Tévedett-e Isten?

Tévedett-e Isten?

Nem egyszer hallottam már azt az állítást, hogy a Biblia megbízhatatlan, mivel olyan információkat tartalmaz, amelyek nem állják meg a helyüket. Ennek egyik példájaként hozzák fel a 3Móz 11:5-6 verseit, amelyben az szerepel, hogy a nyúl kérődzik, miközben tudjuk, hogy állattanban a nyulat nem lehet a kérődzőkhöz sorolni, mivel sem a szervezete, sem az étel emésztésének módja nem egyezik a kérődzőkével. Ergo, Isten tévedett. De vajon tényleg tévedett Isten?

A dolgot így beállítani kábé hasonló ahhoz, mintha egy természettudóst annak alapján akarnánk sarlatánnak titulálni, hogy használja a „lement a nap” kifejezést. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a nap nem megy le, csak a föld fordul el a naphoz képest. Ha ezek után számon kérjük a tudóst, hogy fogalma sincs arról, hogy a naprendszerben hogyan mozognak egymáshoz képest az égitestek, odáig kell mennünk, hogy nem hihetünk neki. Gondolom, nem kell magyarázni a tézis tarthatatlanságát.

A mai állattani besorolások csak a modern kor szülöttei, semmi közük ahhoz, régebben miként tekintettek az emberek a természetre, és hogyan sorolták be az állatokat. Amikor Isten a nyúlról beszél és a hegyi nyúlról vagy hegyi borzról (mindkétféleképpen szokták fordítani az 5. verset) egyszerűen azokat a kategóriákat használja, amelyek az akkori korban használtak és ismertek voltak. És ezeknek semmi közük az általunk használt állattani kategóriákhoz. A gondot csupán az okozza, hogy egy ma használt szóval (kérődzés) fordítják.

A kérdés kapcsán jól látható a kulturális másság és a két kor egymástól eltérő tudományfelfogása. Komoróczi Gézával értünk azonban egyet, aki azt írja a Bezárkózás a nemzeti hagyományba c. könyvében, hogy az akkori kor tudománya semmivel sem volt alsóbbrendű, mint a mai, csak más volt. A mássága pedig az eltérő világfelfogásból származott. A különbség mindössze ennyi.