olyan sziget mellett hajóztak el, amelyen kannibálok laktak. És éppen itt megint alábbhagyott a szél és a hajó tükörsima vízen lassan sodródott a veszélyes partok felé. Az utasokat elfogta a rémület, ha arra a borzalmas fogadtatásra gondoltak, amelyre számíthattak. A kapitány ebben a nagy szükségében a misszionáriushoz fordult és azt mondta neki:

• Ön hisz abban, hogy Isten meghallgatja az imádságot. Nos, kiáltson hozzá! Ha ön imádsága nem segít, mindnyájan elvesztünk.
• Imádkozom - felelte Hudson Taylor - de csak azzal a feltétellel, ha felvonja az összes vitorlát, hogy a szélnek, amit Isten küld, legyen mibe belekapaszkodnia.

A hitetlen kapitány nem akarta nevetségessé tenni magát és a teljes szélcsendben felhúzatni a vitorlákat. A misszionárius azonban kijelentette, hogy addig nem imádkozik, amíg a kapitány nem teljesíti az ima meghallgatásának feltételeit. Egyre közelebb sodródtak a parthoz. S akkor végre a kapitány teljesítette utasának kívánságát, noha a levegő sem rezdült. Hudson Taylor visszavonult kabinjába, és az Úr elé vitte nagy nyomorúságukat. Miközben még imádkozott, hangosan kopogtak az ajtaján. A kapitány állt az ajtó előtt és így kiáltott:

• Még mindig imádkozik, hogy meginduljon a szél? Abbahagyhatja. Erősebb szél támadt, mint amennyire szükségünk van. - és így is volt. A legnagyobb veszély pillanatában, amikor a hajó már egészen közel volt a szárazföldhöz, feltámadt a szél, amely visszavitte a hajót a nyílt tengerre.

H. N. 

72.Istenre hagyatkozás 1.

Amikor fáradtak, magányosak, csüggedtek, csalódottak, túlterheltek vagyunk, és nem látunk kiutat, és amikor úgy érezzük, hogy az emberek nem értenek meg, hogy problémáink elárasztanak bennünket, akkor nézzünk fel. Egyszerű gyermeki imában forduljunk a menny felé és fogjuk meg szerető, gondoskodó Istenünk kezét. Ha kezünk és szívünk egyesül Istenével, Ő ezt mondja nekünk: nem hagylak el téged! Mindig bízhatunk Benne! Akkor is higgyünk neki, amikor a látszat ellene szól!

„Elménket gyakran ellepik a fájdalom árnyai. De ne gondoljunk erre. Jézus szeret bennünket. Megérti gyengeségeinket, ezért megcselekedhetjük akaratát, ha egyszerűen megnyugszunk karjai között. Ami-kor kísértések érnek, aggodalom, szorongás és sötétség veszi körül lelkedet, tekints oda, ahol legutoljára láttad a fényt. Nyugodj meg Krisztus szeretetében és az Ő óvó gondviselése alatt!” (MH. 250-251.)

“Isten nem kéri tőlünk, hogy győzzük le a bűnt a magunk erejével. Azt kéri, hogy jöjjünk közelebb Őhozzá, és szabaddá tesz bennünket, bármi legyen is a problémánk. Isten együtt érez gyengeségeinkkel, s azt szeretné, ha félelmünket és nyugtalanságunkat lába elé tennénk, és elfelejtenénk azokat. Magunkkal foglalkozni, saját érzéseinket tanulmányozni nem bölcs dolog. Ha problémáinknál időzünk, Sátán olyan kísértéseket és nehézségeket támaszt körülöttünk, amivel meggyengíti hitünket és megsemmisíti erőnket.”

(MH. 249.)

73.Istenre hagyatkozás 2

Nézd a gyermeket, hagyja, hogy apja gondoskodjon mindenről és meg van győződve arról, hogy megajándékozza, mindenféle “ha” és “de” nélkül, gyermeki közvetlenséggel. A szenvedések csak rövid időre szakítják meg gyermeki örömét, könnyei hamar felszáradnak. Jézus azt mondja,

• “.. ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába”   (Mt.18,3)

74.Istent választani

„Istent választani annyit jelent, hogy az ember egész életre elkötelezi magát, és vállalja az ő irányítását. Jelenti saját elképzeléseim alárendelését az isteni akaratnak.”

(Adventhírnök 2002/5 7. old.)

75.Isten végzi a munkát

„A lelki növekedéshez és felhasználhatósághoz elengedhetetlen annak felismerése, hogy Isten számára senki sem nélkülözhetetlen, az ember csak eszköz az Úr kezében. Isten fel akar használni, de fennáll annak a veszélye, hogy ha az Úr felhasznál, azt kezdjük hinni, hogy mi végezzük a munkát nem az Úr.”

Howard G. Hendricks: Illés 75. oldal Jó Hír 1996.

76.Jézus Krisztusnak a kereszten elhangzott hét mondata

Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Lk.23,34

Még ma velem leszel a paradicsomban. Lk.23,43

Asszony, íme a te fiad! Íme a te anyád! Jn.19,26-27

Szomjazom. Jn.19,28

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Mt.27,46

Elvégeztetett! Jn.19,30

Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! Lk.23,46

77.Jó és rossz

Elvileg helyes, hogy azokat halmozzák el legtöbb szeretettel, akik az ember és az emberi élet megnemesítéséhez legtöbbel járultak hozzá.         

            De ha az ember tovább kutatja, hogy milyenek is ezek az emberek, akkor néha nagy nehézségekbe ütközik. A politika, sőt mi több, a vallási vezetők esetében is igen gyakran nagyon kétséges, hogy több jót vagy rosszat tettek-e. Ezért a legkomolyabban hiszem, hogy úgy tehetünk legjobb szolgálatot az emberiségnek, ha valami nemes üggyel foglalkoztatjuk, és ezáltal közvetve megnemesítjük. 

            Ez első sorban a híres művészekre vonatkozik, de másodsorban a kutatókra is. Igaz ugyan, hogy a kutatások eredménye nem nemesíti és gazdagítja az embert, de nemesíti a tudás utáni törekvés, a produktív és receptív szellemi munka. Ezért nagyon helytelen volna, ha a Talmud értékét annak szellemi eredménye alapján akarnánk megítélni!              

            Az ember igazi értékét elsősorban az határozza meg, hogy milyen arányban és milyen szellemben sikerült neki megszabadulnia énjétől.

(Albert Einstein)

78.Jókívánságok-új évre

Kívánom, hogy tisztítsa meg Isten a múltadat; bűneidre ne emlékezzen; megszegett fogadásaidat fejedre átokként ne hozza, de legkisebb engedelmességedet is őrizze aranyoltárról felszálló jó illatként. Hited bátorságának jutalmát ne gyávaságod szerint szabja meg.        

            Isten ebben az évben is óránként erősítsen, késztessen téged a szüntelen imádkozásra, s ne engedjen reménytelenségbe hullani.     

Formáljon téged Krisztushoz hasonlóbbá; ha megütnek, érezd megváltó Urad együttérzésének kézszorítását. Ha lenézek, lásd fényleni győzelmi koronádat! Amikor mindenki elhagy, és sok ember között is egészen magadra maradsz, engedd, hogy Istened egészen birtokába vehessen, ami legfőbb vágya. 

            Ha családon belül érnek sebek, ha kedves kezek fonják a tövist, gondolj arra, akit csókkal árultak el, és akit esküvel tagadott meg a legkedvesebb barát.

Az áruló csók hozóját nevezd barátodnak, aki pedig súlyos óráidban tagad meg, nézz arra szelíden, hogy sírva menjen el a nem hozzá illő tűz melegétől.

Ha halállal fenyegetnének, ragyogtasd szemükbe örömödet, mint István tette. Imádkozz Ábrahám hitével a családodban levő Lótokért, és eszközölj ki kegyelmet Jób barátainak.

Nagy nyomorúság idején engedd, hogy Urad, Mestered adjon neked vidám szívet, s akkor majd megtudod, hogy az Ő szerelme jobb a bornál.

Ha pedig ismét vonzana “a tenger, a halak és a háló, és a szélborzolta víz”, halld meg egészen közelről-fárasztó éjszakák után-csendes szavát: “Jobban szeretsz-e engem ezeknél?”

Ha pedig bárki szeretne téged megkímélni attól a szenvedéstől, amelyet Isten irántad való nagy bizalmában csak neked készített, ne restelld ismételni: "Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint” (Mt.16,23.)

Váltsa Isten valóra életedben e jókívánságokat és vigye végbe mindazt a jót, amit felőled elgondolt (Móz.V.26,10-11.)

Bunyan János

79.Jótettek

Peter Rosegger azt mondja: “Ha szomorú vagy, tégy jót valakivel és mindjárt jobban érzed magad.” Ezért próbálj másnak örömet szerezni, ahelyett, hogy énedet babusgatod. Használd fel erre pénzedet és idődet, ismereteidet és képességeidet. Ezáltal neked is örömöd lesz. A jókedvű adakozót szereti az Isten, de a fösvény ember örömtelen.

80.Keresztény közösség

Más keresztyénekkel való közösség nagyon fontos, hiszen ennek velejárója a kölcsönös tapasztalatok kicserélése. A velük való közösség a Biblia olvasásában és imában szintén örömforrást jelent, amiről a kívülállók semmit sem tudnak. Zindzendorf mondta, “Közösség nélkül nem példamutató a keresztyénségem”.

 

Valóban keresztény emberek között nincs gyűlölködés, nincsenek igazán mély konfliktusok. ... Ha „kereszténységünk” nem a jó szándékot ébresztgeti bennünk, nem a szeretet parancsát jelenti számunkra, akkor hazugságban élünk, akkor nem vagyunk keresztények.”

Jan Orosch pozsonyi püspök: Kompromisszum és hálaadás. Új Ember 2004. V. 16.

81.Ki látja a fehéret?

Egy Bibliaórán az igehirdető felmutatott egy fehér papírlapot, amelyen egy kis fekete pont volt. Megkérdezte a hallgatóságot: - Mit látnak a képen? - Egy fekete foltot - felelték mindannyian. - És miért nem a fehér lapot látják? Az sokkal nagyobb, mint a fekete folt!

Tanulság: Keressük a jót másokban és imádkozzunk azért, hogy a kis fekete folt eltűnjön.

82.Kicsoda Jézus Krisztus?

Ő nem csak világít, Ő maga a fény.

Ő nem csak útmutató, hanem Ő az út.

Ő nem csak valódi, hanem Ő a valóság.

Ő nem csak élő, hanem Ő az élet.

Ő nem csak a nagy valaki, hanem Ő maga az Úr.

Ő az egyetlen, akiben Istent olyannak szemlélhetjük, mint amilyen a valóságban.

Ő az egyetlen, aki teljesen átlát, ismer bennünket és mégis szeret.

Ő az egyetlen, akinél az ember teljesen megszabadulhat élete bűneitől.

Ő az egyetlen, aki lehetővé teszi az élet teljes újrakezdését.

Ernie Klassen: Nincsenek Véletlenek            
Evangéliumi Kiadó

83.Kis rókák

•  „Fogjátok meg a rókákat, a kölyökrókákat, mert pusztítják szőlőinket, virágzó szőlőinket!” Én.én.2,15.

• „Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!” Mk.13,37.

Csak 12 „róka” - fajtát sorolunk fel, amelyek sajnos hamar szaporodnak. A megadott Bibliai igék csupán egy kis választék a gazdag témából.

 

A Bibliaolvasás elhanyagolása: Jer.15-16, Lk.11,28. Jn.8,32-36. Kol.3,16. Jn.I.2,14-17

Az imádság elhanyagolása: Lk.18,1-8. Csel.6,4. Rm.12,12. Rm.15,30-33. Kol.4,2. Pt.I.4,7.

 Hűtlenség - gondatlanság: Az idő beosztásában (Az idő az Istentől kapott legértékesebb kincsünk e földi létben - az örökkévalóság szemszögéből nézve. ): Zsolt.31,15. Zsolt.39,4. Zsolt.90,12. És.38,1. Lk.16,10. Kor.II.5,15.

 Hanyagság az Istentől kapott erővel való sáfárkodásban: Kor.I.4,1-5. Kor.I.9,24-27. Kol.4,17. Zsid.6,10-12. Pt.II.1,8.

Hűtlenség - a rám bízott pénz kezelésében: Lk.16,9-15. Tim.I.6,6-11. Pazarlás vagy önző takarékoskodás, fukarkodás: Tim.I.6,17-19.

Aggódás: Mt.6,25-34. Lk.12,22. Fil.4,6-7.

Éberség hiánya , különösen gondolatvilágomban: keserű, szeretetlen és tisztátalan gondolatok: Péld.4,25. Péld.18,28. És.42,20. Mk.120,37. Kor.II.7,1.

A rossz nyelv, pletykálás: Zsolt.45,1. Péld.4,24. Péld.8,10. 20-21. És.6,5-7. És.50,4. Mt.7,1-2. Kol.4,6. Pt.I.3,10.

Hálátlanság mindennapi életünkben - mind Isten, mind közvetlen embertársaink felé: Zsolt.50,23. Ef.5,20.

A türelem, az állhatatosság, a kitartás hiánya - szenvedésben, próbákban, bizonyságtételben: Rm.5,4. Kor.II.6,3-4. Kol.3,12-13. Zsid.12, Jak.4,4. Pt.II.1,6.

Érzékenység, szeszélyesség, kedvtelenség: Péld.12,1. Rm.12,9-21. Fil.2,3-4. 14-16.

Irigység, hiuság: Fil.2,3., vágy az emberek dicséretére: hízelgésére: Péld.4,23. 29,5.

A baj gyökere: önzés, öntetszelgés: Lk.16,15. Jn.5,44. Gal.2,19-21. Jn.III.9.

 

84.Kő - kavics - homok -sör

Tréfásan, komoly dolgokról

TÉZIS. Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy konzerv-üveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg. Igen - volt a válasz. Ezután apró kavicsokat kezdett szórni az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megállapították, hogy az üveg most tele van, de az előbb nem volt tele. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. "És most" - mondta a prof, "vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid - ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha homokot töltesz először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj - azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi csak homok."

 

ANTITÉZIS. Az egyik hallgató fogta az üveget, amelyről a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg sört. Természetesen a sör kitöltötte a homokszemcsék közti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett. Tanulság: Nem számít, mennyire van tele az életed, mindig van benne hely. Egy sörnek!

 

SZINTÉZIS. A hallgató szellemessége azonban nem teszi érvénytelenné a professzor tanítását. Hiszen ha megfordítjuk a sorrendet és egy sörrel teli üvegbe szórunk homokot, a sör kicsordul. Azaz, ha a kőtől a sörig terjedő skála egyben értékskála, amint a felvezető tanítás mutatja, a sör a legértéktelenebb a szimbólumok között. Összefoglalva: ha a lényeges dolgokkal rendbe vagyunk, mindenre jut elegendő idő és energia. Ha a lényegteleneket hajkurásszuk, mindent elronthatunk. EPILÓGUS. A professzor következő előadásaink homok helyett vizet használt...

85.Küldetés

Ha az ember tudatosan megnyitja magát a korszellem előtt, és a mítoszok, valamint a misztikum varázsának adja át magát, akkor nem válik-e automatikusan a vakok világtalan vezetőjévé?

            Ahelyett, hogy egyház lenne a világ számára, „világegyházzá” válik.

            Ahelyett, hogy fény lenne ebben az eltévedt világban, lidércfény lesz.

(Manfred Paul: Jézus az egyetlen esélyünk 20. old.)

86.Lábnyomok a homokban

 

Egyik éjszaka egy férfinek volt egy különös álma. Azt álmodta, hogy a tengerparton együtt sétál Jézussal. A lábnyomok a férfi életútját ábrázolták. Az egyik pár lábnyom az övé, a másik Jézusé volt.

Mikor a férfi életének az utolsó szakaszához ért, visszatekintett az egész életére. Azt vette észre, hogy életének legnehezebb időszakainál, csak egy pár lábnyom van a homokban, nem pedig kettő.

A férfit nagyon nyugtalanította a dolog, így Jézushoz fordult és ezt kérdezte: "Uram! Te azt ígérted, hogyha melletted döntök, akkor egész életemen át velem leszel. De ahogy végignézem az életemet, a legnehezebb időszakoknál csak egy pár lábnyomot látok. Én ezt nem értem! Miért éppen akkor hagynál magamra, amikor a legnagyobb szükségem van rád!"

Jézus szelíd hangon így válaszolt:

"Drága gyermekem, Én szeretlek téged, és soha nem hagynálak magadra! A legnagyobb megpróbáltatások és szenvedések ideje alatt valóban csak egy pár lábnyomot láthatsz. De ez csak azért van, mert akkor a karjaimban hordoztalak."

Mary Stevenson

87.Lekésett utas

Kis vidéki pályaudvar. A vonat éppen elindult. Ekkor izzadt, lihegő ember érkezik rohanva. Az állomásfőnök kényelmesen emeli fel a kezét:

• Ember későn érkezett! A vonat elment! Gyorsabban kellett volna futnia!

Erre az utas, homlokáról az izzadságot törölgetve így válaszolt:

• Gyorsabban nem tudtam futni, de hamarabb kellett volna elindulnom!

Vajon nem kell-e majd egyszer a mennyei cél felé való futásoddal kapcsolatosan ugyanezt saját magad szemére hánynod? Ne bízd magad a “finis”-re! Akkor már késő lehet.

88.Livigstone Dávid dr. (1813-1873)

Afrika úttörő misszionáriusa és kutatója, aki egész életét Isten szolgálatára  szánta, gyakran imádkozta az alábbi rövid imát, amelyet minden hívő embernek a szívébe kellene vésni:

„Küldhetsz engem bárhová, csak Te légy velem. Rakhatsz rám terheket tetszésed szerint, csak Te erősíts engem! Szakíts el minden köteléket, ami engem fogva tartana, csak azt ne, amely lényemet a Te szívedhez és szolgálatodhoz köti”!

Livingstone élete sok gyümölcsöt termett, szolgálata által több afrikai nép ismerte meg az üdvösség útját. Krisztus nevére dicsőséget hozott.

El lehetne mondani az én és a te életedről is?

89.Magány

• Hogy vagy, hogy érzed magad?
• Itthon, egyedül, remekül érzem magam, de emberek között nyomasztóan rám tör a magány.
• Nocsak! Megint voltál imaházban?

vasárnap, 2014. március 16.

90.Ma mondtam Érted egy imát

Ma mondtam Érted egy imát

És tudom, az Úr meghallgatott.

Szívemben éreztem válaszát,

Bár nem szavakat hallatott.

Nem kértem vagyont és hírnevet;

Tudtam, Téged nem ez érdekel.

Arra kértem, küldje el az

örökké tartó szeretet ajándékát.

Kértem, hogy legyen melletted

Minden nap kezdetén és végén.

Adjon egészséget, áldást,

Barátokat, akikkel megoszthatod terhedet.

Kértem boldogságot kis és nagy dolgokban.

De szerető gondoskodásáért imádkoztam

A legbuzgóbban!

91.Meddig?

Testvéreim, meddig fogjuk egyhangúan pergő imamalmainkkal, vallásos közhelyek szajkózásával, előregyártott-mosolyainkkal, szabvány-beszélgetéseinkkel, ólomnehéz előítéleteinkkel, tökéletesen szigetelt válaszfalainkkal, délibáb-látomásokkal, homlokunkra ragasztott erényeinkkel, önzésünkkel, irigységünkkel, megrögzött szokásainkkal búsítani végtelen türelmű Urunk szívét?

Tamás Jenő

92.Meghallgatott imádság

Erőt kértem az Úrtól -

s Ő nehézségeket adott, melyeken megedződtem.

 

Bölcsességért imádkoztam -

és problémákat adott, melyeket megtanultam megoldani.

 

Előmenetelt óhajtottam -

gondolkozó agyat és testi erőt kaptam, hogy dolgozzam .

 

Bátorságot kértem -

és Isten veszélyeket adott, melyeket legyőztem.

 

Szeretetre vágytam -

és kaptam az Úrtól bajbajutott embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kegyes jóindulata helyett alkalmakat kaptam a jóra.

 

Semmit nem kaptam, amit kértem, és mindent megkaptam, amire szükségem volt.

 

Meghallgatta imádságomat!

Henri Viscandi

93.Mégis

Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak,

MÉGIS SZERESD ŐKET

 

Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeted,

MÉGIS TÉGY JÓT

 

Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz,

MÉGIS ÉRJ CÉLT

 

A jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy,

MÉGIS TEDD A JÓT

 

A becsületesség s őszinteség sebezhetővé tesz

MÉGIS LÉGY BECSÜLETES ÉS NYÍLT

 

Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt,

MÉGIS ÉPÍTS

 

Az embereknek szükségük van segítségre, de ha segítesz, támadás érhet,

MÉGIS SEGÍTS

 

A legjobbat adod a világnak, amid csak van, és ha verést kapsz cserébe,

MÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK, AMID CSAK VAN!

Felirat a kalkuttai gyermekotthon Shishu Bhavan faláról:

94.Megszentelődés

“Isten nem kéri tőlünk, hogy győzzük le a bűnt a magunk erejével. Azt kéri, hogy jöjjünk közelebb Őhozzá, és szabaddá tesz bennünket, bármi legyen is a problémánk. Isten együtt érez gyengeségeinkkel, s azt szeretné, ha félelmünket és nyugtalanságunkat lába elé tennénk, és elfelejtenénk azokat. Magunkkal foglalkozni, saját érzéseinket tanulmányozni nem bölcs dolog. Ha problémáinknál időzünk, Sátán olyan kísértéseket és nehézségeket támaszt körülöttünk, amivel meggyengíti hitünket és megsemmisíti erőnket.”

(MH. 249.)

95.Megtérés

Nagyon nagy öröm támad a szívben amikor Jézus Krisztus beköltözik oda. Finneí mondta:

“Miután átküzdöttem magam kegyelmi állapotom bizonyosságába, igazi örömáradat zúdult rám. Más lett az egész világ, az ég sokkal kékebbnek látszott, a Nap sokkal ragyogóbbnak, a fű sokkal zöldebbnek, a madarak szebben énekeltek és az emberek sokkal barátságosabbnak látszottak, mint azelőtt.”

A filippii börtönőr egész házanépével együtt örült , hogy Istenben hívővé lett.

96.Mennyei belépőjegy

Egyszer több mint egy hónapig szolgáltam Angliában különböző iskolában és gyülekezetben. Légpárnás hajóval utaztam át a csatornán Franciaországba. Beszállás előtt  egy hölgy minden utas jegyét ellenőrizte. Amikor a sor végére ért, odamentem és megkérdeztem:

• Elgondolkodott már azon, milyen jegyre van az embernek szüksége, ha a mennybe akar menni?
• És Ön miből gondolja, hogy van mennyország? - kérdezett vissza.
• A Biblia mondja!
• Ha a Biblia mondja, hajlandó vagyok elmenni.

Még röviden hozzátettem:

• A mennybe Jézus Krisztus a belépőjegy.

Azután tovább kellett mennem, mert újabb utasok jöttek.

Ernie Klassen: Nincsenek Véletlenek            
Evangéliumi Kiadó

97.Mennyi homok van?

• „ Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb” (Péld.27,3.

Mindenki, aki már végigszaladt egy tó vagy tenger partján, aki átszelte a sivatagot, játszott a folyóparton vagy pedig végigpillantott az Északi-tenger partján a homokdűnéken, biztosan tudja: nagyon sok homok van a földön.

 

De honnét származik a homok és miből áll? Minden homokszemecske egykor egy masszív szikla részecskéje volt. Ahogy a szél és az időjárás a sziklát ostromolta, letört belőle kicsiny darabkákat és azok tovagördültek. Ezeknek az apró részecskéknek a milliárdjaiból állt össze a homokos vízpart vagy a sivatag. Szerteszét a Földön szüntelenül képződik a homok.

 

A homok egy része a tengerekben vagy a folyókban keletkezett, de nyílván nem a legnagyobb része. Sok geológusnak az a véleménye, hogy az egészen finom homok a szárazföldön keletkezett, úgy, hogy a szél csiszolta simára, és csak később került a vízbe. Ahhoz ui.: hogy a kövecske a víz alatt teljesen sima homokszemmé csiszolódjék, legalább ötvenszer akkora utat kellene megtegyen, mint amekkora a Föld kerülete. Ha van valami a földön, ami megszámlálhatatlan, akkor az a homokszemcse. Vannak sivatagi területek, amelyek több ezer négyzetkilométerre terjednek úgy, hogy semmi más nincs bennük, mint feltorlódott homok. Vannak rég elhagyott települések, amelyeket vastagon elborít a homok. Szaúd-Arábiában vannak olyan dűnék (óriási dombok) amelyek csak homokból állnak, és magasabbak, mint egy gyárkémény.

 

A homokszem nem nagy. Hogy homoknak nevezhessük, nem szabad két milliméternél nagyobbnak lennie, és bárki könnyedén felemelheti. Ha azonban magunk elé képzeljünk egy nagy, 35 literes kosarat tele homokkal, akkor az pontosan olyan nehéz volna, mint egy ilyen kosár nagyságú szikla.

 

Mindannyiunknak vannak problémái: kicsinyek és nagyok, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy azokat megoldjuk. A Biblia azonban azt tanítja (Salamonnak a fenti mondásban), hogy a bolondnak haragja súlyosabb a homoknál és a sziklánál. Bolond az, aki mindenben talál kivetni valót, aki senkivel nem tud kijönni és aki ellen van mindannak, amit mások csinálnak. Szüntelenül bosszantja szüleit, barátait, tanítóit.

Az ilyen embernek nem csak néhány homokszemhez hasonló kicsiny problémája van. Összegyűjt harmincöt liternyi homokot (problémát), és valószínűleg boldogtalan, mert a nehézségek túlságosan nehezeknek tűnnek a számára.

 

Imádkozz velem: Uram, segíts minket, hogy helyes magatartásunk legyen, hogy ne legyünk mindig mindenki ellen.

• Így szól az Úr: Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg. És.46,4.

Dorothea Verchau után németből

98.Mégis.

Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket.

Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeted, mégis tégy jót.

Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt.

Ha jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót.

A becsületesség, az őszinteség sebezhetővé tesz. Mégis légy becsületes és nyílt.

Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs.

Az embereknek szükségük van a segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts.

A legjobbat add a világnak, amid csak van és ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van.

A korondi templom kertjében van felfüggesztve

99.Mi lenne ......

... ha Isten megengedné, hogy az emberek valóban olyan betegek legyenek, mint ahogy arra vasárnap reggel hivatkoznak?!

... ha az Úr azt a gyermeket magához venné, akire hivatkozva sokan az istentiszteletről elmaradnak?

...ha minden hónapban az Úrnak adott összeg tízszereséből kellene megélned?!

....ha az Úr az embereket oly szegénnyé tenné, mint ahogy ők azt másoknak mondják, különösen amikor az Úr ügyének a támogatásáról van szó?!

Herold

Mi lenne, ha Isten nem szakítana időt arra, hogy ma megáldjon Téged, mert tegnap nem mondtál köszönetet Neki?           

Mi lenne, ha Isten úgy határozna, hogy holnap már nem vezet, mert ma nem követted Őt?

Mi lenne, ha soha többé nem látnád virágba borulni a természetet, mert tegnap morogtál, amikor az Úr esőt küldött.           

Mi lenne, ha az Úr nem jönne veled ma, mert elfeledkeztél arról, hogy ez az Ő napja?

Mi lenne, ha Isten holnap elvenné tőled a Bibliát, mert ma nem olvastad azt?      

Mi lenne, ha Isten elvenné tőled az evangéliumot, mert elmulasztottad meghallgatni szombaton a prédikációt?

Mi lett volna, ha Isten nem küldte volna el egyetlen Fiát, mert azt akarná, hogy te fizesd le bűneid árát?

Mi lenne, ha a templom ajtók zárva maradnának, mert nem nyitottad meg a szíved ajtaját?

Mi lenne, ha Isten nem szeretne, és nem törődne veled, mert nem szereted, és nem törődsz embertársaiddal?

Mi lenne, ha az Úr nem hallgatna meg, mert úgysem figyelsz Rá? 

Mi lenne, ha Isten úgy válaszolna imáidra, amilyen mértékben odaszántad magad a szolgálatra?

Mi lenne, ha Isten úgy elégítené ki szükségleteidet, amilyen mértékben Neki adtad életedet?

100.Mi nyugtalanít téged jobban?

Ha egy lélek elkárhozik - vagy ha egy kis karcolás van az új autódon?

Egy elmulasztott istentisztelet - vagy hogy kertedben vetésed lassan nő?

Hogy gyülekezeted nem gyarapszik - vagy hogy még nem olvastál újságot?

Ha egy jó bibliaórán nem vettél valamiért részt - vagy hogy kedvelt TV programodat még nem nézhetted?        

Ha munkáddal kevésbé segíted a missziót - vagy hogy a fizetésed csökkent?

Ha gyermekeid kelletlenül mennek a gyülekezetbe - vagy ha pontosak az iskolában?

Ha az elveszett embermilliókra gondolsz, mert Jézus Krisztus még nem ismerik - vagy az a tudat, hogy te még nem vitted annyira, mint a szomszédok? 

Légy őszinte, mi nyugtalanít téged jobban?

• „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?” Mt.16,26.

101.Miatyánk a mindennapi életben

• Nem mondhatom: „ATYÁNK”, ha ezt a kapcsolatomat nem élem meg a hétköznapjaimban.
• Nem mondhatom: MI ATYÁNK, ha hitem nem terjed ki mások életének ész szükségletének a meglátására.
• Nem mondhatom: A MENNYEKBEN, ha érdeklődésem és céljaim csak földi dolgokra irányulnak.
• Nem mondhatom: SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED, ha én magam, aki az Ő nevét viselem, nem vagyok szent.
• Nem mondhatom: JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD, ha nem vagyok hajlandó lemondani saját uralkodni vágyó hajlamaimról, és elfogadni Isten uralmát.
• Nem mondhatom: LEGYEN MEG A TE AKARATOD, ha nem engedem, hogy Isten akarata érvényesüljön az én életemben is, vagy legföljebb zúgolódva tudomásul veszem azt.
• Nem mondhatom: MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS, ha nem vagyok kész itt és most az Úr szolgálatába állni.
• Nem mondhatom: MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA, ha nem törődöm mások valóságos szükségleteivel.
• Nem mondhatom: BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Ha bárkire is neheztelünk.
• Nem mondhatom: NE VÍGY MINKET A KÍSÉRTÉSBE, ha tudatosan megmaradok egy olyan helyzetben, amelyben bizonyos, hogy megkísértetem.
• Nem mondhatom: SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL, ha én magam megmaradok a bűnben és nem vagyok kész használni az imádság fegyverét.
• Nem mondhatom: MERT TIÉD AZ ORSZÁG, ha nem szolgálok hűséges szolgaként a Királyok Királyának.
• Nem mondhatom: ÉS A HATALOM, ha attól szorongok, mit fog tenni a szomszédom, vagy ismerősöm, vagy mit fog mondani az ellenségem.
• Nem mondhatom: ÉS A DICSŐSÉG, ha mindig először a magam dicsőségét (Elismertetését, dicséretét) keresem.
• Nem mondhatom: MINDÖRÖKKÉ, ha nem érvényesítem mindezt a mai napra is.
• Nem mondhatok ÁMEN-t, ha nem mondhatom el őszintén: ”kerüljön, amibe kerül, de ez az én imádságom”

T. Beam

102.Miért megyek el Isten szavát hallgatni?

Mert Isten minden szombaton megszentelt és nem tett kivételt az esős-havas napokkal sem.

Mert elvárom, hogy a szolgálattal megbízott testvér a helyén legyen, és csodálkoznék, ha a rossz idő miatt otthon maradt volna.

Mert jelenlétemre annál nagyobb szükség lesz, minél kevesebben jönnek el rossz időben.

Mert magatartásom mindenképpen hatással lelsz másokra, akkor is ha elmegyek, de akkor is, ha otthon maradok.

Mert a keresztyén életnek nem szabad barométertől függenie. Isten Igéjéhez fűződő viszonyulásom iránta érzett szeretetem mércéje.

Mert aki ilyen kis nehézségektől is visszariad, végül oda jut, hogy már azoktól is fél, amelyek csak a fantáziájában léteznek. Aki csak távolról követi az Urat, könnyen abba veszélybe kerül, hogy teljesen szem elől veszti.

Mert lehet, hogy Isten akarata szerint azon a napon rossz időjárás ellenére különös áldás vár rám.

Mert nem tudom, hogy még hány szombatom, alkalmam lelsz itt a földön.

103.Milyen hallgató vagy?

Egy perzsa sah egyik vendégétől különös ajándékot kapott: három emberi alakot. Amikor a küldönc átadta, elmagyarázta, hogy a három alak ugyan egyformának látszik, egyik azonban különösen érdekes.

A sah a szobrokat gondosan megvizsgálta, de semmilyen különbséget nem vett észre. Tanácsosai is hiába fáradoztak, hogy megfejtség a rejtélyt. Végre, amikor a sah már majdnem feladta a reményt, egyik alattvalója felfedezte, hogy a szobrok füleibe lyukak vannak fúrva. Vett egy fűszálat s először az egyik szobrocska fülébe dugta. A szál a másik fülén jött ki. A másik szobornál a szájon. A harmadiknál a fűszál a szobor belsejében akadt meg. Ekkor így szól a sah:

• A három szobor közül ez a legértékesebb! Az első értéktelen, akárcsak az, aki amit hall, egyik fülén beereszti, a másikon meg ki. A másik sem sokat ér. Ez olyan ember, aki a hallottakat azonnal továbbmondja, mert nem tudja magában tartani. A harmadik viszont ahhoz az emberhez hasonlít, aki meghall valamit, gondolkozik rajta, magában feldolgozza és aszerint cselekszik: ezért ez a legértékesebb!

A három közül te melyikhez hasonlítasz?

Jézus így int:

„Vigyázzatok, hogy miként hallgatjátok!”

Uram, segíts, hogy az Igének jó hallgatója legyek!

• „Boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják azt.” (Lk.11,28)

„Élet és Világosság” 1993/8

104.Mondj „nem”-et!

• „Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj neki!” Péld.1,10.

Nyelvünkben számos olyan szó van, amelyek rövidsége ellenére is igen nagy súlya van. Ilyen a rövid „NE” szócska. És mégis, mennyi erő, alázat és önmegtagadás kell ahhoz, hogy szívünkben legyen s hogy ezt a szócskát kimondjuk.

Jól jegyezzük meg, itt elsősorban a bűnnel szemben kimondott döntő és Isten szerint való „NEM” -re gondolunk. Mert van Istennel szemben kimondott „nem” is. Nem hiába nevezi az Ige az Antikrisztust a veszedelem fiának, aki ellenáll Istennek. Nos, itt nem erről a „nem”-ről beszélünk.

Nem mindig könnyű a megfelelő időben döntő „nem”-et mondani. De ezeknek a soroknak  valamennyi olvasója mondjon habozás nélkül „NEM”-et, valahányszor lelkiismerete vagy Isten Igéje óvja valamitől:

Mondj „nem”-et, ha Isten Igéje valamely dolgot megtilt, még akkor is, ha az emberek ezért gyávának bélyegeznek.

„Nem”-et, ha kísértő azt mondja: nyugodtan megteheted, hiszen senki sem tudja meg, senki sem veszi észre.

„Nem”-et, ha mások e világnak olyan helyeire akarnak vinni bennünket, amelyektől Isten szava óv és ahol lelkünk kárt nem szenvedne.

„Nem”-et, ha valaki elferdíti Isten Igéjét.

„Nem”-et, ha valakiről rosszat mondanak.

„Nem”-et, akkor is, ha nagyobb tekintélyre akarnak méltatni, mint amire méltók vagyunk.

„Nem”-et, ha a kísértő bűnös gyönyörűségre csábít.

De ha „nem”-et mondasz, sohase tedd azt gőgösen, fölényesen, hanem mindig kedvesen és udvariasan. Akkor mások tisztelni fognak meggyőződésedért.

H. N.

105.Mosoly-fény prédikáció

/Mozgássérült imája /

A szerző szüleinek szíves engedelmével

Uram! Kicsattanó egészségről álmodoztam, hogy táncolva dicsőítelek Téged. Te bénasággal, tolókocsihoz kötöttséggel ajándékoztál meg, hogy tenyereden kuporogva csak Tőled kérjem áldásaidat. Nincs más eszközöm, csak a mosolyom, a szelídségem és a türelmem, amely naponta a Te erődből táplálkozik. Úr Jézus! Te tudod, hogy balett-táncos szerettem volna lenni, de életemben soha egy lépést sem tehettem. Ölben vittek szüleim. Olyan jó volt hozzájuk bújni, beszippantani testük melegét.

Úr Jézus! Olyan sokszor megbámulnak az utcán. Ne hidd, hogy zavar vagy idegesít. Megszoktam. Naponta kérdezik édesanyjuk szoknyáját rángató ovisok és bölcsisek:

• Anya, ennek a kislánynak nincs lába?

Úgy sajnálom az édesanyákat. Irulnak-pirulnak, hebegnek-habognak, de nem adnak egyenes választ. Tudom, huncut vagyok, de néha mosolygok zavarukon. Általában a gyerekek odabújnak tolókocsim mellé, s akkor elmondom az ő kis értelmi szintjükön:

• Nézzétek, van lábam, de úgy kényelmesebb ülni, ha ‘összekulcsolom’ a lábaimat.

Bizony nagyon vékonyak már, elsorvadtak. Izomsorvadás. Distrophia MusculorumProgressiva. Kegyetlen prognózis. Meddig élhetek? Szüleim azt mondták a Heim Pál kórházban az orvosok, hogy az egyéves születésnapomat sem érem meg. Ma is élek. Tévedtek. Milyen jó, hogy én tudtam, minden új napot Neked köszönhetek, Úr Jézus. Mindennek tudok örülni. A napsütésnek, a szüleimnek, a testvéreimnek, az angoltanulásnak, a színházba járásnak, Berta kutyusomnak, a finnországi útjaimnak, különösen Péternek, ikertestvéremnek, aki az én kezem és lábam. Szeretem a templomot. Olyan kár, hogy szüleim, mivel lelkészek, szombaton mindig rohannak a szórványba. Kitaláltam, hogy amíg ők úton vannak, imádkozom értük. Mielőtt beindítják az autót, a kocsimból utánuk kiabálok:

“Ne izguljatok, sikerülni fog a prédikáció, mert imádkozom értetek!”

Nagyon szeretek angolul tanulni, mióta megismertem Juhanit, a varkausi testvérgyülekezet főkántorát. Olyan aranyos az a hívő, Pozsonyból áttelepült tanár néni, aki hozzám jár. Minden órára tervez nekem egy angol nyelvű társasjátékot. Ő több mint nyolcvanéves, de igazi barátnők lettünk. Megosztja velem verseit, versfordításait.

Nagyon szeretek levelet kapni. Írni már nem annyira, gyengék a kezeim. Édesanyámnak diktálom gépbe, de duzzog, amikor összetorlódnak a levelek és egyetlen napon nyolc-kilencre is válaszolnia kell. Szerinte túlzásba viszem a barátkozást. Ő nem értheti, hogy nekem rövid idő alatt kell nagyon sok embert a szívemre ölelni. A Bárka táborban a sorstársaim igazi lelki testvérek. Uram, úgy érzem, szeretnek, Tücsöknek becéznek.

március 30.

 Ma ünnepeltük a 18. Születésnapunkat. Úr Jézus, egyedül Neked köszönöm, hogy megérhettem ezt a csodálatos napot. 18 szál vörös rózsát kaptam, finomra sikerült a közös torta, rajta virított a 18 szál gyertya.

 Milyen jó lenne, ha ma azok az orvosok, akik egy évet jósoltak, bekukkanthatnának a szobámba.

október 28.

 Úr Jézus! Kórházban fekszem. Sokadszor. Már úgy megszoktam a vakítóan fehér falakat, a nővérek barátaim. A morc adjunktusnő, akit senki sem kedvel, olyan szeretettel adta rám az oxigénmaszkot. Alig kapok levegőt. Anyu gyakran bejön, lefürdet, jókat beszélgetünk. Az igazi mégis, amikor apu este bejön. Tudod Uram, mindig apás voltam. Anyu csak sírdogál, apuval a közelgő halálról is lehet beszélgetni. Nyáron, amikor Finnországban egy pillanatra leállt a szívem, és forróság futott át a testemen, tudtam, hogy közeledik az elválás pillanata. Bevallom, Varkausban még vacogtam a halálfélelemtől. Egész éjjel égett a villany. Zsuzsával, a nővéremmel, aki magyar-finn szakos az ELTE-n, hajnalokig beszélgettünk. Finnből elmélkedéseket fordított, Bibliát olvastunk és imádkoztunk. Nincs már, Úr Jézus, a szívemben semmi félelem. Elpárolgott. Mennyei béke, szeretet öleli körül a szívemet. Csákváron csendben elbúcsúztam mozgássérült barátaimtól. Mondta az orvos, hogy napjaim vannak hátra, de én, mozgássérült-különvagont rendeltem, utolsó erőmmel - nővéremmel - elmentem. Uram! Nem értem, felnőtt, házas barátaim gyakran kértek tőlem tanácsot. Utoljára Bérces Edit számviteli főiskolán tanító barátom jött be hozzám a kórházba, induljon-e a Budapest-Bécs maratoni futóversenyen. Nemzetközi. Tavaly ő nyerte meg, egy Opel Corsát kapott. Mosolyommal próbáltam alátámasztani, nem a győzelem a fontos, hanem az, hogy becsülettel, kitartóan végigfussuk a távot. Talán mosolygott ő is magában, hogy éppen én beszélek futásról, ziháló, elsorvadó testemmel. A tolókocsimra nézett, és ezt mondta:

“Sérült vagyok, injekcióznak, de benevezek, elindulok. Érted futok, a te gyógyulásodért.”

Második lett, pedig súlyos gerincsérüléssel, akupunktúrás tűkkel a fülében futotta végig a távot.

 Lassan elfogy az erőm, nincs erőm a fejem tartani.

október 31. Szombat délután

Készülök a nagy útra, jézus. “Levetem ezt a gyarló testet.” Tudom, hogy ölelő karjaiddal vársz. Ott majd én is táncolhatok, hiszen “tökéletességre" támadunk fel. Soha nem született keserűség a szívemben, amiért nem járhatok, szaladhatok. Te semmit nem teszel véletlenül, “potyára”. Hiszem, hogy lelkész szüleim mellett én is a te papod lehettem. Tolókocsis mosoly-fény-prédikátor. Akik tolókocsimhoz jöttek leverten, szomorúan, mindig vidáman és feltöltekezve mehettek haza a Te szereteteddel, a Te áldásoddal.

Balogh Krisztina
Kandace Zollman

106.Mózesről

Isten valóság volt (Mózes) számára, gondolataiból soha el nem távozott. Visszavágás nélkül viselte el Krisztusért a sértést, a félreértést, nyugodtan nézett a veszéllyel szembe. Isten valóságos segítség volt számára. Mózes saját tapasztalatából tudta, hogy Isten megjutalmazza azt, aki kitartóan keresi Őt. Mózes telve volt Isten iránti bizalommal, mert kellő hite volt. Segítségre szorult és imádkozott érte. Tudta, hogy Annak mindentlátó szeme előtt él, aki leméri az indítékokat és megítéli a szívet. Tudta, hogy Isten különleges munkával bízta ,meg, s teljes erejével kívánta, hogy ez a munka sikeres legyen. De azt is tudta, hogy képtelen arra Isten segítsége nélkül, mert romlott néppel volt dolga. Isten jelenléte elég volt ahhoz, hogy átvigye a legnehezebb helyzeteken, melyekbe ember valaha is került.

Mózes nemcsak gondolatban időzött Istennel, de látta is Őt. Isten állandó látomás volt előtte, arcát sohasem veszítette szem elől. Megváltójának látta Jézust, és hitte, hogy neki tulajdonítják Isten Fiának érdemeit. Mózes hite nem sejtés, hanem élő valóság volt. Ilyen hitre van nekünk is szükségünk, amely kiállja a próbát. Azért engedünk olyan gyakran a kísértésnek, mert levesszük szemünket Jézusról. Hitünk nem folyamatos, mert amikor önmagunkra nézünk, kétségbeesünk, s akkor nem bírjuk elviselni a Láthatatlan látását."

(5T. Isten jelenléte valóság)

107.Mulandóság

Meddig tart az életed?

Mennyi van még hátra életedből, hány esztendő?

Egy öreg ember, aki a maga 80 évére visszanézett, így válaszolt:

• - Öt perc az élet! Öt perc alatt múlik el minden!

Avilai Teréz:

• Az élet csak annyi, mint egyetlen éjszaka egy nyomorúságos fogadóban.

A 89. Zsoltár szerint:

„Ezer esztendő olyan, mint egy éjszakai őrváltásnyi idő!”

Hát akkor miért rendezkedsz be úgy, mintha a földgolyón ezer évet kellene eltöltened? Vond le a következtetést!

• „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt szenved?” Mt.16,26.

Mit teszel lelkedért?

108.Nagyító alatt

Nem hiszem, hogy ezt megengedhetjük magunknak. Szabó Ilona rászedett bennünket. Egy gyülekezeti munkás múltjának makulátlannak kell lennie. Ne felejtsétek el, hogy többek között a leánykört is rá kellene bíznunk. S ha ott megtudják, hogy .......... Szabó Ilona, aki 1970. Március 15-én született, a II/1 adóosztályba tartozik. Tehát van gyermeke. Az állás megpályázásakor erről egy szót sem szólt. Csak az adókártyája tette ezt nyilvánvalóvá. S most ezt tárgyalta a presbitérium.

• Beszélgettem erről Szabó Ilonával - jegyezte meg Barta lelkész. Elmondta, hogy nagyon fontos lenne neki, hogy megkapja ezt az állást, mert gyermeke - egyébként három éves - egy egészen közeli gyermekotthonban van elhelyezve. Így azután rendszeresen látogathatná.
• Ami tulajdonképpen mellette szól - jegyezte meg elgondolkodva az egyik presbiter.
• Ugyanakkor mégis lehetetlen magatartás ez - folytatta Molnár úr. - Ki tudja, mi minden derül ki még, ha nagyító alá vesszük őt. Keresnünk kell egy másik gyülekezeti segítőt.

Ezután ellenvélemények hangzottak el. A lelkész is Szabó Ilona pártján állt, mert - ahogy mondta igen jó benyomást tett rá. Ilona egyébként belátta, hogy helytelenül viselkedett

A presbitérium mindössze néhány szótöbbséggel, de Szabó Ilona alkalmazása mellett szavazott.

Molnár úr az ajkát harapdálta. ”Ó, ezek a gyanútlan emberkék! Hamarosan meglátják, hogy kit vettek nyakukba ezzel a személlyel” - gondolta.

Már késő este volt, amikor Molnár úr beszállt az autójába, és az üres főutcán át családi háza felé hajtott, amely a város másik végén volt. A szavazás eredménye fölötti mérge nem csillapodott. Majdnem elkerülte figyelmét a rendőr tárcsája, amely otthonától 200 m-nyire megállította.

• Legalább hetvennel haladt, kérem a papírjait, azonkívül fújjon csak bele ebbe a csőbe!
• Nyugtalan mozdulattal vette elő Molnár Károly a levéltárcáját, és adta át a vezetői igazolványát és az autó forgalmi engedélyét az ablakon át. Amikor a szondát visszaadta, remegett a keze.
• Miért olyan ideges? - kérdezte az őrmester csodálkozva. Az alkoholpróba negatív, de 800 Ft-ra meg kell bírságolnom.

A rendőr éppen vissza akarta adni a jogosítványt, amikor meghökkent: „ a vezetői jogosítvány dátuma ... - ez képtelenség. Aznap vasárnap volt. Emlékszem, akkor született a fiam. Ezt egészen pontosan tudom” - Gondolta magában. Majd pillanatnyi gondolkodás után:

• Lehet hogy nincs semmi baj, Molnár úr - ennek ellenére nagyító alá kell helyeznünk az Ön jogosítványát. Ön itt lakik, ugye? Akkor Önnél hagyom a jogosítványt, csak följegyzem az adatokat. Ha valami nincs rendjén, akkor majd hall rólunk.

Amikor Molnár úr 5 perccel később bezárta a garázsajtót, még mindig remegett a keze. Milyen jó, hogy felesége már alszik. Számára is nyugtalan éjszakát jelentene az eset.

Most mégis megtörtént az, ami emberi számítás szerint nem volt várható. Ez az egész ügy a vezetői jogosítvánnyal - hat év telt el már azóta. Akkor egy közlekedési baleset után - amely az ő hibájából történt - egy évre bevonták ezt a fontos papírt. Mikor vissza akarta kapni, a gyakorlati vizsgán nem ment át - közvetlenül a családi üdülés előtt amelyre készen állt az új autó. Mit mondana a családja, mit mondanának kollégái? Egyiküknek, egy „ügyes fickó” elmondta problémáját. Ez tudott tanácsot adni. Egy közeli nagyvárosban, egy nem éppen kifogástalan hírű szórakozóhelyen 20.000 Ft-ért kapott egy új jogosítványt - 100 %-osan rendben, ahogy azt garantálták. És ez is már öt éve történt. Csak még csökkentette a véletlen leleplezés veszélyét az, hogy rövidesen munkahelyet változtatott, és családjával együtt egy másik városba költöztek. És éppen most kellett jönnie ennek a rendőrnek... ! Nagyító alá akarják venni őt ! Kit? A jogosítványát? Biztos, hogy őt magát is. És azután?

Felugrott a karosszékből, és hangtalanul járkált fel s alá a szobában. Hogy is volt az? Nagyító alá akarják venni... Egy órával ezelőtt még ő maga követelte, hogy „egy gyülekezeti munkás múltjának makulátlannak kell lennie!” És egy presbiterének? - természetesen kitudódik majd. Hogy fognak majd beszélni róla? Mint büntetlen előéletű ember, aligha kerül majd rács mögé.

De nagy összegű pénzbüntetésre bizonyosan számíthat. És akkor az ő múltja sem lesz makulátlan...

De vajon az volt-e valaha is? Önmaga előtt, az emberek előtt és - Isten előtt? Milyen különös gondolatai támadnak az embernek ilyen helyzetben! Molnár Károly tulajdonképpen nem volt különösebben vallásos, noha presbiter volt. A lelkésszel tűrhető volt a kapcsolata, prédikációit rendjénvalónak találta, mindössze - ahogy Molnár úr kifejezte - néha túl személyesek voltak. Nemrégiben Bartha lelkész éppen azt a mondatot ásta elő az Újszövetségből : „Uram, Te megvizsgálsz engem”. Ez Molnár úr idegeire ment, és néhány napba telt, amíg napirendre tudott térni fölötte . Most pedig minden előkerült ismét méghozzá igen találó illusztrációval - gondolta ironikusan.

„Uram, Te megvizsgálsz engem”. Ha Isten veszi nagyító alá az életét, akkor fordul csak igazán komolyra a dolog. Akkor az ember eszébe jutnak olyan dolgok, amelyek igazán nem illenek bele a mintaszerű férj, gondos családapa, becsületes üzletember, jó kolléga képében s végképpen nem annak képében, aki ítéletet akart tartani egy fiatal leányanya fölött, aki eltitkolta a presbitérium előtt, hogy gyermeke van. Hogyan is mondta az Úr Jézus? Molnár Károly emlékező képessége hirtelen aktivizálódott:

• „ Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek... Mert amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek.”

Molnár úr jól sejtette: nyugtalan volt az éjszakája. Ezen az éjszakán önmagát látta nagyító alatt, nem csak a hamis jogosítvány miatt, hanem egész élete miatt, amellyel nem állhatott meg Isten előtt. Ilyen élettel csak egyetlen helyre lehet meni, oda, ahol a bűnbocsánat több mint szó, ahol cselekedet: az Úr Jézus keresztje alá, aki meghalt a bűnösökért.

Heinz Schafer

109.Napfény és árnyék

Ha hátat fordítasz a napnak, akkor szüntelenül árnyékot látsz magad előtt, és eredménytelen minden fáradozásod, hogy átlépj rajta. Ha azonban a nap felé fordulsz, akkor az árnyék magától visszalép.

Az Úr Jézustól elfordulva mindenütt árnyék jár előttünk. Feléje fordulva azonban, Ő lesz a világosságunk.

110.Ne add fel! Légy kitartó!

Ne add fel! Légy kitartó!

Amikor az ismert Lengyel zongoraművész Ignacy Paderewski annak idején eldöntötte, hogy zongorázni tanul, zenetanára úgy vélte, ehhez a hangszerhez túlságosan kicsi a keze.

Amikor az ismert Olasz tenorista Erico Carusó először próbált bejutni az ének szakra, tanára kijelentette: olyan a hangja, mint az ablakon befütyülő szél.

Amikor Angliában a közismert államférfi, Benjamin Disraeli először állt fel beszélni a parlamentben a képviselők kifütyülték és nagyot nevettek, amikor kijelentette: „Most ugyan leülök, de eljön még az idő, amikor hallani fogtok rólam.”

Henry Ford első autójában nem volt hátramenet.

Thomas Edison rengeteg pénzt adott ki egy találmányáért, amiről kiderült, hogy szinte teljesen értéktelen.

Albert Einstein legelőször az egyetemi felvételi vizsgákon bukott meg.

Csak kevesen érnek el kiemelkedő eredményt az első próbálkozáskor. A csőd, maga az ismétlődő csőd is, újlenyomat lehet a felemelkedés felé vezető úton.

Ne add fel ügyedet és a küzdelmet az első sikertelenségnél.

111.Noé bárkája

Mindent, ami szükséges az élethez megtanulhatjuk Noé bárkájának történetéből...

1. Legyen csónakod.

2. Tudd, hogy mi mindannyian egy csónakban evezünk.

Tervezz előre! Még nem esett az eső, mikor Noé elkezdte építeni a bárkát.

Maradj jó erőben! Még hatszáz évesen is kérhetnek tőled nagy dolgot.

Ne hallgass a kritikára! Csak folytasd a munkát, akkor fog elkészülni.

Magas alapra építsd a jövődet!

A biztonság kedvéért párban utazzatok! A sebesség nem mindig előny. A csigák és a gepárdok is rajta voltak a hajón.

Ha feszült vagy, ússz egy kicsit!

Emlékezz rá, hogy a bárkát amatőrök építették, míg a Titanicot szakemberek.

Ha Isten veled van, nem számít a vihar, mert végül mindig egy szivárvány vár ránk.

112.Önfegyelem

“Megbízhatatlan emberek, akik hagyják, hogy elragadja őket a harag és az indulat. Önfegyelem nélkül, szeszélyesen cselekesznek. Olyanok, mint a szakadékba lezúduló hegyi patak; kitombolják magukat, majd erejüket vesztve szétfolynak.     

            Mennyire mások a csendesen, nyugodtan hömpölygő nagy folyók. Biztosan haladnak torkolatuk felé és sohasem akadnak meg. Hasonlítanak a jó emberekhez.”

113.Önsajnálat

Hogyan lehetsz szerencsétlen?

Mindig magadra gondolj elsősorban!

Állandóan magadról beszélj mások előtt!

Az „én” szócskát használd minél többet!

Folyton figyeld, hogy mások mit gondolnak rólad!

Fülelj, hogy a hátad mögött miket beszélnek veled kapcsolatban!

Követeld meg, hogy becsüljenek!

Légy gyanakvó mindenkivel szemben!

Légy féltékeny és irigy!

Sokszor érzékenykedj!

Ne bocsáss meg annak, aki kritizálni merészel téged!

Magadon kívül senkiben se bízz!

Ragaszkodj a tekintélyedhez!

Követeld meg, hogy mindenki úgy gondolkozzon, ahogy te!

Duzzogj, ha az emberek nem hálásak neked a nekik tett szívességekért!

Tartsd pontosan számon a másoknak tett szolgálataidat!

Ahol csak lehet, térj ki a komoly munka elől!

Ne törd magad mások érdekében!

Mindenkinél jobban szeresd saját magadat!

Légy önző a végletekig!

Ha mindezeket pontosan betartod, a címben jelzett eredmény nem fog elmaradni!

114.Önszeretet

Még mindig úgy szereted magadat, hogy napokig bosszankodsz azon, ha valaki nem vett észre és ezért neheztelsz rá?

Még mindig úgy szereted magadat, hogy csak azok társaságát keresed, akik  kedvesek  hozzád,  akik  tisztelnek?  A  kissé  nyers  és kellemetlen modorú embereket viszont kerülöd?

Még mindig olyan nagyra tartod magadat, hogy elkeseredsz, méltatlankodsz, ha egyszer nem méltányolják véleményedet, holott igazad van?

Olyan nagyra tartod magadat, hogy ilyen esetben nem nyugszol, míg szívós kitartással ki nem harcolod, hogy véleményedet elfogadják?

Mikor leszel olyan kicsiny és olyan jelentéktelen a magad szemében, hogy teljesen mindegy lesz számodra, hogy milyen magasra emelnek előtted kalapot az emberek?

Aki szíve mélyéből őszintén vágyik, hogy az Úr Jézust napról-napra jobban megismerje - azért, hogy mindjobban csodálja és szeresse Őt -, az megszabadul az önmaga iránti szeretettől.

115.Öröm a kis dolgokban

Ha nagy kívánságaid nem teljesülnek, gondolj a látszólag kis dolgokra, az útszéli kis virágra, a hold ezüstjére és a csillagok aranyára. Különben sokan gondot és fáradságot okoznak maguknak, mert töviseket keresnek és rájuk is találnak és nem veszik észre az ibolyákat, amelyek útjukban virulnak. Ne zúgolódj azért, mert a rózsának tövise van. Köszönd meg inkább, hogy a szúró tövisek mellett gyönyörű rózsák teremnek.

116.Örömtelenség

Tíz oka van annak, hogy hiányzik életünkből az öröm,

Énközpontúság!          

Aki saját énjét nagyon ápolja és dédelgeti, nemsokára rosszkedvű lesz, ahelyett hogy örülne.

Túlterheltség. 

Aki többre vállalkozik, mint amennyit el tud végezni, megfosztja magát attól a megelégedéstől, ami az elkészült munka eredménye. Ehelyett belefullad az el nem végzet kötelességek aprólékosságaiba és foglyul esik a munkának és az aggodalmaskodás szellemének.

Kritikus lelkület         

A bírálat szenvedélye, gáncsoskodás, elégedetlenség legközelebbi környezetünkkel és körülményeinkkel - nem engedik meg , hogy jókedvünk legyen.

Öröklött, búskomor hajlamok.            

Őseinktől sokkal több tulajdonságot örököltünk, mintsem sejtenénk. Valakiről mesélték, aki búskomorsága miatt idegorvoshoz fordult segítségért, hogy amikor már semmi sem használt, azt mondta neki az orvos, “Adok egy jó tanácsot. Ma este a cirkuszban fellép egy bohóc. Azon mindenki halálra neveti magát. Menjen el oda, az majd segít magán.” A beteg szomorúan felelt, “Sajnos rajtam nem segít, mert én vagyok a bohóc.”

Hálátlanság    

Ha hiányzik a hála belőlünk, mindig azt gondoljuk, hogy rosszul jártunk és megkárosítottak minket.

Ha eltávolodtunk a hittől.       

Aki rossz helyen keresi az örömöt, nem ér célba. Először a testével játszott az ember, és megtapasztalta, hogy a játékból megkötözöttség lett, szenvedéllyé vált, játszani kell, holott már régen megunta ezt a játékot. Mégis folytatja, míg mindenét eljátssza, testét, lelkét, szellemét és természetesen minden örömét.

Céltalanság    

Akinek nincs határozott életcélja és nem tudja miért van a Földön, annak nem kell csodálkoznia azon, hogy nem megelégedett és nincsen öröme.

Magányosság 

A közösség hiánya, ami abból áll elő, hogy csalódtunk emberekben, akiktől túl sokat vártunk. Akkor visszahúzódunk csigaházunkba, kerüljük a közösséget és örömtelen ember lesz belőlünk.

Tétlenség       

Aki semmit sem tesz Krisztusért, annak nélkülöznie kell az öröm igazi forrását. Christophorus elégedetlen volt, míg el nem kezdett szolgálni a Legfelsőbb Úrnak. Csak amikor Krisztus szolgálatába állt, lett boldog a szíve. Krisztus-hordozó ember lett belőle.

Kiszolgáltatottság     

Betegség és fájdalom, gyengeség és eltompulás, állandó függőség másoktól, idegen segítségre utaltság -, mindez tényleg keserves dolog. A természetes ember talán akkor lázad fel a legerősebben Isten ellen, amikor kérdésessé válik az égészség, a jó érzés, a hivatás sikeres volta és az élet élvezése. Némely kétségbeesés nem is más, mint ennek a lázadásnak a kifejezése és ezzel törik össze véglegesen földi boldogsága.

„Ha a keresztény a holnap miatt aggódik, elveszíti a mai nap örömét.”

(Kathryn Spink: Roger testvér Taizé alapítója c. könyv 119. old.)

117.Párhuzamok Mózes első könyve és a Jelenések könyve között

 

Mózes I. Könyve	Jelenések könyve
1,1 Kezdetben Isten teremtett mindent	1,8, 22,13, „Én vagyok az alfa és az ómega 1,17 az első és az utolsó”
1,1 Isten megteremti a földet	21,1 az új Ég és az új Föld
1,16 a Nap uralkodik nappal	22,23 nincs szükség a napra
1,5 a sötétség neve: éjszaka	22,5 éjszaka többé nem lesz
1,10 a vizek összegyűjtését tengernek nevezi	22,1 többé nincs tenger
2,10-14 folyó a föld áldására	22,1 folyó, mint áldás az új föld számára
3,6 a bűn kezdete	21,27 a bűn vége
3,17 az átok kezdete	22,3 nem lesz többé semmiféle átok
3,19 megjelenik a halál	21,4 nem lesz többé halál
3,24 az ember kiűzetik az Éden kertjéből	21,4 az ember ismét tökéletes lesz
3,24 az ember nem közelíthet többé az élet fájához	22,14 az embernek újra joga lesz az élet fájához
3,16-19 a szenvedés kezdetét veszi a Földön	21,4 soha többé nem lesz szenvedés
35,10-11 Jákob 12 fia, Izrael 12 törzsének atyja	21,12 Izrael 12 törzsének nevei az Új Jeruzsálem kapuin
11,8 a népek szétszóratása	22,2 meggyógyulnak a népek

 

118.Pénzen vehetsz ...

ágyat               de álmot nem

könyveket       de értelmet nem

ennivalót,        de étvágyat nem

ékszereket,      de szépséget nem

orvosságot,     de egészséget nem

kényelmet,      de nyugalmat nem

játékot,                       de örömet nem

keresztet,        de Megváltót nem

egyháztagságot, de üdvösséget nem

119.Próbálj meg engem!

Igaz, ebben benne van az, hogy teljesen kiszolgáltatod magad Neki. Feküdj fel a műtőasztalra, és bízd szent kezeire magad.

 „Próbálj meg! Legyen, ha kell, sorsom Jób sorsa. Törd össze zsugori, kapzsi szívem bálványait. Amiben rajtad kívül gyönyörűséget kerestem és leltem, legyen rommá és pusztasággá. Vágj bele az elevenbe, érjen szenvedés, betegség, csak tudjam szívből kiejteni Isten nevét, még ha jajszóval együtt is. Látogasson házamba a gyász, könnyhullatással egyem bár kenyerem, vagy szánalom tárgya legyek embertársaimnak ... Tégy velem amit akarsz!”

            Tudom nehéz lesz ezt kérned, testvérem! Ha nem ismerném a nagy Orvost, nem is merném ajánlani, hogy ezt tedd, de meg kell tenned, mert életedről van szó. Azt is tudom, hogy keze alatt egy operált beteg sem halt meg, mert „nem kísért feljebb, mint elszenvedhetnéd.” Tudom, súlyos operáció lesz - könnybe és vérbe kerül, de megéri. Szabad azonban kérni valamit Tőle, amit nem tagad meg egy megpróbálttól sem. A zsoltáríró is ezt kérte:

• Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!” Zsolt.139,23.

120.Próféciák

Jézus születési helyét, idejét, anyjának megjelölését, Isten Fiának elárultatását, szenvedéseit, kereszthalálát, az emberek reakcióját, átdöfött oldalát, sírba tételét, de még a feltámadását és a mennybemenetelét is évszázadokkal előre megjövendölték a próféták?

            Annak valószínűsége, hogy a fent említett részlet-történések egy bizonyos személyen így beteljesedjenek 1,100 000 000 000 000 000? Ezt Peter Stoner nevű tudós számította ki a „Tudomány beszél” c. könyvében (Science Speaks). De még több konkrét jövendölés is van!

Századunkban is beteljesedőben vannak a Bibliai prófétai kijelentései, pl.: a zsidók visszatérése Izráelbe.

121.Rohanó események

Naponta az újság , a televízió és a rádió új híreket röppent valamennyi földrészre. Annyi könyv és annyi újság jelenik meg, hogy csak a számítógépek képesek feldolgozni azt a rengeteg adatot, amit tartalmaznak. Az emberek ott ülnek a televízió vagy az újság előtt, várják és figyelik, mi történik a világban körülöttük.

Mindig történik valami. Napjainkban különösen gyorsan követik egymást az események, a szenzációk a politikában, a sportban, a tudományban és a technikában egyaránt.

            A vonat rohan, mindenki elfoglalt a napi eseményekkel, olvas. Az emberiség vonata kétezer év óta rohan menetrend szerint. A sínek a Biblia próféciái, a vonat ezeken a síneken Isten közelgő ítélete felé tart. Az utasok erre mégsem figyelnek . A világ gyorsan változó, színes eseményei mindenkit lekötnek. A figyelmeztető bizonyságtétel zászlóval integet: „Vigyázz, veszély közeledik.” De az utasok mással vannak elfoglalva, erre alig figyelnek.

            Te is a vonaton utazol. Nap mint nap hazamész a munkádból, leülsz az újság vagy a televízió mellé, és telnek a napok mindig új eseményekkel. Az életed vonata visz tovább, és nem veszed észre, hogy múlik az idő, lejárnak az évek, és mi lesz azután?

Isten Igéje figyelmeztet: „Mit ér, ha minden gazdagság, jólét a tied, és még ma éjjel megérkezik, és elkérik a lelkedet?

Állj meg, csendesedj el, lásd meg , hogy a rohanó események káprázata mögött ott áll Isten szelíd hívó szava: „Jöjj énhozzám”!

• „Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek mindenkinek a cselekedete szerint” (Jel.22,12)

• „Jöjj! Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen” (Jel.22,17)

Pál apostol figyelmeztet:

• „... mert magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra: és nem fognak megmenekülni. Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket” Thess.I.5,2-4.

Jézus mondja:

• „ És jelek lesznek akkor a napban, a holdban és a csillagokban, a Földön pedig a tenger zúgása és forrongása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban...., megdermednek a félelemtől .. Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok ideje” (Lk.21,25-26.28.)

122.Sikeres élet

A sikeres élet receptje:

Három evőkanál szerencse,

Egy késhegynyi kedvesség,

Egy teáscsésze tehetség,

50 csepp önbizalom,

Fél liter másokra kisugárzó derűlátás

Összekeverve 500 kg. vasszorgalommal.”

123.Szelídség

“Ha türelmetlen szavakkal szólnak hozzád, soha ne válaszolj ugyanolyan lelkülettel. Ne feledd el, hogy a higgadt válasz elhárítja az indulatot” (Péld.15,1.), és csodálatos erő rejlik a hallgatásban. A mérges embert csak még jobban felbőszíti, ha válaszolsz neki. De gyorsan elmúlik a harag, ha csend fogadja, gyengéd és hosszútűrő lelkület.

(Ministry of Healing)

124.Szemléletmód

Egy nap egy édesapa az ő nagyon gazdag családjával útra kelt, azzal a határozott szándékkal, hogy megmutassa fiának, hogy hogyan élnek a szegény emberek. Egy napot és egy éjszakát töltöttek egy igen szegény család birtokán.

Amikor visszatértek az utazásból, az édesapa megkérdezte:

• Nos fiam, hogy érezted magad? Milyen volt az út?
• Nagyon jó, édesapám!
• Láttad, hogy hogyan élnek a szegény emberek? – kérdezte az apa.
• Óh! Igen!
• És mit tanultál?

A fiú válaszolt:

• Úgy láttam, hogy nekünk van egy kutyánk, nekik négy van. Nekünk van egy tavunk a kert közepén, nekik egy patakuk van, aminek nem látni a végét. Nekünk importált lámpáink vannak a kertben, nekik rengeteg csillaguk van. A mi kis udvarunk az utcáig tart, az övéké, ameddig a szem ellát.”

Amikor a fiú befejezte, édesapja elnémult (nem jutott szóhoz).

Fia még hozzátette:

• Köszönöm édesapám, hogy megmutattad nekem, hogy milyen szegények vagyunk!

Ugye, igaz, hogy minden attól függ, ahogyan szemléljük a dolgokat? Ha szeretsz, és ha téged is szeretnek, ha vannak barátaid, családod, egészséged, jó humorod, pozitíven szemléled az életet, mindened megvan. Azonban nem tudod megvásárolni ezeket a dolgokat még akkor sem, ha van rá anyagi lehetőséged, ha vannak elgondolásaid, terveid és ha gondoskodsz is a jövődről. Ha lelkiekben szegény vagy, semmid sincsen!

125.Szentlélek gyümölcsei

"Mihelyt az egyén azt akarja tenni, amire a Lélek készteti, hatására megkezdődik a lelki növekedés, és megjelennek életében a Lélek gyümölcsei.

            A szív egyre tökéletesebben azonosul Jézussal. Szeretet foglalja el a gyűlölet és az önzés helyét, az öröm elűzi a szomorúságot és a lehangoltságot, békesség vet véget az aggódásnak és gyötrelemnek, türelem váltja fel az uralkodni vágyó szellemet és türelmetlenséget, a szelídség elűzi a durvaságot, a jóság legyőzi a gonoszságot. A hit eltörli a félelmet és bizonytalanságot, az alázatosság eltávolítja a fennhéjázást és a főhelyért folyó harcot, a mértékletesség, illetve önuralom az egész életet állhatatossá teszi."

(A győzelem kulcsa 74. o.)

126.Szeretethimnusz - ha egy gépkocsivezető mondja el

Kor.I.13. Fejezete nyomán

Hogyha a KRESZ minden betűjét ismerem is, és ha még a legnehezebb paragrafusaival is teljesen tisztában vagyok, azonban számításon kívül hagyom embertársaimat, akkor olyan vagyok, mint egy motor nélküli kocsi. És ha enyém a leggyorsabb kocsi, és 0-ról 100 km-es sebességre néhány másodperc alatt fel tudok gyorsulni, és vezetői képességem minden akadályt le is tud győzni, de ugyanakkor nem gondolok felebarátomra, akkor én magam közlekedési akadály vagyok. És ha kocsim a legnagyobb lóerő számmal bír, és én játszva teljesítek nagy távolságokat és kocsimmal sok kapcsolatot teremtek is, elfelejtkezem azonban útitársamról, kinek használok akkor? Mert ha az egyik ember ügyel a másikra, nem a magunk igazát fogjuk keresni a KRESZ rendelkezéseiben: ha él közöttünk a felebaráti szeretet, az önzést szögre fogjuk akasztani és egymást kölcsönösen emberként fogjuk kezelni.

127.Szeretethimnusz - ha egy orvos mondja el

Kor.I.13,

„Lehetek híres tudós, gyakorló orvos,

s irodámban diplomák és oklevelek tanúsíthatják tanultságomat:

tarthatnak kiváló tanárnak s meggyőző szónoknak,

ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.

 

Lehetek kiváló klinikus, aki a legbonyolultabb betegségeket is diagnosztizálja,

s ismerhetem az emberi test minden titkát …

ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.

 

A szeretet kitűnő gyógyszer,

és nincs benne semmi mérgező:

nem elnyomja a szervezet védekező képességét, hanem felerősíti azt.

 

Bármely más gyógyszerrel együtt adható,

csodálatos, jótékony katalizátorként hat.

Oldja a fájdalmat,

s az élet számára a lehető legmagasabb minőséget biztosítja.

 

Mindenki elviseli: nem okoz allergiát, sem türelmetlenséget.

 

A közönséges gyógyszerek jönnek és eltűnnek.

Amit tegnap jónak tartottak, mára haszontalannak bizonyul.

Amit ma jónak tartanak, holnapra bizonyul haszontalannak.

A szeretet azonban minden próbát kiáll, s mindig hatásos marad.

 

Mai ismereteink töredékesek,

Gyógymódjaink többsége csak kísérleti jellegű.

Ez az egyetlen tényező, mely jó kapcsolatot tud teremteni betegek, rokonok és orvosok között,

így hát senki sem gyermekként, mindenki érett emberként fog viselkedni.

 

Ma még sok igazság csak tükörben, homályosan jelenik meg előttünk, orvosok előtt, és nem értjük még, hogyan működnek közre a szellem erői az élet fenntartásában:

de egy napon mindent egészen világosan fogunk látni.

 

Addig megmarad a három legfontosabb gyógyír:

a Hit, Remény és a Szeretet,

de közülük a legnagyobb a szeretet.

 (Kor.I.l3, átfogalmazása orvosok számára dr. Ernesto Contreras által.             
Idézi: Tőkés Ildikó: Gyógyulásom zsákutcái 60. 60. old.) (Agykontroll, 1995.)

128.Szeretet-himnusz szabadon

Kor.I.13,

A szeretet hosszútűrő, jóságos, türelmes

akkor is, ha századszor is ugyanazt elmondták neked

A szeretet nem irigykedik,

és nem is akar mindent tudni;

nem kérkedik, nem henceg, és senkit nem használ ki;

nem fuvalkodik fel.

Nem mondja: én mindent tudok,

nem bosszantja illetlenül a másikat,

nem keresi a maga hasznát,

tudja, hogy egymásért vagyunk.

A szeretet nem is keseredik el, ha valami éri;

nem mondja, ez volt az utolsó, többet már nem bírok.

A szeretet a gonoszt sem rója fel, nem veti szemedre;

nem örül az igazságtalanságnak, de örül az igazságnak.

A szeretet a bűnt tisztázza,

megbocsátja, és mindent elfelejt.

A szeretet mindent elhordoz, ha nem érti, akkor is.

Istenre bízza, Aki mindent vizsgál és megítél.

A szeretet mindent hisz, ami a Bibliában van, és hű a másikhoz,

még ha tudja, hogy kihasználják, akkor is…

A szeretet mindent remél, mert Istenre bízza magát.

Ha minden összeomlik is,

akár házasság vagy a család, a gyülekezet, az államrend, a világ:

A szeretet örökre megmarad!

129.Szeretsz-e engem?

Egyszer korán keltem, hogy megnézzem a napfelkeltét.

Isten alkotásának szépségét nem lehet szavakkal leírni. Amint néztem, dicsértem az Urat tökéletes munkájáért. Ahogy ott ültem, Isten jelenlétét éreztem.

Azt kérdezte:

• Szeretsz-e engem?

Én válaszoltam:

• Természetesen Uram! Te vagy az én Istenem és Megváltóm.

Azután azt kérdezte:

• Akkor is szeretnél, ha nyomorék lennél?

Zavarban voltam. Végignéztem karjaimon, lábaimon, a testem többi részén, és elcsodálkoztam, mennyi mindent nem tudnék megtenni, ami most magától értetődik.

És válaszoltam:

• Nagyon nehéz lenne, Uram, de még mindig szeretnélek.

Azután azt mondta:

• Ha vak volnál, szeretnéd alkotásaimat?

Hogyan tudnék szeretni valamit, amit nem látok? Azután arra gondoltam, mennyi vak ember van a világon, és közülük mégis hányan szeretik Istent és teremtményeit.

Így ezt válaszoltam:

• Nagyon nehéz ebbe belegondolni, de akkor is szeretnélek.

Az Úr azt kérdezte:

• Ha süket volnál, figyelmeznél szavamra?

Hogy tudnék bármire is figyelni süketen? Azután megértettem. Isten Igéjére figyelni nem csupán azt jelenti, hogy használjuk a fülünket, hanem szívünkkel is megtehetjük.

Ezt válaszoltam:

• Nehéz lenne, de még mindig figyelnék szavadra Uram.

Azután azt kérdezte:

• Ha néma volnál, még akkor is dicsérnéd nevemet?

Hogyan tudnám dicsérni hang nélkül? Azután eszembe jutott: Az Úr azt szeretné, ha szívvel, lélekkel énekelnénk neki. Soha nem számít, milyen a hangzás. És Isten dicsőítése nem mindig hanggal történik. Amikor próbákba jutunk, mindig a hála szavaival mondunk köszönetet, amikor megszabadulunk.

Így azt válaszoltam:

• Bár nem tudnék fizikálisan énekelni, mégis dicsérném nevedet.

Azután megkérdezte az Úr:

• Valóban szeretsz engem?

Mély meggyőződéssel és bátran válaszoltam:

• Igen Uram, én szeretlek Téged, mert Te vagy az egyetlen igaz Isten.

Azt gondoltam, jól válaszoltam, de Isten tovább kérdezett:

• Akkor miért vétkezel? Miért követsz el újra és újra bűnt?

Mert én csak ember vagyok – válaszoltam. Nem vagyok tökéletes.

• Akkor miért a békés időszakokban kóborolsz el a legmesszebbre? Miért csak akkor imádkozol a legkomolyabban, amikor bajban vagy?

Nincs válasz. Csak könnyek.

Az Úr folytatta:

• Akkor miért csak a közösségben és csak néhanapján énekelsz nekem? Miért csak ima-időben keresel engem? Miért önzőek kéréseid? Miért hitetlenek kéréseid?

A könnyek tovább folytak arcomon.

• Miért szégyellsz engem? Miért nem terjeszted az evangélium jó hírét? Az üldözés és próbák idején miért másoknak sírsz, amikor én felajánlom vállamat, hogy kisírd magad? Miért találsz kifogásokat, amikor én alkalmakat biztosítok, hogy szolgálj az én nevemben?

Próbáltam válaszolni, de nem volt mit.

• Élettel áldottalak meg. Vigyáztam ajándékaidra. Talentumot adtam, hogy szolgálj, de te elfordultál. Kinyilatkoztattam szavamat neked, de nem rejtetted azt szívedbe. Beszéltem Hozzád, de a füled zárva maradt. Megmutattam áldásaimat, de szemeid nem látták. Szolgákat küldtem hozzád, de csak lustán ültél és elűzted őket magadtól. Hallottam imáidat, és mindenre válaszoltam. Őszintén szeretsz engem?

Nem tudtam válaszolni. Hogyan tudtam volna? Összezavarodtam. Nem volt mentségem. Mit mondhatnék minderre? Amikor a szívem sírt, a könnyeim folytak, azt mondtam:

• Uram, bocsáss meg nekem. Méltatlan vagyok, hogy gyermeked legyek.

Az Úr válaszolt:

• Ez a kegyelem gyermekem.

Kérdeztem:

• Akkor miért bocsátasz meg folyton nekem? Miért szeretsz ennyire?
• Mert Te az én gyermekem vagy, én alkottalak téged! Soha nem hagylak el. Amikor sírsz, szánalomból veled sírok. Amikor örömtől kiáltasz, veled örülök. Amikor magad alatt vagy, bátorítalak. Amikor elesel, felemellek. Amikor fáradt vagy, viszlek. Veled leszek az idők végéig, és örökké szeretlek.

Még soha nem sírtam olyan keservesen. Hogyan lehettem olyan hideg? Hogyan bánthattam meg ennyire Istent?

Megkérdeztem:

• Mennyire szeretsz engem Uram?

Ő kitárta karját, és én láttam az átszegzett kezeket.

Krisztus lábához roskadtam, és első alkalommal őszintén imádkoztam.

130.Szeretet az Úrért!

Stockmayer Ottóról tudjuk, hogy mikor egyszer egy testvér így szólt hozzá:

• Ezt az embert éveken át szeretettel vettem körül, és igyekeztem elhordozni, de türelmem semmiféle maradandó gyümölcsöt nem termett. Útjára kell engednem anélkül, hogy az Úr közbelépett volna.

Stockmayer komoly figyelmeztetéssel azt mondta neki:

• Csak semmi spekuláció ilyen dolgokban! Az ember az Úrért tanúsít szeretetet, nem pedig azért, hogy valamit elérjen!

131.Szolgálat

Krisztusért végzett munka, az iránta való szeretetből. Vállalj önként egy feladatot, pl., túlterhelt testvérek diakónusi tehermentesítését, egy kert megmunkálását öregek és törékenyek helyett, segítsd a sokgyermekes anyákat háztartási munkájukban. Még sok más szolgálatot is tehetsz Krisztusért, pl., evangéliumi lapok és iratok továbbadása átsegíthet a búskomorság idején.

132.Szolgáló élet

Uram! Tégy engem a Te békéd eszközévé:

Hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölik egymást.

Hogy megbocsátást vigyek oda, ahol egymást bántalmazzák.

Hogy összekapcsoljam azokat, akik egymással civódnak.

Hogy reménységet ébresszek azokban, akiket kétségek gyötörnek.

Hogy világosságot nyújtsak ott, ahol sötétség uralkodik.

Hogy örömöt vigyek azoknak, akiket gondok terhelnek.

Óh, Uram, segíts arra törekednem, hogy ne engem vigasztaljanak, hanem én vigasztaljak másokat.

Hogy ne engem szeressenek, hanem én tudjak szeretni másokat.

Mert aki másoknak ad, az kap.

Aki önmagát elfelejti, arról Isten megemlékezik.

Aki megbocsát, annak megbocsáttatik.

133.Születésnapra

Senki nem kérdezte, akarsz-e megszületni, és a távozásról is más fog dönteni. De a közte lévő idő a te kezedben van! Ne hagyd veszendőbe menni!

 

Ajándék vagy egy világban,

mely elfelejtette, mi a való és igaz

- őszinteséged utat mutat.

Egy világban, mely elidegenedett

- törődésed utat mutat.

Egy világban, mely önzővé lett

- önzetlen szíved utat mutat.

Egy világban, mely elfelejtette,

miben, hogyan s miért higgyen,

- minden jóban való hited utat mutat.

Ajándék vagy, úgyhogy ne változz meg soha,

a világnak úgy kellesz, ahogy vagy!

Boldog születésnapot kívánunk!

134.Tedd a jót!

„Tekintet nélkül arra,

hogy másoknak tetszik vagy nem,

tekintet nélkül arra,

hogy látják-e vagy nem,

tekintet nélkül arra,

hogy lesz-e sikere vagy nem,

tedd a jót!

 

Tégy minden jót,

amit megtehetsz,

ott, ahol vagy,

úgy, ahogy teheted,

akkorát, amekkorát tehetsz,

de mindig szüntelen ez legyen

a programod”

135.Televízióról 1.

TV-mániások voltunk

A mi családunk is olyan, mint a legtöbb hívő család. Szeretjük a kellemes együttléteket, szívesen olvasunk könyveket és folyóiratokat, különösen olyanokat, amelyek hívő íróktól származnak. Részt veszünk a gyülekezeti életben. Szívesen töltjük estéinket közeli barátaink körében. Egyszer, egyszer sétálni is megyünk a parkba. Úgy gondoltuk, a mi családunk valóban egy darabka mennyország. S valóban boldogok is voltunk, míg egy TV-készüléket nem kaptunk. Akkor azonban az történt, ami családok ezreivel megtörténik. TV-mániások lettünk. Ez a szenvedély - nem könnyelműen használom ezt a kifejezést - nem sokban különbözik a többi káros szenvedélytől. Lopakodva közelít, s egyre rosszabb lesz, anélkül, hogy tudatában lenne az ember, míg egy napon észrevesszük, hogy betegek vagyunk, válságosra fordult a helyzetünk. Természetesen mi soha nem gondolunk arra, hogy idáig juthatunk.

            Kezdetben kritikusak voltunk. Gondosan megválogattuk a műsorokat, mi legalábbis úgy gondoltuk. Én jobban szerettem a külföldi műsorokat, a feleségem pedig a családi élettel kapcsolatos adásokat kedvelte. Örömünk telt abban, amit megnézhettünk. Aztán a napi két műsor fokozatosan háromra, négyre sőt hatra emelkedett. Mire világossá vált a számomra, hová jutottunk, akkor már az egész esténket a kis TV-képernyő előtt töltöttük. Aztán eljött az az idő, amikor külön fáradságba került kikapcsolni az adást. Ott ültünk órák hosszat a készülék előtt, azt néztük meg, amit éppen adtak, akár jó volt , akár rossz. Ne értsétek félre. Nem az adások minősége ejtett foglyul minket, vagy éppenséggel a minőség hiánya. Néhány előadás gyenge volt, a párbeszédek elcsépeltek, és mi tudatában is voltunk ennek. Azt sem akarom mondani, hogy egyetlen adás sem akadt, amelyik ne lett volna kimondottan nyereség a számunkra. Billy Graham rendszeresen beszélt 15 percig, s mi soha nem mulasztottuk volna el ezt a negyedórát. Ezenkívül más keresztyén adást is láthattunk. A hírek, beszélgetések, különböző tudósítások szintén tanulságosak voltak számunkra, hívő emberek számára. De azon a tényen nem lehetett változtatni, hogy mi ennek a sarokban álló, mahagónifával burkolt masinának a rabszolgáivá váltunk. Estéről estére bekapcsoltuk és engedtük, hogy rabul ejtsen. Néztük, néztük és néztük. A szemünk elfáradt, fájt a hátunk, s mégsem hagytuk abba TV-nézést. Foglyok voltuk. Egy szenvedély rabjai lettünk. Odáig azért nem jutottunk, hogy a személyes csendességünket vagy a házi áhítatokat emiatt elhanyagoltuk volna. A gyülekezeti életünket sem sínylette meg, legalábbis mi úgy gondoltuk. S mégis, a TV sokat, nagyon sokat lefoglalt az időnkből. Életünk elkezdett a TV-képernyő körül forogni. Mikor Isten a családunkat két gyermekkel ajándékozta meg, velük együtt ők is a TV-hez kapcsolódtak. Kétéves kislányunk alig győzte kivárni, hogy reggelente végre lebukdácsolhasson a lépcsőn, hogy a gyerekadást megnézhesse. Reggeli után egész sor műsort sugároztak gyermekek számára. Némelyek jók voltak, némelyek középszerűek, mások viszont teljesen értelmetlenek. Mikor a szomszéd gyerekek játszani hívták, a mi kicsikénk így kiáltott vissza: “Majd ha az adásnak vége lesz!” Észrevettük, hogy nagyon kevés időt tölt azzal, hogy kifestőkönyvet színezzen vagy valamilyen más alkotó tevékenységgel foglalatoskodjék.

            A régi generációkra kellett gondolnom, akiknek még nem volt TV-jük. Hogyan létezhettek egyáltalán? Akkor láttam meg, hogy éppen ideje drasztikus intézkedéseket bevezetnünk.

            Elhatároztam, hogy szakítunk ezzel a szenvedéllyel. Egy este olvastam a Bibliából, s ez nagyon megerősített elhatározásomban. A Róma 12,2 figyelmeztetés lett számomra: “És ne igazodjatok e világhoz.”

Bár már késő este volt, elég éber voltam még ahhoz, hogy Pál figyelmeztetése olyan legyen számomra, mint egy fénysugár. E világhoz szabni magam! Hiszen éppen ez volt az, amit a TV megindított a családunkban, én pedig engedtem neki. Bizonyára ostobán hangzik, de másnap reggel, amikor ezen elgondolkodtam, átmentem a nappali szobába, és a mahagóni dobozra néztem. Fa, csövek, drótok, üveg és semmi egyéb. Egy pillanat alatt össze tudnám törni. Megszületett bennem az elhatározás: győznöm kell a készülék felett. Azon az estén, amikor a gyerekeket már ágyba dugtuk, bementem a nappaliba s a feleségem elé álltam.

• Szeretnék veled öt percet beszélni - mondtam.

Azzal a pillantással tekintett rám, amelyik ezt jelenti: “Mit akarsz tőlem?” A problémákról, a szenvedélyünkről kezdtem beszélni. Fölsoroltam mindazt a hatást, amit a TV a családunkra, gyermekeinkre, személyiségünkre gyakorolt. Azt is mondtam, hogy elérkezett az az idő, hogy valamit tegyünk ellene. Feleségem azonnal egyetértett velem. S valóban úgy tűnt nekem, mintha ő is csak erre a pillanatra várt volna, hogy én tegyek valami döntő lépést a sarokban álló üvegszörny ellen.

Két lehetőség adódott.

Leültünk az asztalhoz és haditanácsot tartottunk. Kezdettől fogva világos volt előttünk, hogy nehézségünk két módon oldódhat meg.

Vagy el kell távolítanunk a TV-készüléket, vagy uralkodnunk kell rajta.

            Először az első lehetőséget mérlegeltük. Minél többet gondolkodtunk, annál nyilvánvalóbbá lett számunkra, hogy a készüléknek - rossz - tulajdonságai ellenére - bizonyos jó oldalai is vannak. Nem látszott okos dolognak, hogy egy készüléket eltávolítsunk, holott a megfelelő helyére kerülve ugyanolyan jó szolgálatot tehet, mint a telefon, a jégszekrény vagy az olajkályha.

            Ha a TV-készülék rossz tulajdonsága miatt - pl. . dohány- és alkoholreklám - el akarjuk távolítani, akkor a napilap és sok más folyóirat rendelését is le kellene mondanunk. Ezek a lapok is tartalmaznak apróhirdetést, ráadásul sokszor rikító 3-5 színű nyomással. Ezek mellett a fekete-fehér TV-reklámok teljesen elhalványulnak. Ésszerű gondolkodás szerint a rádiókészülékünkön is túl kellett volna adnunk. Újabb meghökkentő megállapításhoz jutottunk. A televízió előnyeit összehasonlítottuk újságainkkal és folyóiratainkkal, és rájöttünk, hogy bizonyos értelemben a televízió nem is volt olyan rossz, mint néhány ezek közül a lapok közül. De hogy is állt a dolog a televízió nyilvánvalóan jó oldalaival kapcsolatban? Ha eltávolítanánk a készüléket, azoktól az előnyöktől is megfosztanánk magunkat, amelyeket a TV jelentett. Minden további nélkül a rádiót, az újságot és a folyóiratokat sem tenném félre. A televízióra való felügyelet bizonyult tehát az egyértelműen ésszerű, hívő szempontból helyes választásnak ebben a problémánkban. Lassan, lépésről lépésre készítettük el a tervünket. Tervünk a következő pontokat tartalmazta:

A műsorokat meg akartuk válogatni. Nem fordulhatott többször elő, hogy egyszerűen csak leülünk, s nézzük egyik adást a másik után, s még föl sem álltunk átkapcsolni vagy elzárni. Olyan adásokat akartunk válogatni, amelyek igényeinknek megfeleltek, s amelyeket mi is mint hívők helyesnek láttunk.

A televíziót időben is korlátozni akartuk. Legfeljebb egy óra reggel a gyermekek számára. Egy sor jó műsorból válogattunk ki néhány félórás adást, amelyek nekünk megfeleltek, és nevelési szempontból is segítségül lehettek. Délután a TV-nek mindössze fél órát hagytunk. Ez alkalommal is pontosan tanulmányoztuk a műsort, mielőtt a készüléket bekapcsoltuk. Ugyanez állt az estére is: egy óra, és semmi több. Ezt aztán mindenkivel közöltük, és minden családtag köteles volt magát ehhez a szabályhoz tartani. Nem létezhetett semmiféle kivétel, sem mesterkedés, sem vita. Semmiféle: “Csak most az egyszer tegyünk kivételt!”          

            Mindez már jó ideje történt. Az eredmény örvendetes. Újra örömöt találunk az olvasásban, újra hallgatunk lemezeket, van időnk Isten Igéjére és a belső ember ápolására. Újra játszunk a gyereksereggel a padlón, s újra van mondanivalónk egymás számára a feleségemmel.    Megállapítottam, hogy legyőztük a televíziót. Mióta ugyanis a műsorokat gondosan megválogatjuk a fölét leszedjük, a többit hagyjuk, a televízió többé nem négy ötöd rossznak és egy ötöd jónak a keveréke. Valóban csak jó adásokat kínál nekünk, amelyek családi életünk kellemes gazdagítását jelentik. Mint minden más technikai segédeszköz, amelyet Isten jóságából élvezünk - telefon, rádió, mosógép - a televízió is ott van még a házunkban. De a mi uralmunk alatt áll. Többé nem mi szolgálunk neki, hanem ő szolgál nekünk.

  J. Franklin Hall

136.Televízióról 2.

• Látta tanárnő tegnap este a tévében azt a remek show-műsort? - kérdezte egy hetedik osztályos leány az iskolában.

Ráadásul még kiválónak is találta a műsort.

• Nem - mondtam és letettem a füzetet, amit javítottam.
• Tanár néni neeem látttaaaa??? - kérdezte egy vizsgálóbíró hangján.
• Nos - feleltem -, nekünk nincs tévénk, ezért ritkán nézek meg bármit is a tévében.

Sötétbarna szemöldöke összerándult, Egy kis szünet után azt kérdezte:

• Hát akkor mit tetszik csinálni?

Próbáltam megmagyarázni, de hamarosan otthagyott egy „a felnőttek kiszámíthatatlan alakok” arckifejezéssel. A rövid magyarázkodás után azonban eltűnődtem. Miért is nincs tévénk? S mit csinálunk akkor helyette? Egyenesen és őszintén szólva, férjem és én nem óhajtjuk a televíziót magunk és gyermekünk számára. A programok ( és reklámok) néha kétségkívül rosszak, máskor meg erősen vitathatók Nem utolsó sorban pedig időpazarlás számunkra. Még az úgynevezett „jó” műsorok is ontják a világi humanizmus elveit, anyagiasságot, hamis értékeket. Tompítják az istenhívő, józan gondolkodás élét. A televízió elfecsérli a család idejét. Általa egy kívülálló, egy „idegen” van jelen a lakásban, Mi nem fogadjuk el a mindent átható befolyást. Így, bár nincs saját tévénk, gyermekeink a szomszédos nagyszüleiknél időnként megnézhetnek egy- egy műsort. Ezzel irányt szabtunk gyermekinknek. Megmagyarázzuk, mi a rossza a show-műsorokban a Szentírás értelmében:

• „Ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Fil.4,8.)

•  „Nem vetem a tekintetemet haszontalan dolgokra.” (Zsolt.101,3)

A tévénézés korlátozása vagy tiltása mellett azonban szükséges, hogy az időt valami pozitív és hasznos dologgal töltsük. Nem kerül pénzbe, sem nagy leleményességbe, hogy gyermekeinket foglalkoztassuk. Nekik viszont szükségük van a mi időnkre, érdeklődésünkre és szeretetünkre. Egy gyermeket mér az is lelkesít és szórakoztat, ha valaki egyserűen otthon marad és vele tölti az estét. És ez az, amit mi választunk.

Miből állnak ezek az esték évről évre?

Olvasunk: Férjem legalább három újságot és egy köteg folyóiratot járat. Minden két hétben a gyerekekkel a könyvtárba megyek, s egy nagy bevásárlótáskát töltünk meg könyvekkel. Órákat ülünk együtt kellemesen társalogva, megelégedéssel, almát hámozva, lemezeket hallgatva, időnként rákérdezek egy-egy szó jelentésére, vagy elmondunk egy tréfát, újsághírt.

Hangosan felolvasok a gyerekeknek. Egy ilyen könyv pl. az „Isten nagyszerűsége” (Splender of God), egy burmai misszionárius, Adoniram Judson életének a története. Az alázat, a becsületesség és az Istenbe vetett rendíthetetlen hit emberét mutatja be olyan tulajdonságokkal, amiket nem lehet látni a tévéfilmekben .

Zenélünk. Kisebbik fiúnk, Michail a mi muzsikusunk, órákat tölt naponta a zongora mellett. A rádióban és a lemezjátszón klasszikus darabokat és evangéliumi, gyülekezeti énekeket hallgatunk. Ünnepnapokon a közös éneklés már a család együttlét fontos részévé vált. Zsúfolt de jól felszerelt konyhánk állandó színtere a közös családi sütésnek, főzésnek. A süteményeket, a tortát, de az egyszerű kalácsot is gyakran gyümölcsízzel és mézzel fogyasztjuk, hozzá illatos teát egy nagy kannával. Vannak közös játékaink, hobbik és munkánk is. Michael és Anne szeret sakkozni, vagy társasjátékot játszani, Susan köt. Azután van még házimunka, kertészkedés, madáretetés.

Mindezek között talán az a legjobb, hogy beszélgetünk, terveket szövünk. A legtöbb ugyan csak álom marad, de néhány már megvalósult. Beszélgetünk politikáról, erkölcsről és a Bibliáról. Hangosan töprengünk munkatársainkról, a munkalehetőségekről, barátokról, akiknek örülünk. Igyekszünk őszinték, nyíltak, jóindulatúak és tisztességesek lenni ezekben a beszélgetésekben. Nemrég Jamest, legidősebb fiúnkat megkérdezték, mit tart az életében a legnagyobb örömnek és boldogságnak. Elgondolkozva azt felelte: „Ha a családommal lehetek”. Majdnem elsírtam magam, amikor belegondoltam, hogy a mi 18 éves fiúnk ezt szereti a legjobban. Igazán örülünk, hogy az esti óráinkat együtt tölthetjük - televízió nélkül.

Maurren Hay Read/ Decision Antenna, 1997.

137.Tíz hiba, amit jobb elkerülni

Ha tegnap elkövetett, de megbocsátott hibák miatt még ma is bűntudat van:

ha félünk a mai nap problémáitól:

ha azon aggódunk, hogy mi vár ránk holnap:

ha nem élünk a jelen kínálta lehetőségeinkkel:

ha halogatjuk kötelességeink teljesítését:

ha rosszkedv fog el mások sikerei láttán:

ha mások hibáit kritizáljuk:

ha türelmetlenek vagyunk a fiatalok éretlensége miatt:

ha sötéten látjuk népünk jövőjét:

ha nem bízunk Isten gondviselésében

138.Tizenkét kérdés az önvizsgálathoz

Hogyan töltöttem el az időmet?

Hogyan sáfárkodtam a lehetőségeimmel?

Alárendeltem-e gondolataimat a Szent Lélek fegyelmének?

Ugyanolyan érzületű és szellemű voltam-e mint Jézus?

Vádolnak-e szavaim?

Jóságos és nyájas vagyok-e mindenkihez?

Ellenőrzésem alatt áll-e gondolkodásom, szemem és fülem?

Első és utolsó gondolatim Istenre irányulnak-e?

Mentes vagyok-e a hiúságtól és a becsvágytól?

Mentes vagyok-e az önfejűségtől?

Törekvéseimben első helyet biztosítok-e Isten országának?

A szent Lélek irányítása szerint járok-e?

139.Történet egy művészről:

Sok évvel ezelőtt Stenburg festő neve Düsseldorfban már híressé vált. Éppen műtermében állt, amikor Hugó páter, szent Jeromos gazdag templomának plébánosa lépett be és nem kis megbízást hozott.

• Tisztelendő atyám, nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen nagy oltárképet rendel nálam, de a felkínált összeg nagyon kevés a munkához képest. Ezen a képen sok embert kell ábrázolnom, tanulmányozásukhoz sok idő kell. Jézus Krisztus keresztre feszítését nem könnyű megfesteni, hiszen már olyan sok kép készült róla. Nehéz lesz olyan festményt tervezni, amilyet elképzeltem, hogy egészen más legyen, mint az eddigiek
• Nem szabok határt a költségeknek, ön becsületes ember, Stenburg úr, nem az egyház viseli a költségeket, hanem egy vezeklő.

Az eredményes tárgyalás után jó hangulatban váltak el egymástól. A következő hetekben Stenburg elkészítette a terveket és végigkutatta zsidónegyedet megfelelő modellek után. Hugó páter meg volt elégedve. Csak azt kívánta, hogy a kereszt legyen a festmény középpontja. Időnként eljött megnézni, hogy halad a munka. Közben kitavaszodott, a művészt pedig elfogta a vágy, hogy otthagyja Düsseldorfot. Vázlat füzetével a környező vidéket járta. Egy nap az erdő szélén egy cigánylánnyal találkozott. A művészt különösen élénk, tiszta szeme ragadta meg, amelynek kifejezése minden pillanatban változott. A fájdalom, az öröm és a jókedv olyan gyorsan változott benne, mint a tó fölött elsuhanó felhők árnyéka.

• Állj csak meg egy pillanatra - kiáltotta Stenburg, és gyorsan vázlatot készített róla.

Nemcsak szép, nem, sokkal több annál - csodálatos modell! Spanyol táncosnőnek akarom megfesteni! Megegyeztek. Pepita háromszor egy héten eljött Stenburghoz, hogy műtermében lefesse. Percre pontosan érkezett. Nagyon meglepődött. Nagy szemével kíváncsian nézett körül a műteremben. Most vette észre az oltárképet, nemsokára minden figyelmét az kötötte le. Már majdnem készen volt. Végül félénken megkérdezte:

• Ki ez? - mutatott a leginkább szembetűnő alakra.
• Krisztus, - válaszolta közömbösen Stenburg.
• Mi történt vele?
• Keresztre feszítik. - felelte a művész. - Most fordulj jobbra - igen, így jó lesz.

Ecsettel a kezében szűkszavú ember volt.

• És azok kicsodák, akik olyan dühös arccal állnak ott?
• Figyelj ide - szólt a művész - nem beszélgethetek veled állandóan! Az a dolgod, hogy csendben maradj.

A lány ijedten elhallgatott, de továbbra is azon gondolkodott, hogy mindez mit jelenthet. Időnként összeszedte bátorságát és kérdezett valamit, mert majd szétvetette a vágy, hogy minél többet megtudjon.

• Miért feszítik keresztre? Nagyon nagy bűnt követett el?
• Nem, nagyon jó ember volt - hangzott a rövid válasz.
• Megint csak ennyit tudott meg, de minden szót úgy őrzött szívében, mint nagy kincset.
• Ha jó volt, akkor miért feszítették keresztre? Utána újra szabadon engedték?
• Azért, mert ... a művész abbahagyta, letette az ecsetet, egyet lépett előre és valamit igazított a lány ruháján.
• Mert .... ? - ismételte meg Pepita lélegzetét visszafojtva.

A festő újra visszament az állványhoz, aztán ránézett és kérdő arckifejezése miatt megsajnálta.

• Ide hallgass, most az egyszer elmondom neked, de aztán ne zavarj a kérdéseiddel.

És elmondta a kereszt történetét. Pepitának minden új volt, a művésznek pedig olyan régi, hogy már nem is érintette. Le tudta festeni a Megváltó halálfélelmét anélkül, hogy egy ideg rezdült volna benne, míg a lánynak a puszta gondolat majdnem megszakasztotta a szívét. Fekete szeme megtelt könnyel, amelyet büszkeségében el akart rejteni. Lassan megfordult:

• Ugye, nagyon szereti, ha ilyen sokat tett önért?

A férfi hirtelen elvörösödött. Szégyellte magát. A lány szegényes, kifakult ruhájában rég elment, kérdő szavai azonban még mindig visszacsengtek a művész lelkében. Megpróbált szabadulni tőle, de nem tudott. Sietett elküldeni a festményt a megbeszélt helyre, de nem tudta elfelejteni a szavakat: Mindez érted történt! Végül már nem tudta elviselni szíve gyötrelmeit, elment gyónni. Hugó páter végighallgatta. Mivel egyháza minden tanítását elhitte, feloldozta és biztosította róla, hogy újra rendben van minden. A művész sokkal olcsóbban adta oda az oltárképet, mint akarta, így egy-két hétig felszabadultabbnak érezte magát. Aztán újra feltámadt benne a kérdés: „Ugye, nagyon szereti?” És a választ követelt. Stenburg nyugtalan lett, nem tudott dolgozni. Sokat mászkált a városban. Egy nap több embert látott a városfalnál levő ház felé igyekezni. Megkérdezte, hogy mi történik ott, de senki sem tudott kielégítő választ adni. Ez felkeltette kíváncsiságát. Néhány nap múlva megtudta, hogy egy idegen lakik ott - az új tanítás híve, tehát a megvetettek közül való, aki mindenben Isten Igéjére hivatkozik. Lehet, hogy ott megtalálja, amit keres. Összejövetelekre kezdett járni, hogy mindent megfigyeljen. Nem maradt azonban senki hidegen, ha tűz közelébe megy. Ez a hívő prédikátor meggyőzően beszélt, és látszott is rajta, hogy Krisztussal jár, és Jézus neki minden.

            Stenburg megtalálta, amit keresett és ami után annyira vágyott: az élő hitet. Új barátja egy időre kölcsönadta neki az Újszövetség egyik drága példányát. Már nem kellett keresnie. Szívében nagy szeretet érzett.

“Mindezt értem tette, de hogyan beszélhetnék másoknak erről a szeretetről, erről a határtalan szeretetről, ami az ő életüket is meggyógyította? Jézus mindenkinek adja, de ezt nem látják, ahogy én sem láttam régebben. Hogyan hirdethetném ezt a szeretetet? Hiszen én nem tudok prédikálni, nem tudok beszélni. Szívemben Krisztus szeretet ég, de nem tudom kifejezni.”

Miközben ezen törte a fejét, véletlenül egy darab szenet fogott a kezébe. Pár vonással egy töviskoronás fejet vázolt fel. Szeme közben megtelt könnyel. Hirtelen egy ötlet villant át agyán:

„Tudok festeni! Majd az ecsetem hirdeti. Azon az oltárképen arca csak a halál szenvedését fejezte ki, de az nem igaz. Kimondhatatlan szeretetet, végtelen irgalmat, önkéntes áldozatot kell látni rajta.”

Letérdelt és imádkozott:

• Uram, segíts, hogy úgy tudjalak megfesteni, amilyen vagy, hogy bizonyságot tehessek rólad.

Festeni kezdett. Tehetsége feltámadt, szinte föléje nőtt. A keresztre feszítésről készített újabb képe olyan volt, mint az isteni kijelentés. Nem akarta eladni, hanem szülővárosának, Düsseldorfnak ajándékozta. A nyilvános képtárban állították ki, és a polgárok mindenfelől csodájára jártak. Aki előtte állt, elnémult és szíve megindult. Isten szeretetének bizonyosságával ment el és lélekben azok a szavak visszhangoztak, amelyek a kép alatt álltak: “Mindezt érted tettem - s te mit teszel értem?” Stenburg is gyakran megnézte. Hátul, a terem egyik sarkában állt, onnan figyelte a kép körül tülekedő embereket, és kérte Istent, hogy áldja meg megfestett bizonyságtételét. Amikor egyik nap a többi látogató már elment, egy szegény lányt vett észre, aki keservesen sírt a kép előtt.

• Miért vagy olyan szomorú? - lépett oda hozzá.

A lány megfordult. Pepita volt. Most ismert csak rá.

• Uram, ha engem így szeretett volna! - mondta és a Megváltó arcára mutatott, aki vágyakozó szeretettel hajolt feléjük.
• Pepita, ezt érted is tette!

Utána elmondta neki ennek a szeretetnek az egész történetét. Késő estig, záróráig ültek egymás mellett. A festő most nem fáradt bele a kérdések megválaszolásába. A lány figyelt, szinte itta szavait és hitt neki:

• Mindezt érted tettem!

Azóta sok év telt el. Egy fiatal nemes Párizsba menet pompás kocsiján Düsseldorfba érkezett, és míg lovait megetették, elment a híres képtárba. Gazdag volt, fiatal és művelt, a világ minden kincse elérhető közelségben volt számára. Stenburg festménye elé lépett. A kép mélyen megrendítette:

“Mindezt érted tettem - te mit teszel értem?” Újra és újra elolvasta a feliratot, és nem tudott szabadulni tőle. Szívébe markolt, Krisztus szeretete megragadta és örökre foglyul ejtette. A síró nemesembert a teremőrnek kellett kézen fognia és figyelmeztetnie a zárórára. Este lett, de fiatalember számára most kelt fel az örök élet hajnala. Zinzendorfnak hívták.

Visszament a vendéglőbe és beszállt kocsijába, de hátat fordított Párizsnak és hazautazott. Attól a pillanattól kezdve életét, vagyonát, hírnevét, tekintélyét annak a lába elé tette, Aki a kép által szólt hozzá.

            Stenburg festménye ma már nem látható a düsseldorfi képtárban. Tűzvész pusztította el. Isten azonban felhasználta, hogy Fiáról a golgotai Megváltóról tegyen bizonyságot.

El tudod-e mondani, hogy: „Értem is meghalt”?

140.Tündököljünk, mint a kelő Nap

Egy ékszerüzletben két férfi mellett állok. Élénken tárgyalnak a különböző kövekről. Hallgatom, hogy mit beszélnek, és már szinte eszembe sem jut saját vásárlásom. Követem az idősebb ujját, amint egy jelentéktelen ékszerre hívja fel a figyelmet. Én nem látok azon semmi különöset, és úgy látszik hogy a megszólított sem.

• Nincs ezen semmi különös - mondja.

Erre az idősebb újra kézbe veszi az ékszert és egy pillanatig csukott markában tartja. Midőn kinyitja a tenyerét, a kő a szivárvány minden színében ragyog. Csodálkozva lépek közelebb.

• Hogyan lehetséges ez? - kérdeztem.
• Ez opál - magyarázza készségesen -. Éspedig úgynevezett szimpatikus kő. Egy meleg kézzel kell érintkezésbe jutnia, hogy megmutassa a ragyogását.

Isten szeretetének érintésétől a legszíntelenebb keresztyén élet is olyan szépséget bontakoztathat ki, amely az Urat dicsőit és Krisztus Gyülekezete számára kimondhatatlan értéket jelent.

141.Türelem

Taníts meg Urunk, a nehézségeken győztes türelemre!

Taníts éreznem, hogy itt vagy velem.

Adj tűrést lelkem nagy csatáiban.

Féket, ha lázadok, ha kétkedem.

S míg nem felelsz, hadd várjak hangtalan!

Georg Croly

142.Uram, érzem, hogy öregszem!

Sejtem, hogy hamarosan az öregek közé tartozom.

Te is tudod ezt.

Őrizz meg a fecsegési hajlamtól!

Ne engedd úgy vélni, hogy nekem minden alkalommal és mindenhez hozzá kell szólnom.

Segíts belátni, hogy néha talán nincs igazam.

Szabadíts meg attól a hiú törekvéstől, hogy én akarjam rend behozni mindenkinek a dolgát.

Úrizz meg attól, hogy mindennapi életem minden apró-cseprő dolgával másokat untassak.

Adj türelmet, ha mások panaszolják el nekem szenvedéseiket, de pecsételd le számat, ha én szeretném egyre súlyosbodó fájdalmaimat, fogyatékosságaimat kiteregetni.

És ha mégis beszélek róluk, segíts úgy szólni, hogy szavaimmal a Te kegyelmedet el ne homályosítsam!

Tégy késszé segíteni, de add, hogy ne legyek túlbuzgó! Gondoskodjam másokról szívesen, de ne akarjak rajtuk uralkodni

S végül, ne hagyj elmagányosodni! Szükségem lesz akkor néhány barátra, néhány jó barátra, Uram. Hiszen ezt Te is tudod!

De mindenekelőtt Rád van szükségem!

Formáld ki bennem arcodat! Érlelj meg, és add, hogy örüljek az örökéletnek!

Ámen!

143.Uram segíts!

Minden új nap a tiéd!

Nem akarok önigazult lenni.

Mindenkor őszintén akarok előtted állni.

Inkább hallgatni akarok, de a kellő időben meg is karok szólalni.

Jobban akarok szeretni.

Szembe akarok szállni saját természetemmel.

Úgy akarok élni, mintha csak Istennek kellene számot adnom.

Nem akarom a magam kívánságait megvalósítani, hanem csak az Úr dicsőségét keresem, magam semmi vagyok.

Sokkal türelmesebb akarok lenni, és jobban tűrni a szenvedést.

Nem akarom elvetni az Úrba vetett bizalmamat.

Saját „Magasztos” gondolataimat hiábavalóságnak akarom tartani.

Inkább haljak meg azonnal, minthogy később hitetlenül ítéletre kerüljek.

Minden egyes napomat úgy tekintem, mintha életem utolsó napja lenne.

Még meggondoltabb és fegyelmesebb akarok lenni.

Meg akarom tanulni, hogy mindent Jézussal együtt tegyek.

Még inkább meg karok állni az igazság mellett.

Úgy akarok élni, mintha én lennék a föld legjelentéktelenebb embere.

Ezután csak akkor akarok ítélkezni, ha föltétlenül szükséges

Vigyázok, nehogy idegesen és felindultan szóljak és intsek.

Földi javaimnak csupán sáfárja akarok lenni.

Még szerényebben akarok élni.

Nem akarom, hogy egy napom is úgy múljon el, hogy senkinek sem szereztem örömet.

Abban gyakorlom magam, hogy még alázatosabb legyek

Szívesen veszem mindazt, ami lejjebb szállít a „magas lóról”.

Semmi olyasmit nem akarok kiejteni, ami engem magasabbra emel, mást azonban leértékel.

Senkinek nem akarok úgy viszonyulni, hogy örökkévalóságban majd amiatt szégyenkeznem kellene, ha találkozom vele.

Csak olyan írást akarok olvasni, amivel magamat is, másokat is építem.

Nem várom el, hogy mások barátságosak és kedvesek legyenek velem szemben.

Nem akarom, hogy mindenáron nekem legyen igazam, és ezért csak akkor igazítok helyre valakit, ha az föltétlenül szükséges.

Mindenestől talpig becsületes és őszinte akarok lenni.

Csak az Úr Jézus szolgája akarok lenni.

Mindig adni szeretnék, semmit sem várok mástól.

URAM SEGÍTS!

Jacob Gehard Engels

144.Úr Jézus, te más vagy

 

• TE a házasságtörő asszony mellett maradtál,     
  amikor mindenki otthagyta.
• TE bementél a vámszedőhöz,     
  amikor ezen mindenki megbotránkozott!
• TE magadhoz hívtad a kisgyermekeket,            
  amikor mindenki el akarta őket küldeni.
• TE megbocsátottál Péternek,      
  amikor  ő magát kárhoztatta.
• TE megdicsérted az özvegyet,    
  amikor mindenki átnézett fölötte.
• TE a latornak a mennyek királyságát ígérted,    
  amikor mások a pokolba kívánták.
• TE követődnek hívtad azt a Pált,           
  akitől féltek, mert üldözte népedet.
• TE menekültél a hírnévtől,          
  amikor királlyá akartak tenni.
• TE meggyógyítottad a betegeket,          
  akikről mások már lemondtak.
• TE hallgattál akkor,         
  amikor bevádoltak, gúnyoltak és leköpdöstek
• TE felvetted magadra a vétket,  
  amikor más ártatlanként a kezét mosta.
• TE meghaltál a kereszten,           
  amikor mindenki a páskát ünnepelte.
• TE feltámadtál a halálból
  amikor mindenki azt gondolta, mindennek vége.

ÚR JÉZUS,

HÁLA NEKED,

HOGY TE MÁS VAGY!

Vetés és aratás (2004/4) 42. évf. 4. szám 28. oldal

145.Vajon tudsz-e

szenvedni - panasz nélkül,

félreértést elviselni - tisztázás nélkül,

várakozni - indulatoskodás nélkül,

adni - nem várva semmit,

mellőzést szenvedni - sértődés nélkül,

szeretni miközben téged nem szeretnek,

ügyedet egyedül az Úrra bízni,

jutalmadat egyedül tőle várni ?

146.Valami jobbat ...?

Egy ateista istentagadó propaganda anyagból iratokat küldött egy hitben élő fiatalnak. Javasolta azok elolvasását, s kérte, adjon véleményt arról, hogy azok mennyivel értékesebbek és kiválóbba a Bibliánál.

A fiatalember ezt válaszolta:

Ha Ön valami jobbat tud a Hegyi Beszédnél:

szebb történetet ismer a tékozló fiú hazatérésénél,

meghatóbbat tud az irgalmas samaritánus tetteinek leírásánál,

vagy erkölcsileg színvonalasabbat a Tízparancsolat rendelkezéseinél,

vigasztalóbbat a 23. Zsoltár sorainál,

továbbá, ha tud valamit, ami az Isten szeretetét kinyilatkoztatja, az Ő kegyelmét az ember szívhez megnyerőbben eljuttatja,

ha ismer valamit, ami az ember földi életét boldogabbá teheti, mint a Krisztus váltsághalálának elfogadása,

ha ismerete van olyasvalamiről, ami biztosíték arra, hogy az örökkévalóságot a mennyországon kívüli dicsőségesebben lehet eltölteni...

akkor küldje el mindezeket nekem... a lehető leggyorsabban.

Herold

147.Vallások

„Blaise Pascal, a XVII. században élt matematikus-gondolkodó megjegyzése a Szentírás egyedülálló voltát illetően, más vallási kinyilatkoztatásokkal összehasonlítva:

 ’Különféle, egymással ellentétes vallásokat látok, következésképpen mind hamis, kivéve egyet, amelyik nem az. Mindegyik a maga tekintélyére hivatkozva követeli, hogy higgyenek benne, és fenyegeti a hitetleneket. Ezen az alapon tehát nem hiszek bennük. Mert ezt akárki mondhatja, akárki kijelentheti, hogy ő próféta. Ám azt látom, hogy a keresztény vallásban beteljesedett próféciák vannak, ezt pedig egyik sem mondhatja el magáról.”

(Jó Hír 2001/27. 39. old.)

148.Veletek vagyok …

Nem szükséges félned attól, ami még jöhet, a jövőtől, hanem tele lehetsz reménységgel, hogy Isten, akié vagy, kiment téged a bajból, ha az bekövetkezik. Ő őrzött meg eddig is. Fogd csak erősen a kezét, akkor biztosan keresztülvezet mindenen! Ha már állni sem tudsz, a karjain fog hordozni téged.

            Ne tekints félelemmel arra, ami holnap történhet. Ugyanaz az örök Atya, aki ma gondoskodik rólad, holnap is és életed minden napján ugyanúgy gondoskodni fog. Vagy megőriz téged a szenvedéstől, vagy rendíthetetlen erőt ad ahhoz, hogy elviseld azt. Légy ezért egészen nyugodt, és tény félre minden aggodalmaskodást!

            "Az Úr az én pásztorom" - énekli Dávid. Nem azt mondja, "volt az én pásztorom", azt sem, hogy "lesz az én pásztorom". Azt mondja, hogy az Úr az én pásztorom januárban, decemberben és az év minden hónapjában. Ő az én pásztorom Angliában és Kínában, háborúban és békében, szegénységben és gazdagságban.

Hudson Taylor

149.Végy magadnak időt

gondozni,

az lesz a erő forrása:

játszani,

ez az örök ifjúság titka: 

olvasni

ez a bölcsességnek forrása:

imádkozni,

az a világ leghatékonyabb ereje:

szeretni és magadat szeretni hagyni,

ez az Istentől adott előjog:

barátságot ápolni:

ez a boldogságnak az útja,

nevetni,

ez a lélek mozaikja:

adni és segíteni,

ez visz a tökéletesség felé:

dolgozni,

ez eredményt és jutalmat szerez:

az irgalmasság gyakorlására,

ezzel kincseket halmozol a mennyben.

Svami Chidanda

Tartalmi áttekintés

I.      Bibliai tanácsok................................................................................................................................................. 1

1.      A gyermekkori sérülések gyógyítása....................................................................................................... 1

2.      A helyes önértékelés........................................................................................................................................ 1

3.      Amikor mély fájdalommal gyászolsz....................................................................................................... 2

4.      A válás küzdelmei............................................................................................................................................... 2

5.      Hogyan állhatsz ellent a test kísértéseinek...................................................................................... 2

6.      Hogyan kezeljük a kudarcokat bukásokat............................................................................................ 3

7.      Káros szenvedélyek, melyek fogva tartanak...................................................................................... 3

8.      Keresd Isten vezetését..................................................................................................................................... 4

9.      Mit tegyünk, ha elcsüggedünk?................................................................................................................... 4

10.        Vigasztalás azok számára, akik ágyhoz kötött, súlyos betegek.......................................... 4

II.     Elmélkedések...................................................................................................................................................... 5

1.      A bizonyíték........................................................................................................................................................... 5

2.      A falióra üzenete................................................................................................................................................ 5

3.      A farkas és a bárány.......................................................................................................................................... 6

4.      A galamb a béke szimbóluma.......................................................................................................................... 7

5.      A gazdagságról.................................................................................................................................................... 7

6.      A gonosz nyelv..................................................................................................................................................... 8

7.      A halott asszony................................................................................................................................................. 8

8.      Háború a műhelyben........................................................................................................................................ 10

9.      Ajándékok, amelyek nem kerülnek pénzbe........................................................................................... 11

10.        A jóság tízparancsolata........................................................................................................................... 11

11.        A király gyermeke....................................................................................................................................... 12

12.        A kalitka.......................................................................................................................................................... 13

13.        A közösség és az egyén.............................................................................................................................. 14

14.        A mester kezének érintése....................................................................................................................... 15

15.        A nyelv börtöne........................................................................................................................................... 16

16.        A nyugalom ajándéka................................................................................................................................ 16

17.        A rossz példák követése........................................................................................................................... 16

18.        A Szentlélek olyan mint ......................................................................................................................... 17

19.        A szeretet hiánya........................................................................................................................................ 17

20.        A szeretet példája....................................................................................................................................... 18

21.        A sziget............................................................................................................................................................. 18

22.        A vén Simon..................................................................................................................................................... 18

23.        Add nekem a szívedet, fiam!.................................................................................................................... 19

24.        Adventra készülve..................................................................................................................................... 19

25.        Adventvárás.................................................................................................................................................. 20

26.        Ajándékok (ingyen!).................................................................................................................................... 20

27.        Aki Istenben bízik......................................................................................................................................... 20

28.        Amit vet az ember - azt fogja aratni is” (Gal.6,7.)......................................................................... 21

29.        Az imádkozásban állhatatosak legyetek!..................................................................................... 21

30.        Az imádság jelentőségéről..................................................................................................................... 21

31.        Áldozatvállalás......................................................................................................................................... 22

32.        Barátságos arc............................................................................................................................................. 22

33.        Bűnhöz való viszonyulás........................................................................................................................ 22

34.        Bibliáról.......................................................................................................................................................... 23

35.        Bizonyságtételek........................................................................................................................................ 23

36.        Boldogmondások margójára................................................................................................................. 24

37.        Búskomorság.................................................................................................................................................. 25

38.        Célok................................................................................................................................................................. 25

39.        Címzett nem fogadta el............................................................................................................................ 25

40.        Colgate - ismeretlen ismerős................................................................................................................. 26

41.        Csak a fontosra legyen időnk............................................................................................................... 26

42.        Csend.................................................................................................................................................................. 26

43.        Dialektika....................................................................................................................................................... 27

44.        Egy Biblia naplója....................................................................................................................................... 27

45.        Egy kisgyermek panasza:.......................................................................................................................... 28

46.        Egy magzat naplójából............................................................................................................................. 28

47.        Egyesség a halállal.................................................................................................................................. 29

48.        Egyszer............................................................................................................................................................. 29

49.        Elégedetlenség............................................................................................................................................ 29

50.        Életet hangosan és érthetően prédikál!......................................................................................... 29

51.        Elválaszthatatlan igazság párok..................................................................................................... 30

52.        Elvtelenség.................................................................................................................................................... 30

53.        Filozófia........................................................................................................................................................... 31

54.        Fohász................................................................................................................................................................ 31

55.        Fontold meg: egy szót se szólj!............................................................................................................. 31

56.        Fontos dolgok............................................................................................................................................... 32

57.        Fülkarikák...................................................................................................................................................... 32

58.        Hála................................................................................................................................................................... 33

59.        Hálás vagyok ............................................................................................................................................... 33

60.        Házasság.......................................................................................................................................................... 34

61.        Helyes lelkület........................................................................................................................................... 34

62.        Hópelyhek....................................................................................................................................................... 35

63.        Idő....................................................................................................................................................................... 36

64.        Idősek reggeli imája................................................................................................................................... 36

65.        Így szeresd a gyermekedet!.................................................................................................................... 37

66.        Ima az élet alkonyán................................................................................................................................ 38

67.        Ima: A Szent Gellért Kiadó és nyomda munkatársainak napi imája.................................... 39

68.        Imádjuk Istenünket,.................................................................................................................................... 40

69.        Imádkozás........................................................................................................................................................ 40

70.        Interjú tíz bélpoklossal........................................................................................................................... 40

71.        Isten törődik velünk!................................................................................................................................ 41

72.        Istenre hagyatkozás 1.............................................................................................................................. 42

73.        Istenre hagyatkozás 2.............................................................................................................................. 42

74.        Istent választani........................................................................................................................................ 42

75.        Isten végzi a munkát.................................................................................................................................. 42

76.        Jézus Krisztusnak a kereszten elhangzott hét mondata........................................................ 43

77.        Jó és rossz........................................................................................................................................................ 43

78.        Jókívánságok-új évre................................................................................................................................. 43

79.        Jótettek............................................................................................................................................................ 44

80.        Keresztény közösség.................................................................................................................................. 44

81.        Ki látja a fehéret?....................................................................................................................................... 44

82.        Kicsoda Jézus Krisztus?............................................................................................................................. 44

83.        Kis rókák.......................................................................................................................................................... 45

84.        Kő - kavics - homok -sör............................................................................................................................. 45

85.        Küldetés........................................................................................................................................................... 46

86.        Lábnyomok a homokban............................................................................................................................ 46

87.        Lekésett utas................................................................................................................................................. 47

88.        Livigstone Dávid dr. (1813-1873)............................................................................................................ 47

89.        Magány............................................................................................................................................................. 47

90.        Ma mondtam Érted egy imát.................................................................................................................. 47

91.        Meddig?............................................................................................................................................................. 48

92.        Meghallgatott imádság.......................................................................................................................... 48

93.        Mégis.................................................................................................................................................................. 48

94.        Megszentelődés........................................................................................................................................... 49

95.        Megtérés.......................................................................................................................................................... 49

96.        Mennyei belépőjegy.................................................................................................................................... 49

97.        Mennyi homok van?..................................................................................................................................... 49

98.        Mégis.................................................................................................................................................................. 50

99.        Mi lenne ........................................................................................................................................................... 51

100.      Mi nyugtalanít téged jobban?............................................................................................................... 51

101.      Miatyánk a mindennapi életben........................................................................................................... 52

102.      Miért megyek el Isten szavát hallgatni?....................................................................................... 52

103.      Milyen hallgató vagy?............................................................................................................................ 53

104.      Mondj „nem”-et!............................................................................................................................................ 53

105.      Mosoly-fény prédikáció............................................................................................................................ 54

106.      Mózesről.......................................................................................................................................................... 56

107.      Mulandóság................................................................................................................................................... 56

108.      Nagyító alatt................................................................................................................................................ 56

109.      Napfény és árnyék....................................................................................................................................... 58

110.      Ne add fel! Légy kitartó!......................................................................................................................... 58

111.      Noé bárkája..................................................................................................................................................... 59

112.      Önfegyelem..................................................................................................................................................... 59

113.      Önsajnálat...................................................................................................................................................... 59

114.      Önszeretet...................................................................................................................................................... 59

115.      Öröm a kis dolgokban................................................................................................................................ 60

116.      Örömtelenség................................................................................................................................................ 60

117.      Párhuzamok Mózes első könyve és a Jelenések könyve között........................................... 61

118.      Pénzen vehetsz ............................................................................................................................................. 61

119.      Próbálj meg engem!..................................................................................................................................... 62

120.      Próféciák.......................................................................................................................................................... 62

121.      Rohanó események...................................................................................................................................... 62

122.      Sikeres élet..................................................................................................................................................... 63

123.      Szelídség.......................................................................................................................................................... 63

124.      Szemléletmód................................................................................................................................................ 63

125.      Szentlélek gyümölcsei............................................................................................................................. 64

126.      Szeretethimnusz - ha egy gépkocsivezető mondja el.................................................................. 64

127.      Szeretethimnusz - ha egy orvos mondja el...................................................................................... 64

128.      Szeretet-himnusz szabadon.................................................................................................................... 65

129.      Szeretsz-e engem?........................................................................................................................................ 66

130.      Szeretet az Úrért!....................................................................................................................................... 67

131.      Szolgálat........................................................................................................................................................ 68

132.      Szolgáló élet................................................................................................................................................ 68

133.      Születésnapra............................................................................................................................................... 68

134.      Tedd a jót!........................................................................................................................................................ 68

135.      Televízióról 1................................................................................................................................................ 69

136.      Televízióról 2................................................................................................................................................ 71

137.      Tíz hiba, amit jobb elkerülni................................................................................................................... 72

138.      Tizenkét kérdés az önvizsgálathoz................................................................................................... 73

139.      Történet egy művészről:......................................................................................................................... 73

140.      Tündököljünk, mint a kelő Nap............................................................................................................. 75

141.      Türelem............................................................................................................................................................ 76

142.      Uram, érzem, hogy öregszem!................................................................................................................. 76

143.      Uram segíts!.................................................................................................................................................... 76

144.      Úr Jézus, te más vagy.................................................................................................................................. 77

145.      Vajon tudsz-e................................................................................................................................................. 78

146.      Valami jobbat ...?.......................................................................................................................................... 78

147.      Vallások.......................................................................................................................................................... 78

148.      Veletek vagyok …....................................................................................................................................... 79

149.      Végy magadnak időt................................................................................................................................... 79