ŐSZ-FARKAS ERNŐ

Extra 2

Bibliai idők étrendje

Ült-e már Ön vadonatúj autóban? Nagy élmény, különösen, ha ön a tulajdonos. Képzelje csak el milyen érzés kigördülni a szalonból a legújabb típusú Mercédesszel. Az első útja a benzinkúthoz vezet. Mivel még nem volt autója, nem járatos a benzinfajták között. Mielőtt tankol, fellapozza a kocsi használati utasítását. A könyv alcíme egy kérdést tartalmaz: „Hogyan lehet a lehető leghosszabb ideig kifogástalan állapotban megőrizni a kocsit?”. Arra gondol, hogy nem lesz minden évben annyi pénze, hogy lecserélje az autóját, ezért nagy érdeklődéssel olvassa a gyártó tanácsait.

Mekkora hitelt adna a könyvben leírt tanácsoknak? Mit tenne, ha azt olvasná, hogy a gyártó 98-as oktánszámú ólmozatlan benzinre tervezte meg a kocsi mechanikáját? Lenne-e bátorsága azt állítani, hogy nem értenek hozzá. Azután megtöltené a tankot gázolajjal, mivel az olcsóbb, jobban tetszik a színe és mások is azt tankoltak. Ha a traktorba jó a gázolaj, miért ne lenne jó a Mercédeszbe is?

Még nem találkoztam olyan emberrel, aki megkérdőjelezte volna a gyártó utasításait. Sőt, ma már egyre többen rendszeresen, meghatározott időközökben szakszervizbe viszik az autót ellenőrzésre, hogy a lehető legpontosabban kövessék az előírásokat. Ugyanis sokkal olcsóbb karbantartani egy gépet, mint meghibásodott alkatrészeket cserélni.

Mennyivel ér többet az ember élete egy autónál? Nem lehet számokban kifejezni. Erre csak akkor döbbenünk rá, amikor veszélybe kerül. Autót lehet cserélni, de életet csak egyszer lehet elrontani.

A Biblia azt tanítja, hogy az ember Isten alkotása. Nem véletlenszerű ősrobbanás következtében kialakult egyszerű élet évmilliók alatt kifejlődött változata, hanem egy értelmes lény teremtménye.  A Biblia nem bizonyítja a teremtést, hanem ebből indul ki. Akik elfogadják ezt a kiindulópontot, és esélyt adnak maguknak számba venni hitük bizonyítékait, meglepődve fogják tapasztalni, hogy a tudomány nagyon sok ponton igazolja a Bibliát. Az előző füzetben felsoroltunk néhány példát. Miközben a bibliai idők táplálkozását kutatjuk, hasonló következtetésre juthatunk.

Ha Isten a Teremtő, ő tervezte meg az embert, és ő tudja legjobban, hogy milyen üzemanyagra van szüksége. A gyártó használati utasítása a Biblia. A Biblia nem higiéniai kódex, nem szakácskönyv, sem nem orvosi szakkönyv. De mivel egy szerető Isten áll a középpontjában, aki felelősséget vállal az emberi élet őrzésében, gyakorlati módon foglalkozik az élet fenntartásának optimális feltételeivel.

Táplálkozás Édenben

A teremtés után Isten meghatározza az ember ideális étrendjét: gabonafélék, olajos magvak, gyümölcsök, ami később kiegészül zöldségfélékkel. Ha ezt, az első 12 füzetben említett szakmai társaságok vagy táplálkozástudományi intézetek írják le, akkor nem kellene csodálkoznunk. Több évtizedes kutatómunka és több évszázados megfigyelések eredményeit publikálják. De a teremtéstörténetet négyezer évvel ezelőtt írták le, a korábban említett kulturális környezetben. Nincs rá tudományos magyarázat, csak az, hogy az igazi szerző többet tudott az emberről, mint az, aki leírta.

A bibliai korok emberei úgy hitték, hogy az élet Isten ajándéka, amit az embernek erkölcsi kötelessége őrizni és fenntartani. Ezért kaphatott helyet az erkölcsi kötelességek között az étrendre vonatkozó rendelkezés, mint ami az élet fenntartásának legközvetlenebb eszköze. Az ember felelőssége és lehetősége a Gyártó tanácsai szerint őrizni az életét.

Azt is érdekes megfigyelni, hogy az első emberpár próbája az étkezéshez kapcsolódik. A szabadság mindig legalább kétesélyes. Ahhoz hogy szabadok legyünk, tudnunk kell nemet is mondani. Isten ad egy egész kertet és visszakér egy fát. Ezzel arra tanította az embert, hogy az élet őrzése összefügg az engedelmességgel, a Teremtővel való bizalmi kapcsolat függvénye. Az Édenkertben a bizalmatlanság, Isten elleni lázadás kifejezése volt a tiltott gyümölcs elfogyasztása.

A bibliai őstörténet máig érvényes üzenete az, hogy a választott étrend befolyásolja az ember jólétét. Szabadon dönthetünk, de a választásunknak minden esetben következményei vannak, amit vállalnunk kell.

Étrendi változások az özönvíz után

A bűneset miatt megváltozott az élet lelki és fizikai dimenziója. A Biblia nem magyarázza meg, csak kijelenti: az emberi élet a születés pillanatától az öregedés, elmúlás irányába mutat. Megjelenik a fáradság, a fájdalom, a szenvedés és végül a halál, amit az ember szabadított magára, azzal, hogy kiszakította az életét Isten világrendjéből.

Az özönvíz tragédiája pedig arra figyelmeztet, hogy az ember döntései a környezetet is érintik. A környezeti változások benyújtják a számlát és visszahatnak az ember életére. Ez történt az özönvíz után is. A túlélő családnak Isten új étrendi rendelkezést ad, amelyben megengedi bizonyos, ún. „tiszta” állatok húsának fogyasztását is. Sok bibliaolvasó számára értehetetlen ez a fordulat. Megváltozott a gyártó véleménye? Elrontott valamit, és most korrigálni próbálja? Nem Isten változott, hanem az ember által teremtett helyzet. Nem volt Isten terve a bűneset, sem az özönvíz. De mivel egy szerető Istent mutat be a Biblia, érthető, hogy az élet fenntartását többre tartja, mint az eredeti tervéhez való ragaszkodást. Az özönvíz kényszerhelyzetet teremtett. Jó ideig nem volt elegendő növényi táplálék. Ezért Isten megengedi a „91-es benzin” fogyasztását, az ideális „98-as” helyett.

Isten azért is megengedte a „tiszta” állatok húsának fogyasztását, mert előre látta, hogy a bűn következtében mindig lesznek olyan helyzetek, földrajzi területek, éghajlati körülmények, gazdasági állapotok, amelyek hasonlítani fognak az özönvíz utáni kényszerhelyzetre; amikor nem lesz elegendő és jó minőségű növényi étrend. 

Azzal, hogy Isten engedte meg ezt a változást, nem mentette fel az embert a húsevés következményei alól. A Biblia arról számol be, hogy az emberek átlag életkora fokozatosan csökkent. Ennek természetesen sok tényezője van, de a mai kutatások fényében határozottan kijelenthetjük, hogy a táplálkozás szerepe döntő lehet. Alapvetően vegetáriánus népcsoportok vizsgálata igazolta, hogy akár 6-8 évet javíthat az életkilátásokon a növényi alapanyagokban gazdag étrend.

Példaként említhetjük az Okinawa-i sziget lakóit, akik vegetáriánus étrendet követnek. A II világháború alatt egy katonai orvos csoport egy sor boncolást végezett a szigetlakókon, akik elestek a harcban. Megdöbbenve tapasztalták, hogy az idősek szervezetében sem találtak daganatot, érelmeszesedést vagy más degeneratív betegséget, ami magyarázatot adott magasabb életkorukra.

Sok tanulmány jelent meg Pakisztán északi részén fekvő Hunza-völgy lakóiról. Többezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően egészséges és természetes életszokásokat követnek. 90-110 év közötti lakosok vizsgálata azt mutatta, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Hasonló adatok szólnak a nepáli serpákról, az otomini indiánokról és egyes vallási közösségekről (mormonok, adventisták, stb). Természetesen a magasabb átlag életkor egyéb egészségőrző szokásokkal is összefügg, mint amilyen a mozgás, élvezeti szerektől való tartózkodás, stresszkezelés, munka és pihenés értelmes ritmusa, stb.

Bibliai időkben élők étrendje

A legkedveltebb élelmiszerek gabonafélékből készültek. Fogyasztottak búzából, árpából, ritkábban kölesből vagy tönkölybúzából készült ételeket.

A búzát aratás előtt nyersen fogyasztották, vagy serpenyőben pörkölték. Számunkra nehezen elképzelhető, hogy nehéz fizikai munkát végzők is ilyen egyszerű élelmiszereket fogyasztottak. Ruth könyvében olvashatunk az aratók ebédjéről:

Az evés idején azt mondta neki Boáz: Jöjj közelebb, egyél kenyeret, és mártsd falatodat az ecetes lébe. Ő tehát leült az aratók mellé. Boáz pörkölt gabonával kínálta, az asszony pedig evett, jóllakott, sőt még hagyott is. (Ruth könyve 2 fejezet, 14. vers)

Mi volt a katonák étrendje? Dávid király hadseregének vitték az alábbi élelmiszereket: búza, árpa, liszt, pörkölt búza, árpa, bab, lencse, pörkölt árpa, méz, vaj, sajt, juhtúró. (Sámuel II. könyve, 17 fejezet, 28-29. vers)

Érdekességként említjük meg, hogy később a római légiósok napi fejadagja egy marék őrölt gabona volt, amit kiegészítettek az út mentén található gyümölcsfélékkel.

 A gabonalisztet kenyér és sütemények (mézes pogácsa, szőlős kalács, olajos kalács) készítésére is felhasználták. A héberek még Egyiptomban ismerték meg a pékáruk gazdag választékát. Utalást tesz erre József története is.

Gyakran készítettek kovásztalan kenyeret is liszt, olaj, só és víz felhasználásával. A ropogósra kisütött vékony lepényfélét akkor sütötték, amikor hirtelen volt szükségük kenyérre. Ezt fogyasztották a 7 napos kovásztalan kenyerek ünnepén, amikor az Egyiptomból való kivonulásra emlékeztek.

Salamon búzával fizetett Hírámnak, Tirus királyának, aki cédrusfát adott neki a templom építéséhez.

Mindebből arra következtetünk, hogy nagyra értékelték a gabonaféléket.

Azon túl, hogy alapélelmiszer és fizetőeszköz volt, a búzából készült kenyér a Bibliában gazdag jelentéstartalommal rendelkező jelkép is. Az Ige, a megélhetés, a naponkénti gondoskodás jelképe. A „mindennapi kenyér” máig közérthető fogalom.

Közkedveltek voltak a gyümölcsfélék is. Legtöbbet említett gyümölcsfélék a Bibliában:

• Gránátalma – sok magvat tartalmazó, kocsonyás béllel körülvett gyümölcs. Díszítőelemek gyakran használt motívuma volt (főpap ruhájának szegélyén, Salamon templomában a bronzoszlopok oszlopfőin)
• Füge – szárítva is fogyasztották, valamint gyógyszerként kelések kezelésére (Ésaiás könyve 38. fejezet, 21. vers)
• Szőlő – a legkedveltebb gyümölcs. Jordán mellékén már júniusban beérik. Eskol völgyében a héber kémek által levágott szőlőfürtöt ketten vitték a vállukon (Mózes IV. könyve 13. fejezet, 23. vers). A jólét, szabadság, békesség és vidámság jelképe volt. Azt a férfit, aki szőlőt ültetett és még nem szüretelt, felmentették a hadviselés alól. (Mózes V. könyve 20. fejezet, 6. vers)
• Olajbogyó – október elején szüretelték, a sátoros ünnep idején. A bogyók olajtartalma 30%-os. Ma is értékesnek tartják az olívaolajt magas telítetlen zsírsavtartalma miatt. Az olajat ételbe, valamint gyógyszerek és testápolószerek készítésére használták.

A diófélék közül a diót és a mandulát említi a Biblia. A mandula tavasszal elsőként virágzott, ezért jelképként is szerepel a prófétai írásokban.

Zöldségfélékkel és hüvelyesekkel is találkozunk: uborka, póréhagyma, vörös hagyma, fokhagyma, bab, lencse, spenót.

Fűszernövények: kömény, kapor, menta, mustár. Arab kereskedők forgalmazták Salamon idejében. Józsefet fűszerkereskedők veszik meg.

Kedvelt eledel volt a méz. „A tejjel és mézzel folyó föld” az ígéret országának jelképe volt. A Biblia arra figyelmeztet, hogy „igen sok mézet enni nem jó” (Példabeszédek könyve 25. fejezet, 27. vers).

Tejtermékek közül fogyasztották a tejet, vajat és a sajtot.

A húsfélék nem számítottak főételnek. Ritkán fogyasztották ünnepeken.

Az előzőekben már említettük, hogy csak bizonyos állatok húsát fogyaszthatták. Bibliai időkben nem ismerték az „egészségtelen” vagy „egészséges” fogalmakat. Nem sokat értettek volna abból, ha valaki a koleszterinszintre vagy a magas zsírtartalomra hivatkozva megmagyarázza az étrendi rendelkezéseket. Emiatt a Biblia nem indokolja az étrendi tiltásokat. Az akkor használatos kultikus fogalmak köré csoportosítja mindazt, amit fontosnak tart:

• Szent – mindaz, ami Istené. Aki erre a területre tévedt, halálbüntetést szenvedett el. Isten ehhez a fogalomhoz kötötte a legfontosabb erkölcsi normákat, amit a Tízparancsolat tartalmaz.
• Tiszta – mindaz, ami kívánatos az ember számára. Tiszta volt az, aki engedelmeskedett Istennek, jó kapcsolatban élt a családjával, békességben volt az ellenségeitől. Lelki, testi, szellemi és szociális jólét állapota volt, amit a héber shalom szóval fejeztek ki.
• Közönséges – ha valaki áthágta a higiéniai vagy kultikus rendelkezéseket közönségessé vált. Például, ha valaki hullát érintett, bőrbetegséget kapott, vagy vérrel került érintkezésbe ilyen állapotba került. Ez egyfajta kultikus tisztátalanságot jelentett, ami miatt karanténba tették hét napig – távol a családjától és a templomtól. Ez a tisztátalanság visszafordítható volt. A kirekesztés lejárta után különféle tisztálkodási előírások betartásával visszamehetett a táborba, újból tiszta lett.
• Tisztátalan – az elsőhöz hasonlóan ez a terület szintén érinthetetlen volt az ember számára. Állandó tisztátalanságot jelentett, amiből nem volt visszatérés (halálbüntetés). Ebbe a kategóriába tartozott a tisztátalan, fogyasztásra nem alkalmas állatok érintése vagy fogyasztása.

A mai ember számára érthetetlen fogalmak ezek. De ahhoz, hogy megértesse Isten abban a korban dolgok jelentőségét, kénytelen volt olyan ókori fogalmakat használni, amit jól ismertek. Számunkra nem maguk a kifejezések vagy azok jelentéstartalma az érdekes, hanem az, hogy mit sorolt be Isten az egyes fogalmakhoz.

Talán a legtöbb kérdésünk az utolsó kategóriával lehet. Miért ez a szigorúság bizonyos állatok húsának fogyasztásával kapcsolatban? 

Lehet, hogy száz évvel ezelőtt nem tudtunk volna válaszolni erre a kérdésre. A mai kutatások azonban adhatnak néhány kulcsot a kezünkbe.

Mózes III könyvének 11 fejezete sorolja fel a „tisztátalan” állatokat. Ezek között vannak a rágcsálók, a ragadozók és a háziállatok közül a sertés. A tudomány egyértelműen bizonyítja, hogy a Bibliának igaza van. Ebbe a kategóriába került állatok valóban nem alkalmasak emberi fogyasztásra.

Példaként említsük meg a sertéshúst. Igen magas a zsírtartalma. Egyéb húsok esetében a zsír kizárólag a sejteken kívül, a zsírsejtekben található, míg a sertéshúsnál maguk a sejtek is nagy százalékban tartalmazzák. Az előző füzetekben sokat olvashatunk a zsír és a hozzá kapcsolódó koleszterin ártalmairól. Ezen kívül sokféle élősködő jelent egészségügyi kockázatot az ember számára is. A világ sok részén a galandférgek nagyon elterjedtek, különösen a vaddisznóhús esetében. Az afrikai sertéspestist olyan DNS-vírus okozza, amely kizárólag a sertésfélékre veszélyes.

Beszélhetnénk a tengeri dögevőkről is. A tenger gyümölcsei a hepatitis A, valamint a Vibrio cholerae (a kolerát okozó vírus) és sok más kórokozó mikroorganizmus terjesztői. Minden négy ételmérgezéses eset közül egyet a tengeri puhatestűek fogyasztása okoz. Mivel szűrik a vizet, ezek a lények a tenger természetes tisztítói. A szárazföldi keselyűkhöz vagy más dögevő madarakhoz hasonló ökológiai feladatot végeznek. A tengeri puhatestűek dögevők, vagyis elpusztult tengeri lényeket esznek. Ezért nagy mennyiségű kórokozó mikroorganizmussal és toxinokkal fertőzöttek. Mindezek mellett a tengeri puhatestűek sok koleszterint tartalmaznak, húgysavat termelnek, és nehezen emészthetőek.

Mindezek ismeretében igazat kell adnunk a Bibliának. Bár a hús nem ideális táplálék, mégis óriási különbség van hús és hús között. Egyesek (mint amilyenek a szárnyasok, egyes halfélék stb) fogyasztásra alkalmasak, míg mások nem. Ez utóbbiakat nevezi a Biblia „tisztátalanoknak”.

Még mindig kérdés maradt, hogy miért a negyedik kategóriába (tisztátalan) helyezte Isten a betegségeket okozó húsok fogyasztását? Ezzel akarta kifejezni, hogy ezek a táplálékok a halállal hoznak kapcsolatba – életveszélyesek lehetnek. Ezektől a betegségektől akarta Isten megóvni az ő népét egy olyan korban, amikor nem voltak antibiotikumok, vakcinák és nem lehetett sebészeti beavatkozással életet menteni. Az első kifejezéshez (szent) hasonlóan ez a terület is morális jelentőségű. Az egészség bizonyos határokon túli tudatos veszélyeztetése az Istennel való bizalmi kapcsolatot érintő erkölcsi kérdéssé válik.

További megválaszolandó kérdés, hogy a valamikor „tisztának” minősített állatok helyzete hogyan változott meg az állatbetegségek elszaporodása miatt és ez miként mutat vissza az eredeti étrend hitelességére.

A tisztátalan húsok mellett voltak további megszorítások is. A tiszta állatoktól származó zsírt és vért sem fogyaszthatták el a bibliai korok emberi.

Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken: se kövérjét, se vért ne egyetek! Mózes III. könyve, 3. fejezet ,17. vers

Ismét arra találunk jó példát, hogy a Biblia nem ad egészségügyi magyarázatot. Alkalmazkodik az akkor élő emberek kultúrájához. De ma értjük és igazat kell adnunk a Bibliának. A zsírral kapcsolatban nem lehetnek kételyeink, de kevesebbet hallunk manapság a vér fogyasztásáról. Könnyen megérthetjük ezt a tiltást is, ha arra gondolunk, hogy a vér káros anyagcseretermékeket (karbamid, húgysav, koleszterin, stb), hormonokat valamint kórokozó baktériumokat és vírusokat tartalmaz.

A Biblia egészségügyi rendelkezései kiállják a modern tudomány próbáját. Amit Isten visszakért, azt ma a tudomány is kockázatosnak nevezi. Bizalom kérdése ma is, hogy milyen döntést hozunk. Ahogy az Éden kertjében, Isten ma is lehetőséget ad szabadon választani.

A Bibliában találjuk meg a világtörténelem első táplálkozástudományi kísérletét.

Dánielt több társával együtt Babilonba deportálják Nabukodonozor seregei. A király azt szeretné, ha héber fiatalokat nevelne ki, hogy később helytartói legyenek a leigázott területeken. Ennek érdekében minden eszközzel megpróbálja átmosni a fiatalok agyát, hogy héberül tudó, de babiloni módon gondolkodó ügynökökké váljanak. Megváltoztatja nevüket és a saját asztalánál látja őket vendégül. A felemelkedés óriási perspektívái előtt álló hadifoglyok azonban furcsa módon reagálnak a király nagylelkűségére. Olvassuk tovább a Bibliából:

Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével és azzal a borral, amit ő szokott inni, ezért arra kérte a főudvarmestert, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. Isten a főudvarmestert jóindulatra és szeretetre indította Dániel iránt, de azért ezt mondta a főudvarmester Dánielnek: Félek az én uramtól, a királytól, mert ő rendelkezett így ételetekről és italotokról. Mi lesz, ha azt látja, hogy ti soványabbak vagytok, mint a veletek egykorú ifjak? Még bajba kerülök miattatok a királynál! Akkor Dániel ezt mondta annak a felügyelőnek, akit a főudvarmester rendelt Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá mellé: Tégy próbát szolgáiddal tíz napig! Engedjék meg, hogy zöldségféléket együnk, és vizet igyunk. Azután mutassanak meg neked minket és azokat az ifjakat, akik a király ételéből esznek, és amit majd látsz, aszerint bánj szolgáiddal! Az hallgatott rájuk ebben a dologban, és próbát tett velük tíz napig.

Tíz nap múlva szebbnek látszottak, és kövérebbek voltak azoknál az ifjaknál, akik a király ételéből ettek.

Ezért a felügyelő fölmentette őket az alól, hogy az előírt ételt egyék, és hogy bort igyanak, és ahelyett zöldségféléket adott nekik. Ennek a négy ifjúnak megadta az Isten, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is.

Amikor eljött az az idő, amelyről meghagyta a király, hogy vezessék őket eléje, a főudvarmester bevezette őket Nebukadneccar elé. A király elbeszélgetett velük, de egy sem akadt több közöttük olyan, mint Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá. Ők tehát a király szolgálatába álltak. Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál. Ott is maradt Dániel Círus király uralkodásának első évéig. Dániel könyve 1. fejezet ,8-20. vers

Dániel nem tudományos megfontolások miatt döntött, hanem Istennel való bizalmi kapcsolata alapján. A mai embernek nagyobb lehetőségei vannak. Amit több ezer éven át csak hinni lehetett, ma látni, tapasztalni és tudományosan igazolni is lehet. Minden bizonyítékunk megvan ahhoz, hogy jól válasszunk.