Az ízületek
A csontváz különböző csontjai többféleképpen kapcsolódnak egymáshoz. A rögzített kapcsolatok (varratok) szorosan együtt tartják a csontokat, azok nem mozdulhatnak el (pl. koponyacsontok). A porcos összeköttetések (pl. a csigolyák között) bizonyos rugalmasságot tesznek lehetővé. Az ízületek többirányú szabad mozgást biztosítanak (pl. a váll csontjai között).
Gömb- és csuklóízület
A váll és a csípő gömbízületei maximális elmozdulást tesznek lehetővé. A combcsont felső vége megközelítően gömb alakú, és a csípőcsont félgömb alakú ízületi vápájába illeszkedik. Ez a gömb- és csuklóelv gyakorlatilag minden irányban lehetővé teszi a mozgást.
Nyeregízület
A nyeregízület oldalirányú és elölről hátrafelé történő elmozdulást tesz lehetővé. A hüvelykujj csontjai között lévő nyeregízület hiányában rendkívül nehezen tudnánk akár a nagy, akár a kis tárgyakat megfogni; kezünk ügyetlen mancs lenne.
Hengerízület
A kéz- és lábujjak, a könyök és a térd hengerízülete csak egysíkú elmozdulást enged meg. A hengerízülettel kapcsolódó csontokat erős rostos szalagok tartják össze, és a csontvégeket kenő hatású folyadék veszi körül.
Tojásízület
A csukló kéztőcsontjai közötti tojásízület a nyeregízülethez hasonló oldalirányú, illetve elölről hátrafelé történő mozgást tesz lehetővé, de az elmozdulás kiterjedése sokkal korlátozottabb. A kor előrehaladtával az ízületek is egyre kevésbé simán és egyre nehézkesebben mozognak.
Tünetek
Az ízületi elváltozások tünetei közé tartozik a fájdalom, a duzzanat és a mozgás korlátozódása. Az ízületek kopása és/vagy szakadása következtében kialakuló csontízületi gyulladás (osteoarthritis) általában a nyak, a kéz, a csípő vagy a térd betegsége. Az ízületek körüli kötőszövet-gyulladás (rheumatoid arthritis) merevséget és alaktorzulást okoz.
Lásd még a következő diagnosztikus táblákat:Nyakfájás, merevség,Fájdalmas vagy duzzadt ízületek,Térdfájás.
Izmok
A testet és a belső szerveket izmok mozgatják. Az izomszövet rostokból áll, ezek összehúzódása és elernyedése hozza létre a mozgást. Az izmoknak két típusa van: az akaratlagosan szabályozható és az akaratunktól függetlenül működő izmok. Az előbbiek a test mozgatását végzik, míg például az étel továbbítását szolgáló ritmikus tápcsatorna-összehúzódások akaratunktól független izomműködések.A munka fejleszti az izmokat, és azok normális esetben a rendszeres használat következtében őrzik meg jó kondíciójukat. Az erős testmozgás növeli az izmok tömegét, és élénkíti vérkeringésüket, ami még nagyobb teljesítményt tesz lehetővé. Az aktivitás hiánya viszont hamarosan izomsorvadáshoz és izomgyengeséghez vezet.
Képe:
1 - koponya; 2 - kulcscsont (clavicula); 3 - lapocka (scapula); 4 - szegycsont (sternum); 5 - felkarcsont (humerus); 6 - melkas (thorax); 7 - orsócsont (radius); 8 - singcsont (ulina); 9 - kézközépcsontok; 10 - kéztöcsontok; 11 - keresztcsont (oscacrum); 12 - csípöcsont (medence); 13 - combcsont (femur); 14 - térdkalács (patela); 15 - sípcsont (tibia); 16 - szárkapocscsont (fibula); 17 - lábtöcsontok; 18 - lábujjpercek; 19 - lábközépcsontok; 20 - kézujjpercek; 21 - egyenes hasizom (m. rectus abdominalis), a hasfalat támasztja; 22 - karcsúizom (m. gracilis), a lábat hajlítja és fordítja; 23 - szabóizom (m. sartorius), a lábat hajlítja; 24 - négyfejü combizom (m. quadriceps), a lábat támasztja; 25 - elüslö lábszárizom (m. tibialis anterior), a járást szolgálja; 26 - külsö ferde hasizolm (m. obliquus externus), a hasfal része;27 - kétfejü karizom (mbiceps), az alkart forgatja és hajlítja; 28 - elülsö fürészizom (m. serratus anterior), a vállat támasztja; 29 - nagy mellizom (m. usculus pectoralis major), a vállat mozgatja; 30 - csuklyás izom (m. trapezius), a váll helyzetét tartja fenn; 31 - deltaizom (m. deltoideus), a vállat mazgatja; 32 - széles hátizom (m. latissimus dorsi), a vállat mozgatja; 33 - középsö farizom (m. gluteus medius), a járást szolgálja; 34 - nagy farizom (m. gluteus maximus), a felegyenesedés és mászás szerve; 35 - Achilles-ín; 36 - talpemelö izom (m. soleus), az állást segíti; 37 - lábikraizom (m. gastrochnemius), járás szerve; 38 - hasizom (m. abdominalis), a csípöt és a térdet mozgatja; 39 - karhajlító izom (m. brachioradialis), a könyóköt hajlítja; 40 - ujjfeszítö izom (m. extensor digitorum), a kezet nyitja; 41 - háromfejü karizom (m. triceps), a kart feszíti; 42 - törzsmerevítö izom (m. erector spinae), a gericent mozgatja; 43 - lapockaemelö izom (m. levator scapulae), a lapockát mozgatja; 44 - rombuszizom (m. rhomoideus), a vállat feszíti
Akaratunktól függetlenül működő izmok
Ezek az izmok akarattal (tudatosan) nem befolyásolhatóak, mert nem szándékunktól függően, hanem automatikusan húzódnak össze és ernyednek el. Mindkét fajtájuk – a sima izom és a szívizom is – folyamatosan működik, s a légzést, emésztést, keringést és a szív összehúzódását végzi, tudatunktól függetlenül.
Akaratlagosan mozgatható izmok
Ezeket közvetlenül a központi idegrendszer irányítja. Csak a harántcsíkolt vázizmok tartoznak ebbe a csoportba, tehát csak ezek mozgathatók tudatosan. A vázizmok vagy közvetlenül, vagy inak közvetítésével kapcsolódnak a csontokhoz, és specifikus igerekre az ízületek hajlításával vagy kiegynesítésével válaszolnak.
Hogyan működnek az izmok?
Az izmokat a test motorjainak nevezik. A testsúlynak mintegy a felét teszik ki, a kémiai energiát az inakra, illetve azok közvetítésével a csontokra és az ízülekere kifejtett mechanikai erőhatássá alakítják. A legtöbb izom valamely izomcsoport tagjaként működik, ahol az egyik izom összehúzódását egy másik izom elernyedése kíseri; így jön létre az egyszerű mozgás. Az összehúzódás alatt az izom hossza akár 40 százalékkal is megrövidülhet, s így a két különböző csonton lévő tapadási helyei ennyivel közelebb kerülnek egymáshoz. A legtöbb vázizom gyakran rostos inak követítésével két vagy több szomszédos csonthoz rögzül. Ha az izom összehúzódik, akkor a csont, amihez tapad, elmozdul. Tehát tulajdonképpen valamennyi mozgás húzáson alapul.