Erdélyi Judit: Modern korunk egyik gyilkosa

Modern korunk egyik gyilkosa: a stressz

Lukács 21:7-36

Ha végigolvassuk Jézus Krisztus végidőkről szóló beszédét, sokkoló élményünk lesz az, amit úgy nevezünk manapság: „stressz.” Tehát még a Biblia szerint is bőven volna okunk félni, egyáltalán nem alaptalan a mai ember szorongása pl: a jövőtől. A közgondolkodás „stressz” fogalma szorosan összefügg a félelemmel. Stresszen a tartós testi vagy lelki megterhelés hatására létrejött feszült, nehezen viselhető állapotot értik, bár ezt helyesebb kóros stressznek nevezni. Mi is lényegében a modern ember egyik gyilkosának vélt stressz eredetileg?

A stressz  a szervezet normális védekező reakciója.

Az általa elindított folyamatok egy konkrét veszélyhelyzetben (a megszokottnál nagyobb fizikai vagy szellemi terheléskor) felkészítik a szervezetet az ezzel a helyzettel való sikeres szembeszállásra vagy a menekülésre. A szabályos stressz célja: fight or flight, azaz harcolj vagy menekülj! A stressz a szervezet készültségi állapota: biológiai, kémiai, hormonális folyamatai megsokszorozzák  a szervezet erőit, az ember „felpörög”, nő a teljesítőképessége és a konkrét helyzettől függően vagy képes leküzdeni az akadályt, vagy képes az adott nehézségből kimenekülni. Az események normál menetében, ha a kiváltó ok megszűnik vagy eltűnik, a stressz reakciói is leállnak és a szervezet pillanatok alatt visszatér eredeti nyugodt, kiegyensúlyozott állapotába. Mindenkinek a rá jellemző, egyéni stressztűrő képessége van, amit az ún. rugalmassági határral „mérnek” . Ez kifejezi, ki mennyi ídő alatt képes visszatérni  a nyugalmi állapotba.

A mai modern élet azonban az emberi szervezet normális reakcióit eltorzította.

A stresszt kiváltó tényezők nagyon gyakoriak, tartósak vagy állandóan ismétlődnek. Ezek eredményeként az ember belül állandó (riadó)  készültségben van, nem tud soha igazán ellazulni, lecsendesedni, kikapcsolni vagy a normális úton túljutni a feszültség csúcspontján. Az elnyújtott, szinte folyamatos megterhelés közepette a szervezet el is veszíti az ellazulás képességét és a stressz elmúltával sem tud már megnyugodni. Ez az állandósult feszültség, állandósult készültség pedig betegségek sorához vezet: alvászavarok, gyomorfekély, koszorúérgörcs, magas vérnyomás, szívinfarktus, migrének stb.

A futás = a stressz idejét éljük

A túlhajszoltság, a stressz, akármi válta is ki, ide vezet. Van-e megoldás egyáltalán? Mi a megoldás? A hívő embernek mindezeket el kell talán Isten kezéből egyszerűen fogadni és ráhagyatkozva  végigszenvedni a következményeket, és közben mindent úgy csinálni tovább, mint eddig? Nem öngyilkosság ez? Talán mégis valahogy fékezni kellene? Milyen tanácsot ad, ill. ad-e egyáltalán tanácsot Isten Igéje egy ilyen helyzetben?

Ebből a megközelítésből különösen fontos az Úr Jézusnak a végidőkről elmondott próféciája. Az ember bűne, lázadása, isten tagadása, engedetlensége miatt  a világ ma egyre jobban kezd hasonlítani egy égő házhoz. Ha valaki a világgal fut, azért ha pedig Isten gyermekeként szembefut vele, akkor meg azért válik „stresszesé” az élete. Isten azonban még ebben az „égő házban” is felkínálja az övéinek a védelmet és a biztonságot. A Bibliában többször találkozunk a „futás” kifejezéssel, ami sok vonatkozásban egyezik az orvosi stressz fogalommal. Isten Igéjét tanulmányozva meglepődve fedeztem fel, Jézus Krisztus nem tanácsolja, hogy próbáljunk elmenekülni a futás elől. A futást mint tényt közli a vele való járó bajokkal és nyomorúságokkal  együtt. Sőt, felszólít a futásra!

Milyen „futásai” vannak a hívő embereknek?

1. Mivel a világ a vesztébe fut, Isten gyermekeinek futva kell szolgálni, mert sok a tennivaló és az idő rövid. Még  sokan nem hallották az evangéliumot! Az Úr Jézus földi élete sem volt kényelmes „sétakocsikázás”. Az evangéliumok meglehetősen mozgalmas, tempós életről számolnak be. Sokszor még enni sem volt idejük: Jézus is elfáradt és vágyott a pihenésre. Mégis  az Úr gyakran töltötte az éjszakát imádkozással, mert egyszerűen máskor nem volt rá ideje.

2. Az Úr Jézus visszajöveteléhez közeledve futássá válik a tanítványok élete, mert menekülniük kell. „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket” (Jel 18:4)

3. Pál véleménye szerint is a hívő, szolgáló élet futás, sportversenyhez hasonlítható (1 Kor 9:24-27) Egy nagy futóverseny résztvevői vagyunk! Tehát nincs mit csodálkozni, ha valaki szolgáló életet szeretne élni, akkor előbb, vagy utóbb futássá lesz az élete.

Futásaink megoldása

Legyetek tehát  éberek és szüntelenül könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Embergfia előtt!” Lukács 21:36

Ebben a mondatában az Úr Jézus segítséget, kiutat kínál a hívőket is elérő, kóros stresszből. Azt mondja, ha elérkezik a futás ideje, mai szóhasználattal: a túlhajszoltság ideje, az erőnket, a képességeinket meghaladó feladatok és a félelmek ideje - egy szóval: a stressz ideje -, akkor könyörögjenek! Könyörögjünk! Hogyne, mi azonnal el is kezdünk könyörögni, de természetesen azért, hogy ne kelljen futnunk! Jézus azonban nem erre biztat. Mit jelent a mi futásainkban ma Jézusnak ez  a biztatása?

Az Úr iránti engedelmességből vállalt tehernek nem szükségszerűen kell hogy kóros stresszhez és annak következményeihez vezetnie. Az Úr Jézus az övéinek mást szánt! Ha nem így lenne, nem biztatna, hogy könyörögjünk a menekülésért. A futás, a tempós feladatokkal teli vagy fenyegetettségben folyó élet   nem feltétlenül kell, hogy kóros stressz is leljen. Ezt az igeverset a Károli  fordítás kissé másképpen fogalmazza: „Vigyázzatok azért minden időben, kérvén , hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetnek...!” Az új fordítás: „.... hogy kimenekülhessetek mindazokból, mik történni fognak...” Érdekesen kétféle, ellentmondásosnak tűnő jelentést hordoz a két fordítás: elkerülni valamit vagy kimenekülni abból nem ugyanaz. A különbséget egy közlekedési dugó képe illusztrálja jól. Ha valaki ilyenbe kerül, két lehetősége van: vagy átküzdi magát rajta, és előbb vagy utóbb átjut ha szerencséje van, nem túl sok időveszteséggel és koccanás nélkül. Vagy, ha van ott egy letérő mellékutca, akkor hosszabb, de járható kerülővel megkerülheti az adott közlekedési dugót.

A meggyógyított védelmi rendszer

Isten Igéje tehát tanácsot ad a kóros stressz megoldására. A stressz a szervezet készültségi állapota, az ember  Istentől kapott, természetes védelmi rendszere. A „legyetek szüntelen éberek” mi mást jelentene, mint hogy legyetek készültségben - jó értelemben stresszben. Ez a védelmi funkció kínál két, látszólag homlokegyenest ellenkező megoldást - harcolj vagy menekülj. Korunk igénybevételei meghaladták a védelmi funkciónk kapacitását, a stressz reakciói torzultak, kisiklottak, kórossá váltak. Az elégtelen védelmi rendszer és elégtelen védelem betegségek sorához vezet, ezekkel küszködünk előbb vagy utóbb mindnyájan. Megkísért mindet a gondolat, talán a futás elől lehetne kitérni, de Jézus határozottan azt válaszolja: futni kell, a futás idejét éljük. Az Úr mégis kínál megoldást. Ő hajlandó meggyógyítani, ha kérjük, életünk, szervezetünk torzult védelmi rendszerét. Jézus Krisztus egészséges, meggyógyított védelmi rendszert kínál az övéinek, mind lelki, mind testi értelemben, nagy stressztűrő képességgel és kiváló rugalmassági határral. Ennek csupán egy feltétele van: szorosan az Úr mellett maradás. Tőle nyerhetünk erőt ahhoz, hogy képesek legyünk biztonsággal átjutni vagy kimenekülni egy-egy konkrét nehéz helyzetből - legyen az félelem, baj, betegség, vagy egyszerűen csak az erőnket meghaladó feladat, Isten akaratától függően. Az Úr Jézus arra biztat, alkalmanként könyörögjünk tanácsért - térjetek-e a kerülőútra és úgy menekülhetek ki az adott nehézségből, vagy most nincs kerülő, de át fogok jutni rajta biztonsággal. Napról napra, óráról órára kell megvívni a harcot, de az Úr kínálja hozzá a maga erejét. A harcban szert lehet tenni a jó lelki tréningállapotra - ami állóképességet, jó hatásfokú teljesítőképességet, nagy terhelhetőséget jelent. Tehát a stressz megoldása a stressz. A jó lelki tréningállapot pedig bibliai szóhasználattal: a kipróbált hit (1 Pét. 1:7)

Dr Erdélyi Judit orvos