Túrmezei Erzsébet versek

2014.10.23 15:46
  Túrmezei Erzsébet Útszéli virágok   Szépségüket észre sem vettük. Ránk mosolyogtak az útszélen tarkán, csendesen és szerényen, de mi elsiettünk mellettük.   Pedig ők is érettünk lettek, szebbé tenni utunk, világunk, s ha színeik közt vakon járunk, mi leszünk...
2014.10.23 15:22
  Túrmezei Erzsébet Csodát virágzik a jelen   „Csodálatos? „ Teveled járni, álljon utamba gátnak bármi... erődnek hittel kaput tárni, és új csodákra várni jó.   Mert neked új csodáid vannak. Néha észrevétlen elsuhannak. .. S nincsen látó szeme, csak annak, aki meglátja a...
2014.10.23 15:21
Túrmezei Erzsébet   Ő áld meg percet, éveket   Ha Jézus Krisztus jár velünk , Ő ami utunk, életünk. Bár évre évek tűnnek el , a szívünk hálát énekel.   Kegyelme hordoz szüntelen. Nem gyötör gond és félelem. És minden percnek célja van ha Őt szolgáljuk boldogan.   Keresztje...
2014.10.23 15:20
  Bizalom Friedrich Traub Mindenen át hogyan segít? Még nem tudom, hogyan, csak: hogy ígérete szerint és csodálatosan.   Elűzi-e az éjszakát, s hogyan? Csak azt tudom, hogy egy lépéshez mindig ád elég fényt az úton.   Szívem, ha Ő kezébe vett, békében nyugoszik. Hogyan hordoz, hogyan...
2014.09.01 21:27
Túrmezei Erzsébet: Fületlen bögre Ma este elmosogattam éppen nyolcra. Rakosgattam a bögréket fel a polcra. Kettő van fületlen, de elölről szépek, Egészen olyanok, mint a többi épek. Csak a fületlen részt hátulra kell tenni, S nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni. Most eszembe jutott sok...
2014.09.01 21:26
Túrmezei Erzsébet: Isten műhelyében Olyan jó élni Isten műhelyében, ott formáltatni hűséges kezében kemény vésővel, döngő kalapáccsal, szerető, szelíd, szent simogatással. Látni, hogy íme, szobrok száza készül, néhány vonással naponta egészül. A Mester keze percre sem pihen meg. Eszközei munkálnak,...
2014.09.01 21:15
Túrmezei Erzsébet: Változás Én, durva, faragatlan kődarab, ki ott hevertem annyi év alatt sötéten, félrevetve, hiú próbákat dacosan nevetve, próbákat, hogy rajtam faragjanak; én, aki meg akartam én maradni inkább csúnyán, sötéten, búsan, torzan: most itt vagyok a Mester műhelyében s boldogan várom...
2014.03.06 10:20
MENNYIVEL DRÁGÁBBAK VAGYTOK TI A MADARAKNÁL! (Lk 12,2)   Vörösbegy és veréb beszélgetnek titkairól az emberi életnek. Vörösbegy kérdez: "Fel nem foghatom, mért hajszolják magukat úgy agyon az emberek! Van bajuk, gondjuk annyi, nincs idejük örülni, hálát adni! Pedig az élet oly szép...
2014.03.06 10:07
  Emlékeztető   Édesanyád csak levelet vár. Kevéssel beéri, kevéssel. És annyi titkos könnyet hullat, ha napok múlnak, s írni késel.   Tipegő kisgyerek korodban te mennyi kéréssel zaklattad! Sietős dolgát hányszor hagyta napjában félbe temiattad!   Kenyeret szelt,...
2014.03.06 10:07
Aki helyett a Krisztus vérezett Túrmezei Erzsébet Emlékszem: Kemény bilincsbe verten, bénultan ültem a hideg kövön. Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem, ijesztő csend kietlen börtönöm. Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadt valami bennem. Életvágy talán. S akkor... szerettem volna...
<< 1 | 2 | 3 >>