Méh

A méh

Lassan vége lesz a méhész szezonnak, s a méz a tároló edényekbe kerül, hogy végül édesítse ételeinket, italainkat – mondhatnánk: életünket.

A tudatos méhészkedés, ahogy most történik, nem is olyan régi. Vajon a bibliai időben mi volt a helyzet a méhekkel, a méhészettel?

Debora (deborah) szó méhet jelent. Nem tudom, hogy a prófétanő harciassága vagy édes-kedves természete szolgált rá erre a névre.

Kimondottan méhészkedésről nem olvashatunk a Bibliában, jóllehet KisÁzsiában már az ie. 14. szd. előtt ismerték.

Bizonyára használták bibliai elődeink a mézet. Erről számol be 1Sámuel 14:25-27. Úgy látszik, hogy a méhek annyit gyűjtöttek, hogy a fa odvából kifolyt és Jonatán evett a mézből. Az Énekek éneke (5:1) is megemlíti a mézet. Valószínű, hogy az ókori méhész úgy „méhészkedett”, ahogy Sámson, ahol megtalálta, összeszedte, és felhasználta a mézet.

Keresztelő János nagyon puritán életet élt, de ételei között szerepel az erdei méz, amihez úgy juthattak hozzá, hogy a fák odvából kiszedték a lépeket és felhasználták a tartalmukat. Így azokat a lehetőségeket használták ki, amit a természet adott, anélkül, hogy tudatosan irányították, alakították volna a méhek tevékenységét.

Így, amikor legközelebb egy olyan limonádét készítünk, amelyet mézzel ízesítünk, arra gondolhatunk, hogy Salamon is ilyet ihatott palotájának teraszán.

Gyürüs István