"Szükölködünk nagy mértékben"

2014.03.02 09:27

A ház körül kőművesmunka akadt. Ezért kézenfekvő volt, hogy az utcában lakó kőműves mestert kérjem meg, hogy végezze el ezt a feladatot. A szakember mellett, aki a helyi református gyülekezet gondnoka, én voltam a segédmunkás. Megjegyezném, hogy a gondnok nálunk az első- vagy vezető vént/presbitert jelenti.

Miközben tevékenykedtünk, az időjárás sem volt kegyes hozzánk, és egyéb gond is akadt – elfogyott a cement. Erre a kőműves mondja: - Szűkölködünk nagymértékben… - Segedelem nélkül – folytatom a mondatát.

  • Ti is ismeritek ezt az éneket?! – kérdezi meglepetten.
  • Természetesen – vágtam rá büszkén.

Ebédszünet után, amikor visszajött, elmondta, hogy elújságolta a feleségének, hogy mi is ismerjük az ő éneküket, amit az asszony nagyot csodálkozva hallgatott.

 

Később elgondolkodva az előbbieken, a következők jutottak eszembe.

Mi olyan egyház szeretnénk lenni, amely az elveszett bűnösökért van. Ha bejön hozzánk egy ilyen kallódó lélek, és ezt az éneket énekeljük igehirdetés előtt, vajon mit fog megérteni belőle? Lehet, hogy egy nyelvész és egy zenész számára igazi csemege, mert képviseli az 1700-as évek stílusát, de mi 3 századdal később élünk.

 

Mivel nem adventistaként nőttem fel, a Sláger Rádió zenéje az, amire emlékszem fiatal koromból. Ha szervizbe viszem az autót, a rádiót olyan csatornára állítják, amin mai zene megy, amitől megborzadok. A szerelő és köztem nincs 3 évtizednyi korkülönbség sem, ennek ellenére az ízlésünk különbözik.

Amikor Luther lefordította a Bibliát, azt mondta: „Oda kell figyelni az emberek szájára!” Ezzel azt mondta ki, hogy az emberek által értett és beszélt nyelvre kívánja lefordítani Isten Szavát.

A mai zeneboltok számolhatnának be arról, hogy a klasszikus zene milyen arányt képvisel az eladott CD-k között. Arról is szól a beszámoló, hogy az orgonát egyre kevesebben szeretik.

Természetesen azt sem mondhatjuk, hogy teljesen szolgáljuk ki a mai zenei ízlést, mert ezzel elveszítenénk a meglévő tagokat és talán Isten angyalai is elhagynánk gyülekezetünket.

Amit mondani szeretnék:

  1. Bár énekeskönyvünk többnyire feketébe van kötve, de ettől nem Szentírás
  2. Isten gyermekének lenni elsősorban nem magatartásbeli dolog, hanem viszony Jézus Krisztussal..

 

Gyürüs István