Hátha terem még - Lukátsi Vilma

Hátha terem még?

Elhallgatott a kiáltó szava,

repedt nádakat ingat a szél,

nem zeng ének az Olajfák helyén,

a kerteken fehérlik a dér,

“ a fejsze a fák gyökerén!”

Nem halljátok, milyen csikorogva

fordul az esztendő a tengelyén?

Ítélettel terhes a jövő annak,

aki csak magának él,

dús lombozattal, de gyümölcstelenül:

“ a fejsze a fák gyökerén!”

Mindegy, hogy minek álcázzuk

önzésünk üde zöld leveleit,

a Gazda jár a szőlőskerteken,

és megjelöli a fák törzseit.

Ha a Vincellér elébe nem áll

könyörgő szóval:

- Hátha terem még?

Vajon esztendő virradna-e még?

Átszegzett keze tartja vissza

talán egy évig - tőlünk a fejszét!

Lukátsi Vilma